|
Orbán Béla: Elsőszülöttek
böjtje Elhangzott Peszach Ünnepének bejövetele előtt 2010.03.29. Tavasszal
tartjuk az egyiptomi kivonulás emlékére a Szabadság Ünnepét, a Peszachot, az Elkerülés Ünnepét. Az elkerülés szó
jelentése arra utal, hogy az Egyiptomot sújtó 10. csapás, az elsőszülöttek
halála elkerülte a zsidók házát. Régen ezeken a napokon tartották meg az
elsőszülöttek böjtjét, a későbbi tanítóknál azonban örömünneppé alakult ez az
alkalom és ma már nem böjttel, hanem dús lakomával ülik meg az Egyiptomi
rabságból való szabadulást. De mi is az elsőszülöttek böjtjének lényege.
Valóban az történt, hogy a csapások nem érték el a zsidóságnak az
elsőszülötteit az egyiptomi fogságuk során és ez a böjt, amit később
megülnek, megültek, ma is érvényes. Az Isten iránit hála kifejezését
szolgálja, amiért a 10. csapás során megkímélte Izrael elsőszülötteit az
öldöklő angyaltól maga Isten. A böjt hajnalban kezdődik, a böjtöt szabad
megtörni micvával, esküvő, körülmetélés vagy
talmudi traktátus befejezése alkalmával történő
vendégség kedvéért. A zsinagógában úgy szokták időzíteni ezt az ünnepet, mert
ez a böjt ünnep, hogy a talmudi traktátus
befejezést és a vele járó micvát élik meg, hogy
megkönnyítsék az elsőszülöttek számára a böjtölést. Tehát Peszach
előtti szombaton nem lehet megtartani, pénteken igen. Egyetlen zsidó sem
ülhet a Széderhez, magához a Rendhez a Széder este,
hogy a rászorulóknak eleve nem ajándékozott volna, hogy mindenkinek Széder
estéje legyen.
A
böjt fogalmára kell elsőnek visszatérni. Keresztény berögzült szokásként azt
lehet mondani, hogy a böjt valami bajban szinte követelése Istennek, hogy
cselekedjen valamit miközben más vallásokban, nem csak a zsidóban, a böjt
nagyon sokszor hálaadást jelent. A böjt és a böjt közötti különbséget kell
megismernünk, vagyis az elsőszülöttek böjtje tulajdonképpen hálaadás azért,
ami történt egykor és egy folyamatos emlékezés arról, hogy az Örökkévalóé minden
hála és dicsőség, amiért megmentette Izrael elsőszülötteit. Ez az
elsőszülöttekre vonatkozó 2. paranccsal is összekapcsolódik, mert Isten
elrendelte, hogy minden elsőszülött az övé. Ez a Pidjon
Haben, amikor ki kell váltani, és ma is kiváltják a
kohének az elsőszülött fiúgyermeket 30 napos
korában. Istennek ezt a rendjét ma is megülik, elsőszülöttet úgy, ahogy van,
Istennek fel kell ajánlani, mert így döntött, így kéri. Amikor most a
keresztény Húsvét is közeledik és amikor Jesua HaMassiában
hiszünk és az Ő uralma alatt élünk, ezért tovább kell lépnünk ezen az
elsőszülött kérdésén, hogy hol jelenik meg Jesua HaMassia
életében és később is ma is az első szülötti kérdés. Mint mondtam, az
elsőszülött Istené, köteles minden egyes ember megtenni, zsidó ember
különösen. Amikor olvassuk a Bibliában, hogy amikor Máriának tisztulásának
napjai beteltek, Mózes törvényei szerint felvivék
Őt Jeruzsálembe, hogy bemutassák az Úrnak, mármint Jesuát.
És utána zárójelesen Lukácsban következik: „Amint megíratott az Úr
törvényében, hogy minden elsőszülött fiú az Úrnak szenteltessék.” Jesua HaMassiának is meg kellett érnie ezt Jesuaként,
még gyermek korában, hogy Istennek kijelentve, ott bemutatva, Elé kellett
állni a Templomban és meg kellett történni a felajánlásnak, mint az
elsőszülötteknek vonatkozó felajánlása. Ebből a dologból mindjárt kiderül az,
hogy Jesua származását tekintve nem Levita volt, nem is Kohenita.
