Orbán Béla:

 

Elsőszülöttek böjtje

Elhangzott Peszach Ünnepének bejövetele előtt

2010.03.29.

 

 

Tavasszal tartjuk az egyiptomi kivonulás emlékére a Szabadság Ünnepét, a Peszachot, az Elkerülés Ünnepét. Az elkerülés szó jelentése arra utal, hogy az Egyiptomot sújtó 10. csapás, az elsőszülöttek halála elkerülte a zsidók házát. Régen ezeken a napokon tartották meg az elsőszülöttek böjtjét, a későbbi tanítóknál azonban örömünneppé alakult ez az alkalom és ma már nem böjttel, hanem dús lakomával ülik meg az Egyiptomi rabságból való szabadulást. De mi is az elsőszülöttek böjtjének lényege. Valóban az történt, hogy a csapások nem érték el a zsidóságnak az elsőszülötteit az egyiptomi fogságuk során és ez a böjt, amit később megülnek, megültek, ma is érvényes. Az Isten iránit hála kifejezését szolgálja, amiért a 10. csapás során megkímélte Izrael elsőszülötteit az öldöklő angyaltól maga Isten. A böjt hajnalban kezdődik, a böjtöt szabad megtörni micvával, esküvő, körülmetélés vagy talmudi traktátus befejezése alkalmával történő vendégség kedvéért. A zsinagógában úgy szokták időzíteni ezt az ünnepet, mert ez a böjt ünnep, hogy a talmudi traktátus befejezést és a vele járó micvát élik meg, hogy megkönnyítsék az elsőszülöttek számára a böjtölést. Tehát Peszach előtti szombaton nem lehet megtartani, pénteken igen. Egyetlen zsidó sem ülhet a Széderhez, magához a Rendhez a Széder este, hogy a rászorulóknak eleve nem ajándékozott volna, hogy mindenkinek Széder estéje legyen.

 

A böjt fogalmára kell elsőnek visszatérni. Keresztény berögzült szokásként azt lehet mondani, hogy a böjt valami bajban szinte követelése Istennek, hogy cselekedjen valamit miközben más vallásokban, nem csak a zsidóban, a böjt nagyon sokszor hálaadást jelent. A böjt és a böjt közötti különbséget kell megismernünk, vagyis az elsőszülöttek böjtje tulajdonképpen hálaadás azért, ami történt egykor és egy folyamatos emlékezés arról, hogy az Örökkévalóé minden hála és dicsőség, amiért megmentette Izrael elsőszülötteit. Ez az elsőszülöttekre vonatkozó 2. paranccsal is összekapcsolódik, mert Isten elrendelte, hogy minden elsőszülött az övé. Ez a Pidjon Haben, amikor ki kell váltani, és ma is kiváltják a kohének az elsőszülött fiúgyermeket 30 napos korában. Istennek ezt a rendjét ma is megülik, elsőszülöttet úgy, ahogy van, Istennek fel kell ajánlani, mert így döntött, így kéri.  Amikor most a keresztény Húsvét is közeledik és amikor Jesua HaMassiában hiszünk és az Ő uralma alatt élünk, ezért tovább kell lépnünk ezen az elsőszülött kérdésén, hogy hol jelenik meg Jesua HaMassia életében és később is ma is az első szülötti kérdés. Mint mondtam, az elsőszülött Istené, köteles minden egyes ember megtenni, zsidó ember különösen. Amikor olvassuk a Bibliában, hogy amikor Máriának tisztulásának napjai beteltek, Mózes törvényei szerint felvivék Őt Jeruzsálembe, hogy bemutassák az Úrnak, mármint Jesuát. És utána zárójelesen Lukácsban következik: „Amint megíratott az Úr törvényében, hogy minden elsőszülött fiú az Úrnak szenteltessék.” Jesua HaMassiának is meg kellett érnie ezt Jesuaként, még gyermek korában, hogy Istennek kijelentve, ott bemutatva, Elé kellett állni a Templomban és meg kellett történni a felajánlásnak, mint az elsőszülötteknek vonatkozó felajánlása. Ebből a dologból mindjárt kiderül az, hogy Jesua származását tekintve nem Levita volt, nem is Kohenita. Tehát nem a papi rendbe tartozott és ezért köteles volt az első szülötti bemutatáson ott lennie. Ezzel gyakorlatilag a történelemben és magában az üdvtörténetben is egy lényeges pont történt. Az elsőszülött, Jesua bemutatása, fölvitele a Templomba azt jelentette, hogy semmi köze a papsághoz, kohenitákhoz, az akkori papsághoz. Ő elsőszülött Júda törzséből, Dávid magjából. Ezzel gyakorlatilag a papi vonalnak a végét jelentette az ő bemutatása. Ő, mint a Főpapunk, Ő, mint aki felkent Messiás Király és Főpap, ezzel a bemutatásával gyakorlatilag megszakította ezt a láncolatot, amit Levitáknak nevezhetünk, hiszen Levita , papi rend mint, olyan megszűnt,ma sem temploma, sem papsága nincs a zsidóságnak. Ma az elsőszülött fiúk akik képviselik a papságot a családon belül.

