|
Orbán Béla:
Tiszták vagytok Elhangzott a SÓFÁR Jesua HaMassiah-ban hívő Közösség Piliscsabai Csendes napján 2014. április 21.
A csendes napoknak az utolsó alkalmán vagyunk. Mi is van most? Húsvét hétfő polgári időszámítás szerint, és az elbocsátás az egy érdekes dolog, mert mindig van benne fájdalom, van egy olyan, hogy dehogy bocsájtalak én el benneteket, el sem mentetek, csak térben tűnünk el egymástól, szellemben azért jó, hogyha maradunk egymással - sőt végülis az egyéb kapcsolatok is jó, hogyha működnek. Erre felkiáltó jelett tettem, hogy jó, hogyha működnek, mert különben hogyha nincs meg a testi-lelki kapcsolat, -a valóságban fizikális kapcsolatra gondolok-, ha ott vagy, akkor nehezebben működik a szellemi is, mert azért, hogy csak úgy imádkozunk egymásért és nem tudjuk, hogy mi van, akkor az ima néha fals is lehet, vagy hiányos. Tehát jó tudni egymásról, és ezt ajánlom nektek.
Zárszóként János Evangéliumnak a 15. fejezetét részleteibe venném elő, mert van itt azért egy búcsúzás Húsvét szintjén, mert a mi Mesterünk sem úgy ment, hogy egyik pillanatról a másikra eltűnt. Nem úgy ment el, hogy nem hagyott magának végrendeletet; nem rendezte a dolgokat; nem hagyományozta; vagyis rendezetten kell nekünk is elmenni, rendezetten kell mindig elmenni, mindig rendezettnek kell lenni, akár egy napból való kimenetelkor, és ebben is példamutatás és példabeszéde a János Evangéliumnak a 15. Fejezetében, amit olvasok majd, de ennek a rendeződésnek van egy folyamata: amikor Ő elment, akkor Ő azért hagyományozott tanácsokat, mindent, tehát most nagyon furcsán mondom, mielőtt bezárta volna az ajtót, minden a helyére kerül, hogy nyitva legyen az ajtó. És ezért a 15. fejezetből olvasom: "Én vagyok az igazi szőlőtő, és az én Atyám a szőlőműves, minden szőlővesszőt, amely énbennem gyümölcsöt nem terem lemetsz, mindaz amely pedig gyümölcsöt terem, megtisztítja, hogy több gyümölcsöt teremjen. Ti már tiszták vagytok ama beszéd által, amellyel szóltam néktek. Maradjatok énbennem, és én is tibennetek, miképpen a szőlővessző nem teremhet gyümölcsöt magától, hanem a szőlőtőkén marad, akképpen ti sem, hanemha énbennem maradtok. Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővessző, aki énbennem marad, én pedig őbenne, az terem sok gyümölcsöt, mert nálam nélkül semmit nem cselekedhettek. Ha valaki nem marad énbennem, kivettetik, mint a szőlővessző, és megszárad és egybegyűtjik ezeket, és tűzre vettetik. Ha énbennem maradtok és az én beszédem bennetek marad, kérjetek amit csak akartok, és meglesz az néktek. Abban dicsőíttetik meg a én Atyám, hogy sok gyümölcsöt teremjetek és legyetek nékem tanítványaim. Amiképpen az Atya szeretett engem, én is úgy szerettelek titeket, maradjatok meg ebben az én szeretetemben. Ha az én parancsolataimat megtartjátok, megmaradtok a én szeretetemben, amiképpen én megtartottam az én Atyámnak parancsolatait, és megmaradok az Ő szeretetében. Ezeket beszéltem néktek, hogy megmaradjon tibennetek az én örömem, és a ti örömetek is beteljék. Ez az én parancsolatom, hogy szeressétek egymást, miképpen én szerettelek titeket. Nincsen senkiben nagyobb szeretet annál, mint aki életét adja az ő barátaiért. Ti az én barátaim vagytok, ha azokat cselekszitek, amiket én parancsolok néktek. Nem mondalak többé titeket szolgáknak, mert a szolga nem tudja, mit cselekszik az ura, titeket pedig barátaimnak mondalak, mert mindazt, amit én az Atyától hallottam, tudtul adtam néktek. Nem ti válaszottatok engem, hanem én válaszottalak titeket és én rendeltelek el titeket, hogy ti elmenjetek és gyümölcsöt teremjetek, s a ti gyümölcsötök megmaradjon, hogy akármit kérjetek az Atyától az én nevemben, megadja néktek.”