Tehát nem a papi rendbe tartozott és ezért köteles volt az első szülötti
bemutatáson ott lennie. Ezzel gyakorlatilag a történelemben és magában az
üdvtörténetben is egy lényeges pont történt. Az elsőszülött, Jesua
bemutatása, fölvitele a Templomba azt jelentette, hogy semmi köze a
papsághoz, kohenitákhoz, az akkori papsághoz. Ő
elsőszülött Júda törzséből, Dávid magjából. Ezzel gyakorlatilag a papi
vonalnak a végét jelentette az ő bemutatása. Ő, mint a Főpapunk, Ő, mint aki
felkent Messiás Király és Főpap, ezzel a bemutatásával gyakorlatilag
megszakította ezt a láncolatot, amit Levitáknak nevezhetünk, hiszen Levita ,
papi rend mint, olyan megszűnt,ma sem temploma, sem
papsága nincs a zsidóságnak. Ma az elsőszülött fiúk
akik képviselik a papságot a családon belül.
Sokszor
gondolkozom azon, hogy böjtölni kell e hálaadó módon is. Negatív oldala is
van ennek a böjtnek, hiszen az első szülötti jogot valamikor az elsőszülöttek
elvesztették a papi módon. Hiszen amikor az aranyborjú imádása volt akkor
kapta meg a Lévi törzs a papi hivatást, akkor kapta meg, hogy nekik kell a
papi szolgálatot tovább végezni. Ez egyben az aranyborjú történetében
olvasható, hogy elvesztette az egyik jogát, a papi jogát minden családnak az
elsőszülöttje. Ezért lehet böjtölni. Mai nap is figyelmeztető, lehetséges,
hogy olyan ígéretet kapott Istentől valaki, hogy lehetne pap, lehetne Isten
elrendelésében élni, de az aranyborjú, visszafordulás, bálványimádásba
fordulás olyan fordulatot hoz az életébe, hogy bár Isten megtartja, az
ígéreteket megtartja, de a levitai, papi elhívását a Leviták kapják meg az
életébe, elveszi Isten tőled és a bálványimádás miatt az elsőszülöttségnek
járó kimagaslóan fontos kötelezettséget is. Tehát Jehusa
HaMassiah elsőszülött. Amikor a Koloséban olvassuk akkor már egészen más
pontosítást is kapunk: „Ő a feje a testnek, az egyháznak, aki a kezdet,
elsőszülött a halottak közül, hogy mindenben Ő legyen az első.” Ez számunkra
igen komoly intés és komoly figyelmeztetés és egyben lehetőség is. A
jelenések könyvének 1 fejezetének 5. versében ezt olvashatjuk: „És a Jézus Krisztustól, aki hű tanúbizonysága a halottak
között az elsőszülött és a föld királyainak fejedelme annak, aki minket
szeretett és megmosott bennünket a mi bűneinkből az Ő vére által.” Tehát a
halottak közül feltámadott elsőszülött Jesua HaMassiah. Ilyenkor Húsvét
tájékán előjönnek azok a böjtszerű alkalmaink, mint a nagypéntek este, a
harangok Rómába mentek és egyéb szomorúság, szégyen a kereszténységnek
szinte, hiszen eltévesztettük, hogy lehet nekünk is az elsőszülött böjtöt
megtartani, lehet úgy megtartani, mint a zsidóság vagy az akár az iszlám vagy
a hinduizmus példáját is hozhatom, hogy a böjt lehet örömteli is. Tudunk-e örömteliek lenni, hogy a Húsvét, a Feltámadásnak az
Ünnepe nem más, mint hogy az elsőszülött a halottak közül feltámadott.
