Orbán Béla:

 

Új világosság

Elhangzott a SÓFÁR Jesua Hamassiah-ban hívő Közösség szerdai alkalmán

2014. július 23.

 

 

Ezen a szerdai alkalmon nem Igét veszek elő, bár mégiscsak Igét veszek elő. Igazából általánosság az, amiről szeretnék beszélni. Szomorú és súlyos általánosság. Eszembe jutott egy nagyon-nagyon régi református könyvben éneklésre kerülő dicsőítés, vagy dicséret, ami 360-70 éves. Mégpedig ez az ének így kezdődik: „Új világosság jelenék, a tévelygés csendesedék, Isten Igéje jelenék, újonnan nékünk adaték.” Több, mint 300 évvel ezelőtt, majdnem 400 éve ezt az éneket a Battyhány kódexből szedték elő. Nem tudom, hogy ez vágy, vagy valami prófétai jellegű ének-e, hogy „Új világosság jelenék, újonnan nékünk adaték”, az első és utolsó sorát idézem. Nem tudom, hogy új-e, vagy állandó-e? Úgy gondolom, aktuális ez ma is, és most is erről szól. „Új világosság jelenék, újonnan nekünk adaték. Isten Igéje jelenék, újonnan nékünk adaték” 400 évvel ezelőtt igen sötét volt a magyar ég fölött, igen nagy sötétségek voltak, szellemi, lelki és minden. És amikor az új világosságról beszélünk, akkor igen sokszor előfordul az „új” szó, a „világosság” szó külön is, a „fény” is. A világosságot különösen, és mostanában, a hétköznapokban egyre többet lehet hallani: „Új hajnal”, „Új idők”, „Új korszak”, teljesen meg van újulva már minden. Kicsit szomorú vagyok, mert ez az „új” érdekes újdonság.

 

Érdekes, mert a világtörténelemben, amit én ismerek, abban korszakok voltak. Egymás után jöttek korszakok, egymásnak adták át az ismeretet, azt változtatták, úgymond korszerűsítették: az alapokat nem átírva, úgy adták át egymásnak, mint váltóbotot. És most, a korunkban, megjelenik egyre többször az „Új korszak”, „Új világosság”, „Új, új, új.. új embertípus, minden új”. Nagy baj van itt! És most kezd aktuálissá lenni a szívemben ez az ének. Nagy baj van itt, mert itt nem korszakok adják egymásnak a váltóbotot. Itt egy teljesen új van! Itt a hazai politikában is, különböző emberek szájából is elhangzik: „Új korszakba léptünk. Új világ”. Valóban, a New Age idejét éljük, valóban, de ennyire? Ennyire! Tudjuk meg, új korszakba léptünk! Tudjuk meg, ha még nem is teljesen vagyunk bent, akkor is a küszöbén vagyunk. Akkor valóban ez az ének, ami a Battyhány kódexből így elém került, egyre inkább erősít, és bizonyságként van előttem: „Új világosság jelenék, Isten Igéje nékünk adaték.” Ez fog történni. Az új világosság nem az a világosság. Ez nem a világ Világossága. Ennek az új korszaknak új fénye, új világossága, új energiája, új vezére, új vezérlése van. Itt nem folyamatosság van. És amikor egy új korszak kezdődik, annak egy új vallása lesz. Minden új korszaknak volt egy saját vallása, és egymásból léptek a vallások tovább-tovább. Mindegy, hogy kommunista vallás, vagy katolikus, vallás kell! De az a korszak, amelyik elválik az elődeitől, és nem folytatja, nem átírja, nem másolja a vallást, az már csak a nevében lesz az a vallás, mint az előzőek. Új korszak, elszakad minden régitől.