Nem folytatom tovább a szőlőtőnek a példázatát, hiszen ismerős. Nem akarom ezt is most olyan light-osra, érzelmire venni, hogy most akkor menjetek el és misszionáljatok, és akkor a keresztény agráriumnak legyetek a része, ültessetek, vessetek, miegymás. Én ennek csak az öröm oldalát szeretném elmondani. Az öröm oldalát, hogy az örömöt akarja mindenképpen Isten adni nekünk. De nem a világnak azt az örömét, és nem a kereszténységnek azt a hamis örömét. Azt a gyümölcsöt adó-hozó örömöt, ami tényleg az embernek ott van, hogy Neki termő gyümölcsök vannak, nem nekem. És meg kellene érteni egyszer azt, hogy van a mi Urunknak is öröme. Van öröme. Olyan jó lenne megérteni, hogy az Ő örömének kellene lenni a te örömödnek. Mert itt azt olvastam: az én örömöm. Újra olvasom: „Ezeket beszélem néktek, hogy megmaradjon tibennetek az én örömöm. És a ti örömeitek beteljék.” Mi valójában az az öröm, ami Őbenne van..? Amikor elindultunk előtte való napokban jót nevettem, eszebe jutott egy régi ének: "Öröm van a mennyben egy bűnös felett", és erre Eszternek, a feleségemnek mondtam, hogy "Milyen nagy öröm lesz Piliscsabán - mert sok bűnös van." De végülis én azt hiszem, Istennek az öröme valóban az, hogy együtt vagyunk, Istennek az öröme az, hogy ott vagyunk előtte, Istennek az öröme, hogy itt lehettünk, és itt éljük meg azt, hogy az Ő örömében osztozkodtunk. De mi az Ő öröme? És én azt most majdnem hogy odateszem találós kérdésként és egy folytatásként, hogy gondold át, mi Istennek az öröme...? Folytathatnám, hogy mi a boldog Istennek a boldogsága...? Folytathatnám, mi Krisztusnak az öröme...? Nem a te örömöd, és akkor éled meg az egész termést, az egész szőlőtőnek a történetét és példázatát, ha benne vagy abban az áramban, ami Krisztus Szelleme, és az Ő örömét éled meg. Megszűntél! Az Ő öröme válik a te örömöddé. Nem kell félrebeszélni, tanítani, hogy amit kértek, minden megadatik. Mert amit kérünk az Ő nevében; ez a vele való egység, azaz az Ő akaratának az elkérése, és az Ő akaratát mindig is az Atya teljesíti. Hiszen az Atya és a Fiú egy akaratban van. És ha a te akaratod a Fiú akaratával azonos, akkor egyértelmű, hogy az Atyának az akaratában vagy, és nem kell gondolkodnod azon, hogy holnap mi lesz, és nem kell mitől félni. Az elbocsájtásban ott van számtalan olyan üzenet, hogy elküldelek a farkasok közé mint bárányokat, sokminden ijesztgetőnek tűnő próféciát maga a Mester mond, nem lesz olyan könnyű ez! Én úgy gondolom, hogy amikor maga a Mester itt hagyta a tanítványokat a földi értelemben, magát a testét, Ő is elment a mennyekbe, ugyanazt a történetet kell megélnünk akár egy csendes napon is. Nem úgy hagyta itt, hogy 'majd lesz valami.' 'Majd lesz valami'. Annyira rendezetten hagyta itt a tanítványokat, hogy az ember akkor érti meg, hogy az első tanítványok, akik már ott a feltámadás után összejöttek, természetes, hogy arra emlékeztek, hogy mit is ígért. Volt mire emlékezniük. Volt parancsuk. Volt utasításuk, hogy ez lesz! Isten most elvisz bennünket oda, ahova kell mennünk, a saját helyünkre, ott nem a váratlan és a váratlan nagy örömök, a váratlan akármik lesznek - bajok és egyebek. Neked réges-régen Isten már megmondta, hogy hova kell menned. Réges-régen! És ez a találkozás most itt Vele, amit itt együtt megéltünk a csendes napok szintjén és alkalmával is, értsd meg, amennyiben az Ő öröme, az Ő Szelleme van benned, akkor holnap neked nem kell gondolkodnod, mert megkapod az örömet, azt megérted, amit réges-régen mondott Ő neked, hiszen ezután még jócskán ott van