83. Zsoltár

Elhangzott a SÓFÁR Jeshua HaMassisah-ban hívő Közösség szerdai alkalmán

2015. október 7.

 

Orbán Béla:

 

Ennek a szerdának az alkalmával nem tehettem mást, egy olyan zsoltárt vettem elő, amit nagyon-nagyon, előszeretettel használnak most emberek, a 83. zsoltárt. Mindenkiben van bizonytalanság, pánik és egyre többen veszik elő a 83. zsoltárt, ami így hangzik.

Isten, ne vesztegelj, ne hallgass és ne nyugodjál, Isten! Mert ímé, háborognak ellenségeid, s gyűlölőid fejöket emelik. Néped ellen álnok tanácsot gondolnak s védenczeid ellen terveket szőnek. Ezt mondják: Jertek, veszessük el őket, hogy ne legyenek nemzet, hogy ne emlegessék többé Izráel nevét! Mert tanácskoztak együtt, egy szívvel; szövetséget kötöttek ellened: Az Edomiták és Ismáeliták sátrai, a Moábiták és Hagarénusok; A Gebaiták, Ammoniták és Amálekiták, a Filiszteusok Tyrus lakosaival együtt. Az asszír is szövetkezett velök, segítőjévé lettek a Lót fiainak. Szela. Úgy bánj velök, mint Midjánnal, mint Siserával, mint Jábinnal a Kison patakjánál! Akik elvesztek vala Endornál, és a föld szemetjévé lőnek. Tedd őket, fejedelmöket olyanokká, mint Orebet s mint Zeébet, Zebahot és Szalmunát, minden felkentjökkel, Akik ezt mondták: Foglaljuk el magunknak az Isten hajlékait! Én Istenem! Tedd őket olyanokká, amilyen a porfelhő, és amilyen a polyva a szél előtt; Olyanokká, mint a tűz, amely meggyújtja az erdőt, és mint a láng, amely elégeti a hegyeket. Így kergesd őket a te szélvészeddel, és forgószeleddel így rettentsd őket! Töltsd el orczájukat gyalázattal, hogy keressék Uram a te nevedet! Szégyenüljenek meg és rémüljenek el örökké, és piruljanak és pusztuljanak, Hogy megtudják, hogy te, akinek neve Jehova, egymagad vagy felséges Isten az egész földön.”

Miért is olvasom fel ezt a majdnem átok zsoltárt? Hiszen nem az! Majdnem átok zsoltárt, mert annak használják. Azért olvasom fel, mert Közel-Keleten éppen kezd egy kicsit meleg lenni a helyzet. Valóban ott vannak különböző népek katonaságai, és egy eléggé nagy káosz van, és most sokan a világ végére várakozva elővették ezt a 83. zsoltárt. Ez most ez az idő. És igazából belül csak mosolyogtam, amikor az összes ilyen félelemmel meg lelkesedéssel körbeküldözgetett üzeneteket olvasgattam, hogy a 83. zsoltárt most elő kell venni. Mosolyogtam, mert ugye azonnal kiderült, hogy az asszírok az nem más, mint Szíria. A Filiszteusok nem más, mint a Palesztinok, és Asszúr is Szíriában van. Csak azt mondom, álljunk meg egy kicsikét. Ha már egyszer valaki ijesztget valakit, akkor legyen már pontos és legyen már egy alapvető ismerete. Mert Asszíria, nem Szíria, a Palesztinok nem a Filiszteusok, Asszúr se Szíriában van. Amúgy meg tényleg minden igaz. Azután meg, mikor az ember tovább megy még nagyobb nyalókát is elővehet, hogy öljön, mert benne vannak ám a magyarok is. Bizony. Mert itt hát évezred óta a magyar népet Hágár népének hívják. Hágár is, a magyarok is benne vannak. És az egészet most nem akarom kigúnyolni, hogy mennyi okos ember van minden tudás nélkül, és mennyi fenyegetés van téves okok miatt. De mennyi-mennyi butaságot és veszélyes dolgot mondanak ki keresztények, miközben itt van ez a 83. zsoltár, és olyan szépségei vannak, és olyan kemény üzenetei vannak, amit illő lenne azért észrevenni. Ezek a népek, ez a tíz nép, ami fel lett sorolva, ma már sehol nincsen. Már nyomai sincsenek, a tudósok is vitatkoznak, hogy ki hol volt, meg egyáltalán ki volt az. De a hős keresztények, ők mindent tudnak. A hágárok, magyarok, az Asszírok, a Palesztinok a Filiszteusok és így tovább, ahogy soroltam is.