Tudunk-e hálát adni, olyan böjtöt gyakorolni, hogy nem csak arra tudunk
emlékezni, hogy Egyiptomból való kivonuláskor Isten megtartotta az
elsőszülötteket. Tudunk-e hálát adni és örömmel böjtölni elsőszülöttként
(hiszen mi is újraszülettünk) hogy a mi ajtófélfánkon levő vér Jesua
HaMassiah áldozatának a vére az életünkbe kerül úgy, hogy nem vette el az
öldöklő angyal. Élünk ma, élünk szellemben és fizikailag. A böjtöt nem minden
esetben egy baj esetében, bűnbánatként, kérésként, szellemi harcként kell
használni. Ismerjük-e a böjtnek azt a fogalmát, hogy hálaadással, örömmel
böjtölni. A Bibliában van ilyen utalás, hogy „örömmé lesznek majd a
böjtjeitek”. Ez az első alkalom, hogy rá kell döbbennünk, hogy Húsvétnak az
elsőszülött böjtje amit a zsidóság megél, furcsa módon
és nagyon egyszerűen megoldja ezt a kérdést. Tudunk-e a feltámadásnak úgy
örülni, mint ahogy a zsidóság örül annak, hogy megmaradtak az elődök és
egyiptomi kivonuláskor megőrizte Izrael népének az elsőszülöttjeit. Tudunk-e
hálaadással élni. Különösen nagy kérdés, hiszen a kereszténységnek a böjtje
szerint működik a húsvéti ünneplésünk. Húsvét igen kemény böjtöket adott
valamikor a katolikus uralom alatt, ami most is jelentősen és hagyományában
működik. Az egyházban már enyhébben szabályozza a böjtöt, de hamvazó szerdán
és nagypéntekre szigorú koplalást rendel el a 18-60 év közöttieknek.
Háromszor szabad enniük, de csak egyszer lakhatnak jól. E két napon és a
többi pénteken a 14 év felettiek nem fogyaszthatnak húst. A szigorításoknak
csak egy pici töredékét írtam most le. Tényleg magunkat meg kell
tartóztatnunk, sanyargatnunk böjt címén? Vajon a péntekünk, nagypéntekünk és a nagypénteknek a szigorú böjtje nem egy
örömteli hálaadó böjtnek kéne lenni, úgy, hogy ott lehetünk Isten előtt és
teljes szívvel és mindenünkkel megköszönjük azt, hogy feltámadott már
Pénteken. Már Pénteken, hiszen az Ő halála számunkra is élet, hiszen így
csatlakozhatunk az elsőszülöttek seregéhez. Tanúbizonyság előttünk Jesua
HaMassiah, tanúbizonyság az Ő húsvéti feltámadása. Vajon nekünk sajnálkozni
kell fölötte? Nem kellene ezen túl lépnünk? Nem kellene az elsőszülött böjtöt
úgy megülni, hogy hálaadó böjt ez? Hálaadás azért, ami Egyiptomban történt,
amiért Isten megkegyelmezett a zsidó népnek az aranyborjú imádásánál is. Bár
elvette az elsőszülöttségi jogok egyes részeit, de mégis a levitákon
keresztül tovább ment a papi szolgálat és megmaradtak az elsőszülöttek is.
Vajon nem kellene nekünk is még több hálaadással Isten elé állni, hogy mi is
tudjunk emlékezni, mi is tudjunk arra emlékezni, arra a Páska
ünnepre, amikor a mi életünkön is megjelent a vérnek a jele. Amikor mi is
átadtuk az életünket és újjászülettünk és nem érhet többet az ítélet, elmegy
mellettünk a halál, mert le van győzve. Testünkön, lelkünkön igen, de
szellemünkön soha tovább. Jesua HaMassiah által mindenki elsőszülött.