a keresztrefeszítés, még jócskán ott van a váltságmű. Maga a Megváltó jóval előtte mindent elmondott az egész világról, a tanítványoknak személyesen, mindent! Mindent elmondott neked! Valóban így kellene elmennünk. Tudd meg, farkasok közé mész. Tudd meg, a te örömed az Ő öröme lesz, tudd meg! Tudd meg, a barátom vagy. Mert - és itt volt a kezdet kezdetén az: ti már tiszták vagytok. És én azt hiszem, ez a kulcsmondatom. Most hadd mondjam: Ha valóban az Úrvacsorai alkalmunk tegnap tiszta volt, te tiszta vagy. Ettől a világ még nem tiszta. Ettől még oda mész, ami nem tiszta. De teljesen más formában mész oda, más örömöd lesz, más értékrended lesz. Ha először kezdted, hogy először adtad oda az életedet, amikor viszont az ember Úrvacsorakor találkozik a barátjával, Isten akaratával, Isten örömével, ami nem más mint Krisztus öröme, akkor te egészen másképp mész most vissza. Nem azért, mert itt egymásnak osztogattunk valami jó kis dícséreteket, meg jó kis házi ígéreteket, meg áldást, meg itt össze-vissza mindenféléket a Biblia nevében beszéltünk...nem azért. Hanem megértettük végre azt, hogy mi az Istennek az öröme, Isten boldogsága, és megértjük, hogy mi Krisztusnak az öröme. Megértettük, de akkor legyen az első megértés az, hogy tiszták vagytok.
Tiszták vagytok! A tegnapi Úrvacsorai alkalomnál ezt neked hallanod kellett! Mert ekkor érzed meg azt az örömöt: tiszta vagyok! Neked ezt a szót itt ennél a példázatnál útra indítóként hallani kell: tiszta vagy! Nem egymásnak mondogatni. Nem egymásnak bizonygatni. A Mester mondta, hogy tiszta vagy. Tiszta vagy valamire, tiszta vagy arra, hogy betöltsön az Ő örömével, tiszta vagy arra, hogy nem ér el a Sátánnak a mocska. Tiszta vagy. Megfürdött vagy. Új ruha van rajtad. Értsd meg ezt a haltalmas nagy szeretetét Istennek, hogy tiszta vagy, új ruhával. Sőt, ha volt új ruhád, kitisztított új ruhádat kitisztított állapotban újra fölveheted. Mehetsz. Mehetsz oda, ami nem könnyű út. Mehetsz oda, ami nem könnyű út, és meg kellene érteni azokat a parancsokat, mert parancs, hogy aki az én parancsolataimat megtartja, abban megmaradok én is. Aki az én parancsolataimat. Igenis szükséges Isten parancsolatát, Isten akaratát ismerni. Mert ez tart meg Krisztusban. Ez tart meg Krisztusban. Senki ne vezessen félre, hogy light-osan lehet élni hívő vallásos akármilyen szinten. Minél lazábban élsz, annál inkább nem leszel tisztább, és annyira távolodsz, mész ki Krisztusból. Nem maradsz Őbenne. És ha nem maradsz Őbenne, minden elér, ami a vilgában van, de minden. Ami kilóg, azt megharapja. Szoktam mondani, hogy ne nyúlkálj a kerítésen befele, mert a kutya megharapja az ujjadat. Örülj, hogy kerítés van. Ne nyúlkáljál, ne piszkálódj, ne próbálkozz. Ne nyisd ki a kapukat. Most örülj, hogy tiszta vagy, szabad vagy. Örülj annak, hogy új útra küld maga a Mester. És itt van zárszóként a 22. versben: „Ha nem jöttem volna, és nem beszéltem volna nékik, nem volna bűnük, de most nincs mivel menteni az ő bűnüket.” Ha nem jött volna, te bűnös maradtál volna. Ha most nem mész ki Krisztus barátjaként ebben a küldetésbe, ők szennyesek maradnak. Ő azért jött, hogy téged, te azért vagy, hogy őelőttük legyél bizonyságban. Ha nem mész, ők nem lesznek bűnösök. Ezért fognak ütközni veled emberek, ezért leszel egyre idegenebb a világban, mert te a törvényt képviseled, ez nem tetszik a világ jelenlegi urának, aki a bűnt szeretné minél távolibban élővé tenni és uralommá tenni. Nem fog megszeretni. De ha nem mész, akkor elveszik. Ha nem jött volna, te elveszel.