 

Sokszor gondolkozom azon, hogy böjtölni kell e hálaadó módon is. Negatív oldala is van ennek a böjtnek, hiszen az első szülötti jogot valamikor az elsőszülöttek elvesztették a papi módon. Hiszen amikor az aranyborjú imádása volt akkor kapta meg a Lévi törzs a papi hivatást, akkor kapta meg, hogy nekik kell a papi szolgálatot tovább végezni. Ez egyben az aranyborjú történetében olvasható, hogy elvesztette az egyik jogát, a papi jogát minden családnak az elsőszülöttje. Ezért lehet böjtölni. Mai nap is figyelmeztető, lehetséges, hogy olyan ígéretet kapott Istentől valaki, hogy lehetne pap, lehetne Isten elrendelésében élni, de az aranyborjú, visszafordulás, bálványimádásba fordulás olyan fordulatot hoz az életébe, hogy bár Isten megtartja, az ígéreteket megtartja, de a levitai, papi elhívását a Leviták kapják meg az életébe, elveszi Isten tőled és a bálványimádás miatt az elsőszülöttségnek járó kimagaslóan fontos kötelezettséget is. Tehát Jehusa HaMassiah elsőszülött. Amikor a Koloséban olvassuk akkor már egészen más pontosítást is kapunk: „Ő a feje a testnek, az egyháznak, aki a kezdet, elsőszülött a halottak közül, hogy mindenben Ő legyen az első.” Ez számunkra igen komoly intés és komoly figyelmeztetés és egyben lehetőség is. A jelenések könyvének 1 fejezetének 5. versében ezt olvashatjuk: „És a Jézus Krisztustól, aki hű tanúbizonysága a halottak között az elsőszülött és a föld királyainak fejedelme annak, aki minket szeretett és megmosott bennünket a mi bűneinkből az Ő vére által.” Tehát a halottak közül feltámadott elsőszülött Jesua HaMassiah. Ilyenkor Húsvét tájékán előjönnek azok a böjtszerű alkalmaink, mint a nagypéntek este, a harangok Rómába mentek és egyéb szomorúság, szégyen a kereszténységnek szinte, hiszen eltévesztettük, hogy lehet nekünk is az elsőszülött böjtöt megtartani, lehet úgy megtartani, mint a zsidóság vagy az akár az iszlám vagy a hinduizmus példáját is hozhatom, hogy a böjt lehet örömteli is. Tudunk-e örömteliek lenni, hogy a Húsvét, a Feltámadásnak az Ünnepe nem más, mint hogy az elsőszülött a halottak közül feltámadott. Tudunk-e hálát adni, olyan böjtöt gyakorolni, hogy nem csak arra tudunk emlékezni, hogy Egyiptomból való kivonuláskor Isten megtartotta az elsőszülötteket. Tudunk-e hálát adni és örömmel böjtölni elsőszülöttként (hiszen mi is újraszülettünk) hogy a mi ajtófélfánkon levő vér Jesua HaMassiah áldozatának a vére az életünkbe kerül úgy, hogy nem vette el az öldöklő angyal. Élünk ma, élünk szellemben és fizikailag. A böjtöt nem minden esetben egy baj esetében, bűnbánatként, kérésként, szellemi harcként kell használni. Ismerjük-e a böjtnek azt a fogalmát, hogy hálaadással, örömmel böjtölni. A Bibliában van ilyen utalás, hogy „örömmé lesznek majd a böjtjeitek”. Ez az első alkalom, hogy rá kell döbbennünk, hogy Húsvétnak az elsőszülött böjtje amit a zsidóság megél, furcsa módon és nagyon egyszerűen megoldja ezt a kérdést. Tudunk-e a feltámadásnak úgy örülni, mint ahogy a zsidóság örül annak, hogy megmaradtak az elődök