 

Amikor arról beszélünk, hogy Új korszak, Új vallással, meg kell tudni, hogy olyan új kereszténység épül, aminek semmi, de semmi köze nem lesz a kereszténységhez. Elszakadtunk a gyökerektől! Elszakadtunk a folytatástól. Ez a korszak egy teljesen különálló korszak, amibe beleléptünk. Előbb-utóbb, az, ami keresztény, mást fog jelenteni. Előbb-utóbb az, ami energia, mást fog jelenteni. Az, ami fény, mást fog jelenteni. Ez nem folytatása egy régi korszaknak, ez egy valóban új korszak. A múltat végképp megtagadtuk, ez nem csak társadalmi nóta, hanem ez van ma már szellemi, lelki értelemben is. Valamikor az érték az volt, ami fizikai volt, vagy emberi értelemben is fizikai volt. Valamikor harcoltak a nőkért, hogy minél több gyerek legyen és minél több munkáskéz legyen, és minél jobban így teljesíthessük akár fegyverrel, akár szaporodással a hatalmat, ennek vége volt. Aztán utána bekövetkezett az, amikor a tudás hatalom kategóriája, amikor az egyház végre kinyitotta a tudás hatalmát, és nem bezárta saját magába, mint a papoknak a tudása, a mindentudóé. Kinyílt a tudás, akkor a tudás lett a hatalom. Akkor a nyakkendős emberek többet értek, mint az erős emberek. Akkor a bivalyerős emberek meghajoltak az iskolázott emberek előtt, a nyakkendősök előtt. Aztán most már ez is megszűnt. Ma már a fizikai világ az semmit nem ér, a te munkásságod, mint ember, nem érsz semmit, mert az automaták, és gépsorok megcsinálják helyetted. A te gondolatod már abszolút nem ér semmit, mert a gép helyetted már jobban tud gondolkodni, már a tudás se hatalom. Akkor mi történik?

 

Új korszak! Itt egy új szellem, amelyik a szellemi háborút vívja most, és ez lesz az új világosság, amelyik uralkodni fog. A testében és tudásában értéktelen emberiség fölött. Pontosan erről szól, hogy új világosság jelenik meg. Igen, a Sátán, a világosság angyala jelenik meg, igen. De van egy örömhír ebben az énekben: „Isten Igéje újonnan adatik”. Talán csodálkozunk, amikor keressük a kereszténységben is, hogy hogyan tovább, és melyik gyülekezet, melyik egyház, hová menjek és így tovább. Tessék megérteni: ez a kereszténység át fog alakulni új keresztény vallássá, amelynek semmi köze nem lesz a régihez. Semmi, de semmi! Az új korszak elvált úgy társadalmi, mint hatalmi szinten a régitől, semmi köze, meg is tagadja, és mivel társuralkodója az a vallás, amelyik, az a vallás is elszakad a gyökereitől. Nem csak a zsidó gyökerektől szakad el, hanem a későbbi gyökereitől is elszakad az új vallás. Mint a mostani, alakuló korszak, új világ, ez elszakadt a régitől. Ami félévszázaddal ezelőtt természetes volt, az megszűnt. A legnehezebb helyzetben ma, akik abban is éltek, és ebbe sétálnak bele, mert muszáj nekünk, azoknak nehéz, mert meg kell érteni, hogy ez a kereszténység, nem az a kereszténység. Ha nem vennéd észre, már most nagy részben nem az! Mit keresed a régit az újban, mikor az új a régit teljesen megtagadja? Amikor csak a régi nevében egy teljesen újat képez. Úgy vallásban, mint hitben, mint társadalomban, bármiben. Talán iránymutatás azoknak, akik keresik az újban a régit. Iránymutatás. Nincs! Nem temetem a kereszténységet. Más lett a kereszténység. Itt a szemünk előtt! És örülök neki, ha valaki nem találja a helyét. Mert a régit már nem találja, és az újban nem találja a régit. Ezért van ennyi kószáló hívő ember. Ezért van ennyi megkeseredett ember. Ezért van ennyi szerencsétlen ember, aki nem tud hova menni, mert nincs gyülekezet, nem tudja hova tovább, nem tudja mit. És ha elveszik a gondolkodását, értéktelenné teszik a tudását, ismeretét és nem szükséges sehol sem, hamar bemegy egy olyan szellemiségbe, ahol a szellemi az érték. Bemegy egy olyan helyre, ahol teljesen illegitim uralmak vannak, szellemi uralmak, ahol a megtapasztalás a lényeg, ahol az ajándék a lényeg, a szellemi a lényeg, és nem te és a tudásod. Ez az új vallás, az új kereszténység! Ahhoz nem kell se tudás, se te! Ott működik a szellemvilág. Valóban az működik, valóban.