„Ha nem jöttem volna és nem beszéltem volna nékik, nem volna bűnük.” Nagyon kellene erről beszélni, ma a Sátánnak ez a trükkje. Nagyon ez van, hogy van kegyelem, van megváltás, van Golgota, minden van, csak bűnöd nincsen! Az nincsen! Mert a kegyelem mindent eltakar, majd az Úr, és így tovább. Ha nem mondod ki, akkor nincsen bűnük. De ha nincsen bűnük, nincs kegyelem. Igen! A te életed botránkozás embereknek, mert mennek és tebenned fognak megbotolni, mert te leszel, aki megállítod, szembesíted, pusztán a látható bizonyságoddal. Te vagy, ami nem engedi tovább őket. A te pozitív buktatásod, hogy lehet így is élni, lehet így is boldognak lenni, lehet egy másik örömben élni, abban az örömben, ami Krisztus öröme. Ismerni kellene Krisztus örömét. Krisztus öröme pedig nem más, mint a kegyelem önmaga, nem más, mint mikor betölti a törvényt, a törvény tebenned is egyre inkább valósággá lesz és kegyelemnek a kiterjedése az élet minden részére. Ebben a pillanatban tényleg tudom-e, hogy Isten azt akarja, hogy örülj. Most úgy menj el innen, hogy örülj. A legelső szó, amikor azt mondja: ti tiszták vagytok - önmagában egy kitörő örömöt kellene adni; mert tudjuk mi, kik vagyunk. Ismerjük a mi kis tükreinket. Jól el van dugva a ridikülbe, de megnézzük magunkat -annyi-, és máris tatarozzuk magunkat keresztbe-hosszába.
A kérdés az, hogy kell-e nekem az az öröm, ami Krisztus öröme...? Az az öröm kell e...? Mert nincs más öröm. A többi az csak adatik. Kell-e az, amit kérek Tőle, és Ő odamegy az Atyához, hogy teremtsen, és a teremtésnek a következményeként Ő uraljkodik azon, amit Isten adott neked, és megváltozik az életed. Megváltozik, mert mindent megkapsz. Ez a minden szó nem a te kívánságlistád. Ez minden, ami az Atyától érkezik. Mindaz. Kérd el Tőle. Tiszta vagy, menj oda, kérd a ruhádat. Fölötöztél, mehetsz. De nem a happy kereszténység következik. Ennek számtalan ígérete van. Itt van egy olyan választás most is, itt Vele voltunk, Vele vagyunk, hallottuk; de holnap egyedül kell menned. Fel vagy-e készülve...? A tanítványokat fölkészítette. Én úgy szeretném, ha Isten Igéje fölkészítene arra, ha most elmész, akkor egyedül kell élned a magán- családi- és akámilyen életedet. A 12 tanítvány először 11, utána szépen szétmentek. Mentek a dolgukra. Miután a tengertől, a halászatból is ki lettek emelve némelyek. Mert mész az utadon.
És most jön az a kérdés: hogy küldi ki a tanítványait...? Még ezt is megmutatta halála előtt és feltámadása előtt: kettesével. Kettesével küldte ki. Adjál hálát, hogy van férjed, feleséged, nagyon adjál hálát, mert nem egyedül kell menned. Nagyon örülj, hogy van testvéred, és nem magánzónak teremtett Isten. Keresd meg azt a másik kezet, akivel mehetsz. Keresd meg a testvért, keresd meg a társadat. Aki ott ül melletted. Fogd meg a kezét. Megérted, hogy a házasság az egy nagy-nagy áldás, hogy foghatod valaki kezét; hogy ketten mentek. S ezért tudsz hálás lenni és tudsz örülni, hogy Tőle kaptam egy feleséget, Tőle kaptam egy férjet, és mehetünk kézenfogva. Nagyon-nagyon nagy hálaadásra szorulunk, mert mi ezekben mínuszosak vagyunk, nemigen adjuk. De itt van a másik, késztessen arra, hogy Uram adjál nekem testvért, és ha az akaratodban van, adjál nekem társat. Hadd fogjam valakinek a kezét, mert csak ketten lehet szolgálni. Csak ketten. Két testvérnek, vagy két embernek, aki egy. De a két testvérnek is szellemben egynek kell lenni, abban a szellemben, ami persze nem azt jelenti, hogy testi-lelki közösség is van, ott csak a szellemi egység, amiben ketten együtt vannak. A ketten-hárman összejönnek, nem erről szól, de mégis figyelmeztetés. Isten az Ő bizonyságát csak ott tudja adni, ahol ketten vannak. Az Ő ítéleteit is ott tudja adni. És egy házasságon belül is ott van, hogy a másik ember azért is ott van melletted, hogy tanúja legyél - ketten legyetek tanúi annak a csodának, ami Isten öröme, ami Krisztus öröme. Mert egyedül nem öröm az öröm. Vele, Őbenne ketten az öröm. Meg kell osztanod az örömöt. Miképpen meg kell osztani a szeretet, ami nem az a szeretet, amit humanizmusnak hívunk, hanem Istennek egészen más az üdvözítő kegyelme és szeretete, más, mint a mi humánus játékaink. Nem! Ő azt mondta, úgy szeressetek, mit Én! Úgy szeressetek, mint az Atya Engem, mint Én titeket, és így tovább. Úgy!