és egyiptomi kivonuláskor megőrizte Izrael népének az elsőszülöttjeit. Tudunk-e hálaadással élni. Különösen nagy kérdés, hiszen a kereszténységnek a böjtje szerint működik a húsvéti ünneplésünk. Húsvét igen kemény böjtöket adott valamikor a katolikus uralom alatt, ami most is jelentősen és hagyományában működik. Az egyházban már enyhébben szabályozza a böjtöt, de hamvazó szerdán és nagypéntekre szigorú koplalást rendel el a 18-60 év közöttieknek. Háromszor szabad enniük, de csak egyszer lakhatnak jól. E két napon és a többi pénteken a 14 év felettiek nem fogyaszthatnak húst. A szigorításoknak csak egy pici töredékét írtam most le. Tényleg magunkat meg kell tartóztatnunk, sanyargatnunk böjt címén? Vajon a péntekünk, nagypéntekünk és a nagypénteknek a szigorú böjtje nem egy örömteli hálaadó böjtnek kéne lenni, úgy, hogy ott lehetünk Isten előtt és teljes szívvel és mindenünkkel megköszönjük azt, hogy feltámadott már Pénteken. Már Pénteken, hiszen az Ő halála számunkra is élet, hiszen így csatlakozhatunk az elsőszülöttek seregéhez. Tanúbizonyság előttünk Jesua HaMassiah, tanúbizonyság az Ő húsvéti feltámadása. Vajon nekünk sajnálkozni kell fölötte? Nem kellene ezen túl lépnünk? Nem kellene az elsőszülött böjtöt úgy megülni, hogy hálaadó böjt ez? Hálaadás azért, ami Egyiptomban történt, amiért Isten megkegyelmezett a zsidó népnek az aranyborjú imádásánál is. Bár elvette az elsőszülöttségi jogok egyes részeit, de mégis a levitákon keresztül tovább ment a papi szolgálat és megmaradtak az elsőszülöttek is. Vajon nem kellene nekünk is még több hálaadással Isten elé állni, hogy mi is tudjunk emlékezni, mi is tudjunk arra emlékezni, arra a Páska ünnepre, amikor a mi életünkön is megjelent a vérnek a jele. Amikor mi is átadtuk az életünket és újjászülettünk és nem érhet többet az ítélet, elmegy mellettünk a halál, mert le van győzve. Testünkön, lelkünkön igen, de szellemünkön soha tovább. Jesua HaMassiah által mindenki elsőszülött. Mindenki, aki meghalt a lelkének és a testének kívánságainak. Vajon most Húsvétkor nem kellene-e oda menni Isten elé amikor emlékezhetünk Jesua HaMassiah halálára, hogy ez a halál amiért mi hálásak lehetünk, hogy a mi elsőszülöttségünk működhet, lehetünk mi is elsőszülöttek. Az első lépés Ő volt, számunkra ajtót nyitott életre. Szabad böjtölnünk hálaadással, Istennek hálaadó szívvel. Zsidóként azért, mert Isten megmentette a népet Egyiptomban és nem haltak meg a 10. csapásban az elsőszülötteink. Ugyanakkor hálaadással lehetünk Isten előtt, amikor a második szövetséget adta, második kivonulást, amikor Jesua HaMassiah állt az élre. Akkor tudunk-e hálát adni, hogy az Elsőszülött elindult, akihez csatlakozhatunk, akinek a vezetése, uralma, betakarása alatt elindulhatunk. Ahogy a Zsidókhoz írt levél 12,23ban: csatlakozhattunk valaha az elsőszülöttek seregéhez. Továbbá nem úgy mér Isten, hogy kié, mely apa, anyának gyermeke, hanem a sajátjának tekinti, adoptálja. Mivel az Övé és újonnan születik, ezért minden ember elsőszülött Isten szemében.