 

De mégis ennek az éneknek az üzenetét, akkori megvallását hadd hozzam. „Isten Igéje jelenék”. Érdekes ez a 300 éve élt ének. Isten Igéje jelenék? Hát itt van már több, mint 2000 éve! Testet öltött. Akkor hogy írhat ilyet egy énekíró, hogy jelenék. Vagy akkor se volt? Ahogy elszakad valami a gyökerétől, ha az új nem viszi a régit, Istennek semmi más lehetősége nincs, és akarata, újra megmutatja az Ő Igéjét. „Újra jelenék, és újonnan nekünk adaték”. Ebben a zűrzavaros időben, amikor a jövő elszakadt a múlttól, és a jelenben szédelegsz, valóban üzen-e ez az ének valamit? „Újonnan nékünk adaték”. Ma már csak ennyi reménységünk van. Újonnan nekünk adatik az Ige! A régiek elmúltak, az újnak semmi köze a régihez, ezért újat kell kezdeni. Nagyon jól tudja a Sátán a játékát: új idők, új korszak, új minden! De Istennek is van egy ígérete: újonnan adom én is. Ne ébredésről beszéljünk, hogy új keletkezik a régi nélkül, mert ez nem az! Hanem arról az ígéretről, és arról a vágyról kellene beszélni, „Uram, add Te újra az Igédet, úgy, ahogy megígérted!” Add újra nekünk az Igédet, mert ezekkel már nem lehet beszélni. Furcsán mondom, nem kárhoztatok, nem leírom, de annak idején, amikor mi a fájdalmunkat és egyéb dolgainkat az altatásban, a szeszben és egyébben oldottuk meg, ma már az emberiség nem szeszbe, alvásban kábítja el magát, hanem a tudatát dobja el. Eldobja az agyát. A tudatmódosítással megszűnik a kapcsolat, az élet, és az élők között megszakadt a kapcsolat. Így lehet tudatmódosítással elszakítani azokat, akik a jövendő részesei. Tudatmódosított keresztények, tudatmódosított köznap emberek. Elszakadtunk egymástól. Te itt már hiába prédikálsz, nem értik. Te hiába tanítasz, nem értik. Nincs kapcsolat. Valóban csak annyi az egész lehetőségünk, abban hinni, hogy Isten Igéje újra adatik. Mert Isten Igéje szellemben adatik mindig, mert Isten szellem, Krisztus Szelleme, Szent Szellem. Csak ez tudja szellemében megérinteni azokat, akiknek már nincs tudatuk. Ezt a világot már csak Isten mentheti meg. Nincs misszió! Felejtsük már el! Itt már nincs semmi! Elszakadtunk már annyira egymástól, hogy nem értjük meg egymást! Aki még gondolkodik, nem érti a mai modern embert, és fordítva se. Fordítva különösebben nem is akarja. A generációknak egymással nincs mit beszélni, mert az, hogy egy étel receptjét leírják egymásnak, ez nem beszéd. Talán már csak ennyi a kapcsolat, hogy hasonlítunk egymásra, ember és ember, de tudatában már elszakadtunk. Testileg nem vagyunk fontosak egymásnak, itt mindenki király. Semmi hasznom belőled, nem tudlak használni, és sorban megy egy folyamat.