Ez az öröm legyen bennünk, hogy nem vagyunk egyedül. Ha el kell menni, akkor se vagyunk egyedül, az emberi kapcsolatainkba, testvéri kapcsolatainkba pedig tessék észrevenni. Nem lehetsz egyedül egy házasságban, nem lehetsz egyedül egy közösségben, nem lehetsz egyedül Krisztus Testében. Nem lehetsz! Ha egyedül vagy, te tettél róla. Nem nyújtottad ki a kezedet. Nem osztottad meg az örömödet, nem osztottad meg azt, amit Krisztustól kaptál. Ezeket a problémákat úgy, ahogy van Isten elé kell tenni. Mert nehéz idő kimenni a világba, és ezt szenvedik nagyon sokan. Nincs testvérem. Nyújtsd ki a kezedet! Ott van! Ott van, vedd föl a telefonodat. Ezernyi lehetőség van. Nem vagy egydül, értsd már meg! Magad miatt vagy egyedül. És Ő pontosan azt akarja: van testvéred, kiküldelek, de nem kell egyedül menned. Most, ahogy elmegyünk, úgy se kell egyedül mennünk, hogy Ő nincs itt, mert itt van; úgy se kell egyedül maradni, hogy ti elmentek és nem lesztek. Krisztusi módon ti elmentek, de együtt kell maradnunk. Nem szervezetileg, hanem azt a munkát végezze el Isten a bensődben, hogy van-e testvéred? Nyújtsd ki a kezedet. Mert itt is van testvéred. Meg ott, ahova mész is van testvéred. Értsd meg, hogy nem vagy egyedül. Tessék kijönni, tessék a kiküldést elfogadni. Örülni akarok, örülni akarok Krisztus örömében. És Ő azt mondja, menjél, de nem egyedül. Menjetek, de Én is ott vagyok. Ha ketten mentek, biztos, hogy ott van. Biztos a kettőt vezeti.
Én úgy gondolom, hogy a kiküldés nem azt jelenti, hogy záróra, snitt, kezdjünk egy másikat, egyáltalán nem erről szól a dolog. És a csendes napoknak is pont ez az üzenete. Itt ettünk, kelj föl, indulj el! Tudod. Ugyanazt meg kell élned. Megmondta neked már régen, hogy holnap mit kell csinálnod. Most csak erőt gyűjtöttél, megkaptad hogy mik lesznek, megkaptad az ígéretet, megkaptad a figyelmeztetést, mindent megkaptál. Itt most ezeken a napokon megkaptad azt, amiket kaphattál, tényleg Isten amit küldött, valamennyit bizonyára megkaptál. Megkaphatsz ezer ágból, bármilyen szinten közölheti maga Krisztus Szelleme hogy mi a teendőd; látsz, hallassz, beszélsz, többféle érzékszerved működik, többféle kapcsolati rendszer működik. Kaptál itt az utadra valamit. Nem úgy indulsz el, hogy jaj, mi lesz holnap, ha igazából tiszta vagy. És igazából itt voltál, és igazából együtt vagyunk, akkor jöttünk, találkoztunk, egymásnak is örülhetünk, együtt is ehetünk, de ez nem zárja ki azt, hogy holnap egyedül kell menned. Ez nem elválás. A te személyes felelősséged, a te személyes küldetésed, amelyre Isten most felkészített ezeken a napokon. Ezek a napok nem csúcspontok, felkészítések valami másra. Felkészítések éppúgy mint a szerda, szombat, vagy bármelyik alkalom, mikor Isten előtt vagyunk -ezek is felkészítések. Megmondja, mi vár rád, megmondja, mi a törvénye, figyelmeztet a törvényre, figyelmeztet a bűniedre, figyelmeztet a veszélyekre, és lehet menni. Mert a célt is megmutatta, hogy hol. Mert megmutatta. És én úgy gondolom, hogy ezen a pár napon is megmutatta a célt. Megerősítette a célt, megismertette a célt. Ne felejtsük el, hogy a tanítványoknál se