 

A böjt igazi foka a hálaadás. Még akkor is, ha a bűneinkkel megyünk Isten elé, még akkor is, ha várjuk az életünkben a változást, mert ha hittel megyünk oda, akkor a hálaadásnak már ott kell lenni, hiszen hiszem, hogy Isten megbocsát és hogy Isten cselekszik. Azonban amikor arról beszélünk, hogy Isten megmentette az életünket, adott elsőszülött fiút, hogy a halál fölött győzedelmeskedjen a feltámadása által, akkor a mi életünknek hálaadó életnek kell lenni. Mivel pont most erre emlékezünk, legyen a mi böjtünk örömteli és legyen a mienk, mert elsőszülöttnek az elsőszülött tud igazán örülni. Jesua HaMassiah feltámadásáért az tud tiszta szívvel, teljes szeretettel, mindennel ott lenni Isten előtt hálaadással, aki maga is tudja mi az, hogy Egyiptom és Isten megőrizte, maga is tudja mi az hogy feltámadás, hiszen az egész életünk a halálba volt, ment ítélet alatt de az Ő kegyelme által elmondhatjuk, hogy elsőszülöttek lehetünk a jogokkal és kötelességekkel együtt. Úgy gondolom, hogy elsőszülöttként, ha megéltük az újjászületés elsőszülöttségi állapotát nem is tehetünk mást. Teljesen másnak kellene lenni és más is lesz ilyenkor a Húsvét. Nem jajgatás, nem pogány szokásokkal, módokkal teleitatva, hanem egy szabad embernek a felkiáltó hálaadása, amibe nekünk kellene természetes módon élni. A gyermekeinket is oda kell adni Istennek. Magam is most, Peszách Széder estéjén megköszöntem Istennek fiamat és odatettem újra, ahogy születése előtt, hogy az Övé és hiszem azt, hogy lesz újra elsőszülött a fiam nem csak a földi, hanem szellemi értelemben felnőve, önként átadva az életét. Ezért már most hálát tudok adni, köszönöm az elsőszülöttségemet, a fiamét, köszönöm, hogy az igazi, első Elsőszülött miatt a mi életünk élet és nem valami botorkáló, bizonytalan múlt. Szeretném, ha minél több elsőszülött születhetne. A böjt bizony örömteli szolgálat Isten felé, áldozat, mert amikor böjtölök, megköszönöm, ami lesz, vagy megköszönöm, ami már megtörtént, és folyamatában vagyok, mert az elsőszülöttséget az Ő kezében soha többé nem tudom elveszíteni.

 

 

                                                                                                               

Elhangzott:

Sófár

Jesua HaMassiahban Hívő Zsidó Közösség

2010.03.29-i Szombati alkalmán

 

http://www.kehilatshofar.com

http://www.caddik.shp.hu

 


HONLAPJAINKON TALÁLHATÓ VALAMENNYI ÍRÁS SZABADON LETÖLTHETŐ ÉS KINYOMTATHATÓ, MAJD MINDEN FORMÁBAN TOVÁBBÍTHATÓ AZ ADATVÉDELMI ELŐÍRÁSOKNAK MEGFELELŐEN.

A FELHASZNÁLÁS FELTÉTELE, HOGY AZ ÍRÁSOK BÁRMELY FORMÁBAN TÖRTÉNŐ FELHASZNÁLÁSA, A MÁSOLATOK TOVÁBB ADÁSA ENGEDÉLYÜNKKEL, TELJES TERJEDELEMBEN ÉS VÁLTOZTATÁS NÉLKÜL, FORRÁS MEGJELÖLÉSÉVEL TÖRTÉNHET, VALAMINT KIZÁRÓLAG INGYENESEN ADHATÓK TOVÁBB.

Copyright © 2005-2008 SÓFÁR, Jesua HaMassiah-ban hívő ZSIDÓ KÖZÖSSÉG
JHVH  NISSZI Szolgálat