 

Ma kellett rádöbbennem, hogy milyen folyamat megy. Borzalmas! Szövetségtörő folyamat! Teljes pontossággal. Először megtöröm azt a szövetséget, ami köttetett Izrael népével. Nincs Ószövetség. Másodsorban összetöröm azt a szövetséget, ami az újonnan adott szövetség. Nincs Újszövetség. Következménye az, hogy nincs házassági szövetség, és nincs egyéb szövetség sem. Az új korszak egyéni emberének már nincs szövetsége. Se új, se régi, se házasság, se semmi. Itt már nem tartozunk egymásnak felelősséggel. Ez a természetes. Szövetségen kívüli lett a mostani ember. Sehova nem tartozik, csak önmagához. Az önzéséhez. Már egymáshoz sem szövetkezik senki, mert mindenki a másiknak az ellenfele, csak esetleg beveszi egy időszakra, haszonra, érdekre, az ő háborújába, hogy valaki segítse, valakit használjon. Ez is egy önző szövetség. A szövetségtörések, nem is a törvényszegések, hanem a szövetségtörések végén vagyunk. Nincs család, nincs Újszövetség, Ószövetség. Fordított kezdettel: vessük el a zsidó gyökereket, nincs Ószövetség. Vessük el a krisztusit, nincs, vessük el mindazt, ami szövetség! Ami adott szó, ami ígéret, ami köt a másikhoz. Nincs már semmi. Nem függünk, lógunk egymástól sem már. Most kellene valóban azért is imádkozni: „Uram, a Te ígéreted szerint, a Te Igédet add újra!” Legyen még egyszer ott a Szináj hegy, hogy „Uram, szeretném ezt a szövetséget megerősíteni! Szeretném, ha ott lenne a Golgota, szeretném azt a szövetséget megerősíteni! Szeretnék abban a szövetségben lenni, ahol Te is ott vagy, mint házasság és a többi, mindaz, ami szent. A szentségben szeretnék benne lenni.”

 

„Újonnan nékünk adatik” 370 évvel ezelőtt valaki hittel írta ezt az éneket. Nekünk különösen fontos, hogy újonnan adatik. Mert ha nem adatik Isten Igéje újonnan, és ha nem ismerjük meg újonnan Isten akaratát, szövetségeit, akkor ugyanúgy bemegyünk abba a tudatmódosított, tudatát elvesztett, talán már nem is embernek mondható társadalomba, ami következik, ami az új világosság, ami nem is szövetség, hanem őskáosz már, ahol már Isten Igéje nincs.

 