egy kiküldés volt. Szinte edz veletek, hogy most menjetek ki, mit ne vigyetek, stb. stb. És eljön egy pillanat, amikor én már mindent elmondtam neked, most te mész ki. Most nem csapatosan mentek ki, most ketten mentek ki. Találd meg a párodat, akivel menned kell. Találd meg a testvéredet, mert egyedül gyenge is vagy. Olyan jó, ha valakivel mész együtt, ami annyit jelent, van aki hátul fedez, van aki fölemel ha elesel, ha rosszat teszel lesz, aki kiigazítson, nagyon-nagyon áldásos az a társ, akit adott neked Isten. Becsüld meg Istennek azt az emberét, akit társnak adott ezen az úton, és szeressed azt az embert, aki Isten akaratában megy, úgy, hogy köszönöm, hogy törvényt adtál; köszönöm, hogy a gyenseségemben ott voltál; köszönöm, hogy emlékeztettél, mint az elsők az Ószövetség könyveiben emlékeztek Krisztusnak a váltságművére, ott kezdődött; köszönd meg a testvéredet! Köszönd meg! És leginkább a legközelebbi testvéredet köszönd meg, akit úgy hívnak hogy feleség, úgy hívnak, hogy férj. Azt nagyon köszönd meg Istennek. Mert ennél nagyobb áldást - én mondom - nem igazából láttam még. Hogy valakivel egy vagy, és nem mellettem jön, hanem velem együtt jön, és mégis egyedül ő neki is van saját útja velem. Saját feladata velem.
Én így bocsátalak el benneteket; így mondom: menjetek a farkasok közé - nadehát kaptál-e annyit, hogy elmenjél...? Naponta megkaphatod, naponta kérheted, és naponta kérhetsz testvért, naponta kérheted, hogy tisztítson meg, hogy megint azt mondja, hogy tiszták vagytok. A tiszta nem arról szól, hogy koszolja össze magát, hanem az, hogy királyi feladatot, ünnepi feladatot tud ellátni. Tiszta vagyok. Még a mi életünkben is az ünnepek más öltözetbe vannak. Legyen hát minden napunk ünnep. Legyen minden nap tiszta ruhánk. Én ezt kívánom nektek.
És amikor így előkészítésről beszélek, hogyha ránézek az apró gyermekeinkre is, ne azzal törődjél, hogy mi lesz a gyermekeddel, hanem kezdd el a kiküldését már születésétől kezdve. Járjon veled, tanuljon. Küldd ki őket, tanuljanak együtt. Tanítványok együtt. És amikor az életnek abba a szakaszába ér, amikor egyedül kell menni: menjél tovább fiam, de legyen feleséged, aki ott lesz melletted. Már most kezdd el a kiküldést, mert a mi Mesterünk még erre is megtanított. Nem azt mondta a Golgotán, hogy itt a vége, menjetek, hanem azt mondta, oda fogok menni. Ez lesz. Már a gyerekednél tanítsad azt, hogy mire várhat, mire számíthat. Már a gyerekednél kezdd a kiküldést el. És ha megszületik egy hívő ember, elindul valaki Krisztus útján, ott is kezdd el. Nem lesz ez könnyű. De tiszta vagy. Nem leszel egyedül, mert itt vagyok. És ha nem én leszek, akkor valakit fog adni. Készítsük egymást arra a kiküldésekre. Időben. Nem akkor, amikor pánik van már. Hanem ilyen idők lesznek, ez a feladatod. De mit félsz? Azt az örömet, azt a szeretetet adta neked, amit Isten adott Jesuának, és amit Jesua adott teneked. Akkor te jössz! Most mire vársz...? Indulj el! Menjetek!
AZ OLDALAINKON SZEREPLŐ ÍRÁSOK SZERZŐI JOGVÉDELEM ALATT ÁLNAK, ÍGY AZOK BÁRMILYEN JELLEGŰ TERJESZTÉSE ÉS PUBLIKÁLÁSA KIZÁRÓLAG ELŐZETES BELEEGYEZÉSSEL TÖRTÉNHET! |