Mindenki, aki meghalt a lelkének és a testének kívánságainak. Vajon most
Húsvétkor nem kellene-e oda menni Isten elé amikor
emlékezhetünk Jesua HaMassiah halálára, hogy ez a halál amiért mi hálásak lehetünk,
hogy a mi elsőszülöttségünk működhet, lehetünk mi is elsőszülöttek. Az első
lépés Ő volt, számunkra ajtót nyitott életre. Szabad böjtölnünk hálaadással,
Istennek hálaadó szívvel. Zsidóként azért, mert Isten megmentette a népet
Egyiptomban és nem haltak meg a 10. csapásban az elsőszülötteink. Ugyanakkor
hálaadással lehetünk Isten előtt, amikor a második szövetséget adta, második
kivonulást, amikor Jesua HaMassiah állt az élre. Akkor tudunk-e hálát adni,
hogy az Elsőszülött elindult, akihez csatlakozhatunk, akinek a vezetése,
uralma, betakarása alatt elindulhatunk. Ahogy a Zsidókhoz írt levél 12,23ban:
csatlakozhattunk valaha az elsőszülöttek seregéhez. Továbbá nem úgy mér
Isten, hogy kié, mely apa, anyának gyermeke, hanem a sajátjának tekinti, adoptálja.
Mivel az Övé és újonnan születik, ezért minden ember elsőszülött Isten
szemében.
A
böjt igazi foka a hálaadás. Még akkor is, ha a bűneinkkel megyünk Isten elé,
még akkor is, ha várjuk az életünkben a változást, mert ha hittel megyünk oda,
akkor a hálaadásnak már ott kell lenni, hiszen hiszem, hogy Isten megbocsát és hogy Isten cselekszik. Azonban amikor arról
beszélünk, hogy Isten megmentette az életünket, adott elsőszülött fiút, hogy
a halál fölött győzedelmeskedjen a feltámadása által, akkor a mi életünknek
hálaadó életnek kell lenni. Mivel pont most erre emlékezünk, legyen a mi
böjtünk örömteli és legyen a mienk, mert elsőszülöttnek az elsőszülött tud
igazán örülni. Jesua HaMassiah feltámadásáért az tud tiszta szívvel, teljes
szeretettel, mindennel ott lenni Isten előtt hálaadással, aki maga is tudja
mi az, hogy Egyiptom és Isten megőrizte, maga is tudja mi az
hogy feltámadás, hiszen az egész életünk a halálba volt, ment ítélet alatt de
az Ő kegyelme által elmondhatjuk, hogy elsőszülöttek lehetünk a jogokkal és
kötelességekkel együtt. Úgy gondolom, hogy elsőszülöttként, ha megéltük az
újjászületés elsőszülöttségi állapotát nem is tehetünk mást. Teljesen másnak
kellene lenni és más is lesz ilyenkor a Húsvét. Nem jajgatás, nem pogány
szokásokkal, módokkal teleitatva, hanem egy szabad embernek a felkiáltó
hálaadása, amibe nekünk kellene természetes módon élni. A gyermekeinket is
oda kell adni Istennek. Magam is most, Peszách Széder estéjén megköszöntem
Istennek fiamat és odatettem újra, ahogy születése előtt, hogy az Övé és
hiszem azt, hogy lesz újra elsőszülött a fiam nem csak a földi, hanem
szellemi értelemben felnőve, önként átadva az életét. Ezért már most hálát
tudok adni, köszönöm az elsőszülöttségemet, a fiamét, köszönöm, hogy az
igazi, első Elsőszülött miatt a mi életünk élet és nem valami botorkáló,
bizonytalan múlt. Szeretném, ha minél több elsőszülött születhetne. A böjt
bizony örömteli szolgálat Isten felé, áldozat, mert amikor böjtölök, megköszönöm,
ami lesz, vagy megköszönöm, ami már megtörtént, és folyamatában vagyok, mert
az elsőszülöttséget az Ő kezében soha többé nem tudom elveszíteni.
Elhangzott: Sófár Jesua HaMassiahban Hívő Zsidó Közösség 2010.03.29-i Szombati alkalmán
HONLAPJAINKON TALÁLHATÓ VALAMENNYI ÍRÁS SZABADON
LETÖLTHETŐ ÉS KINYOMTATHATÓ, MAJD MINDEN FORMÁBAN
TOVÁBBÍTHATÓ AZ ADATVÉDELMI ELŐÍRÁSOKNAK MEGFELELŐEN. |