Sokat gondolkozom azon, mi lesz a kereszténységgel? Milyen kapcsolatok vannak, hogy, s mint kellene ezeket valahogy, ha kell módosítani, másképp építeni? Ki kell mondanom: a többség, ugyanúgy, mint a társadalom, a gyökér és a múlt nélküli újat építi. Új keresztény, még így is kimondja, nincs köze már a múlthoz. Abból a folyamatból, ami Isten terve, folyamata, kivette magát a kereszténység nagy része. Egy új kereszténység jött létre, itt az orrunk előtt, előttünk. Amelyik tagadja az Ószövetséget, tagadja az Újszövetséget, és ugyanolyan bűnösen él, mint a világ, mert a többi szövetséget is megszegte, vagy megtagadta, vagy el se fogadta. Új kereszténység van, vegyük tudomásul. Ha egy új korszak, egy új társadalmi rend érkezik, és már hangsúlyozza mindenki, hogy vegyük tudomásul, már benne vagyunk -magyar politikus mondta ki pár napja például. Nem titok, nem bántom, kimondta, tudomásul kell venni-, akkor viszont vegyük tudomásul, hogy a hatalommal párosult egyházak, vallások, ugyanúgy egy új korszakba léptek. Ugyanazon a módon, módszeren mennek tovább. A múlthoz nincs joguk, részük, csak nevük. Keresztények kimondott nem-keresztények. Nem-krisztusi vallások következnek. Szabad a választás. Könyörgök azért, hogy Isten adjon újra látást. Add újra a Te Igédet ígéreted szerint, és nekünk, mert nekem kell, ezzel a pozitív önzéssel, ha egyszer azt veszem észre, hogy magam is beleestem abba a kútba, amit úgy hívnak, új korszak, új modern világ, modern kereszténység, új kereszténység, és a Sátán gondoskodik, hogy semmiben se különbözzön a világtól. Hiszen amikor a kommunista időkben éltünk, ugyanúgy zakatoltunk a gyülekezetekben, mint az úttörőben, amikor megjelent a rendszerváltozás, ugyanúgy megjelentek a pézsmabundás hölgyek a templomok első soraiban, ugyanolyan módon. Ma a gyülekezetekben a gazdagok ugyanolyan helyzetben vannak, mint a társadalomban, a szegények ugyanúgy. A gyülekezetek, a vallások, egyházak azt tükrözik, amelyik társadalomban élnek. Ha a társadalom kimondja, hogy új korszak van, akkor nekem ki kell mondanom, hogy az egyházak, a vallások is új korszakba léptek. Mindazok, akik együtt vannak a hatalommal. Viszont Krisztus nem újat teremtett, hanem egy folyamatot épít, Krisztus Testét. Azt az egyházat, ami Krisztus Teste. Ne keressük a régiben az újat, mikor az új megtagadja a régit! Ne álltassuk magunkat! „Majd megváltoznak!” Nem akarnak megváltozni. Illetve meg akarnak változni, mint újak, hogy tetszenek a társadalomnak, a hatalomnak, a pénznek. A szemünk előtt csalódással figyelhető nem egy, nem kettő gyülekezet, hogy sorol be a hatalom alá. Szellemiségében. Ki tudja, hogy anyagilag, és egyébben hogy, az már nem is érdekes. Ne csapjuk be magunkat! Ha a régi nem folytatódik, ha a szövetség nem folytatódik, és abból nem lesz egy megújított szövetség, és nem megy tovább, akkor egy új, Istentől idegen, sőt, Istennel ellentétes új világosság jelenik meg, ami kábít, ami szédít. Új világosság, új korszak, új ember, új minden. Ez csődje a társadalomnak, az egyházaknak, csődje mindenkinek, de ezt a csődöt már a kezdetektől fogva építi a Sátán, vagy 2200 éve. Új világosság? Hát, nincs annyi világos.

 

Legyen újra Isten Világossága, a világ világossága! Újra adja nekünk az Igéjét Istenünk! Önmagát adja, és nekünk adja! Nem akarok senkit negatív irányba terelni, de vegyük észre tényleg: ami új ebben az értelemben, ez nem megújulás, ez nem ébredés, nem folytatása Krisztustól, a Golgotától, még tovább, hanem levágása onnan, és egy vadonatújnak Isten nevében, Krisztus nevében történő építése. Ne várjunk arra, hogy lesz egy pozitív változás. Itt valóban elérkeztünk odáig: a maradék tartatik meg, s aki kéri, megkapja az Igét. De ennek az újnak nincs folytatása! Ez a végállomás. Ez úgy tűnik, a világnak a végállomása. Ez a korszak már a szövetségeket támadja. És mivel az Ó- és Újszövetséget és a különböző szövetségeket, amiket Isten köt emberrel, megtámadta, és ezen is túllépett, ma már azt az alapot támadja, amit Isten ad. Már nem a szövetséget, azt már megnyerte! A zsidóságnak az életén lehet látni, mennyire elvetette az Ószövetséget. Mennyire nem az Ószövetségből következett a szövetség megújítása. Ma már az Újszövetség sem kell! Ma már csak humanizmus kell, szeressük egymást gyerekek, meg a Mária néni. Új vallás van, keresztény néven. És nem is keresztény néven, hanem Ábrahám Istene nevében. Egy új vallás készülődik, ezt látod.

 

Ebben a „jégzajlásban”, ebben nagyon oda kell figyelni! Ne reménykedj, hogy lesz majd valami új! Abból az újból én nem kérek, azt szeretném, ha a régi menne tovább. Újra lenne folytatása a golgotai váltságműnek és nem egy elvágás után egy új golgota, egy új isten, új krisztus, új messiás… új antikrisztus. Nem! Ez a reménységünk meg van, ha kérjük Istentől: Uram, Te ígérted, hogy adsz, mert a kegyelem és a remény megmarad. Megérthetjük a hármasságot: „megmarad a hit, a remény és a szeretet”. A hit tőlünk, a remény Isten által, a szeretet Krisztus által. Megmarad, nekünk erre van szükségünk. A régire ebben a modern világunkban. Ne keresd a változást, meg fog változni. Ne lépj bele az újba, mert belehaltál! Elvágnak Istentől, elvágnak Krisztustól, és elvágnak egymástól is.

 

Most szakadások lesznek. Az új felé sokkal többen mennek. Minden vallásos szellemiség az új felé fog menni. Most derül ki, hogy ki az, aki a szövetséget nem megtagadva marad. És egy 370 évvel ezelőtti bizonyságként, ebben a Battyhány kódexben megmaradt, talán maradjon meg bennünk is, bármi is történjék: Isten Igéje nekünk adatik, aki kéri, aki hallgatja és nem új isten, új krisztus és új ige kell neki. Nem új szövetség. A régit akarja Isten adni, Önmagát. És azért csak pozitív: „Újonnan nékünk adatik.” Ha elmúlik, ha eszméletlenül ócska állapotba is kerül minden, úgy néz ki, hogy meghalt, akkor is: „Újonnan néktek adatik”. Ezért lehet imádkozni: add újonnan a Te Igédet, és akkor eszembe jut az én életemben is, mit is akart Isten velem, mert rám is van parancsolata, akarata és előre eltervezett terve. Nem új kell belőlem, hanem a régit újítsa meg bennem, és fejlessze úgy látásban, Ige szerint, ahogy Ő akarja. Nem elválni kell a régitől, hanem megújulni benne. Attól a régitől, amit Isten adott régen. Tényleg szomorú. Sokszor vívódik azon az ember, hogy mi lesz veled, kereszténység? Ők pedig örülnek, hallelujah, ébredés, felújulás, megújulás, nem tudom, milyen neveket hozzak még elő, ez mind a miénk! De, hogyha nincs ott a múlt, egészen a Szinaj hegyig, egészen az első kinyilatkoztatásig nincs meg a folyamat, akkor ez nem az. Ha szövetségtörés van, ott már másik isten is van. Ahol szövetségtörés van, ott Istenellenességben ott az Antikrisztus. De nincs vége. Adatik.



 


AZ OLDALAINKON SZEREPLŐ ÍRÁSOK SZERZŐI JOGVÉDELEM ALATT ÁLNAK, ÍGY AZOK BÁRMILYEN JELLEGŰ TERJESZTÉSE ÉS PUBLIKÁLÁSA KIZÁRÓLAG ELŐZETES BELEEGYEZÉSSEL TÖRTÉNHET!
HONLAPJAINKON TALÁLHATÓ VALAMENNYI ÍRÁS SZABADON LETÖLTHETŐ ÉS KINYOMTATHATÓ, MAJD MINDEN FORMÁBAN TOVÁBBÍTHATÓ AZ ADATVÉDELMI ELŐÍRÁSOKNAK MEGFELELŐEN.

A FELHASZNÁLÁS FELTÉTELE, HOGY AZ ÍRÁSOK BÁRMELY FORMÁBAN TÖRTÉNŐ FELHASZNÁLÁSA, A MÁSOLATOK TOVÁBB ADÁSA ENGEDÉLYÜNKKEL, TELJES TERJEDELEMBEN ÉS VÁLTOZTATÁS NÉLKÜL, FORRÁS MEGJELÖLÉSÉVEL TÖRTÉNHET, VALAMINT KIZÁRÓLAG INGYENESEN ADHATÓK TOVÁBB.

Copyright © 2005-2014 SÓFÁR, Jesua HaMassiah-ban hívő közösség
JHVH  NISSZI Szolgálat