Én úgy gondolom, jó lenne azért, hogyha tisztában lennénk a Bibliának a szószerűségével, tisztában lennénk, hogy mennyi ferdítés van a Bibliában. Nem kell tudományterületre tenni. De van a tudománynak is rengeteg ismerete is ebben, hogy hogyan lett elferdítve a Biblia, és valahol meg kellene állni, mert a magyar népnek sem kellene keresnie a gyökereit, ha volnának gyökerei. És, amikor a zsidó nép kitalálta, hogy a magyar nép Hágár népe, akkor az arameus nyelvet kicsit jobban kellett volna ismerni a zsidóságnak is, azoknak, akik ezt közhírré tették. Mert a történet csak annyi, hogy a magyar kereste a gyökereit, hogy honnan jöttünk, jöttek. Aztán azt mondták, hogy hát zsidók voltunk mi régen. A zsidó mit válaszol erre? Oké, oké, egy helyen voltunk, de akkor te Hágár népe vagy. Vagyis Izmael mamájának a gyermeke. És így kezdődik egy veszekedés, hogy a hamis identitást felveszi egy magyar, a zsidó meg azt mondja, nem vagy te zsidó, de te vagy az, aki Izmael, akivel örökké bajom lesz. Egymás gyűlölésébe megy egyetlen egy szónak az elrontása. Egyetlen egy szó, amit az arámi nyelvből rosszul fordítottak le. Ez az egyetlen egy szó volt. Csak most nem akarom ennek az etimológiáját elővenni. Egyetlen szót rosszul fordított valaki 1800 évvel ezelőtt. Később valaki elővette azt, hogy a Hágárok tulajdonképpen a Hungarynek és az egyébnek az előzménye. Egy betű keresztbe-hosszába és máris kikerült, hogy itt van egy Izrael és itt van az ellensége, a féltestvére, Izmael. És ebből rengeteg problémát lehet tenni, viszályokat két nép között, akár ma is. Hiszen ezt a zsidók folyamatosan mondták, hogy Hágár népe Izmael, rossz testvér a magyar. A magyar meg zsidó lett, ami sosem volt, és olyan jól elveszekedtünk egymással.

De itt vannak a többi népek, mindegyiknek megvannak a jelzői, azonnal kivetítik valahova, hogy most Tyrus Libanon. Helyileg azért közelít a dolog, de nem egészen erről szól. Nem akarok ebbe tényleg részletesen belemenni, mert az ember már nevet rajta, hogy milyen butaságokat tudnak emberek mondani. De nem nevet, mert fenyegetésről van szó. Mert arról van szó, hogy valahol a Közel-Keleten és szerte a világon valóban vannak ilyen gyülekezések, meg a globalizáció lényegében erről szól. Összejönnek és meg akarják ölni. Mit akarnak? Mindig valakit célba vesznek és általában a Sátánnak azért a régi megszokott tevékenysége Isten ellen megy.

Itt a 83. zsoltár arról szól, hogy Isten ellen mennek ezek az összegyülekezések és így a nép csak érintett ebben, mert Isten népe. Isten népe figyelmezteti Istent, hogy tegyél valamit, mert Téged akarnak bántani. Emlékeztetik Istent. És azt hiszem, feladatunk nekünk is, na, nem azért, mert Isten feledékeny és nem látna, hanem emlékeztetni kell, közösen kell látni azt, hogy mi is történik ebben a világban. Isten látja, de nekem is kell látni, és én nem tétlenkedhetem, hogy majd Isten, és Isten sem fog önállóan cselekedni mi nélkülünk. Azonban a cselekedetek itt a kérdés, és az a cselekedet, ami itt elrejtetten benne van a 83. zsoltárban.

Mire mutat itt a zsoltáríró? Hogy mit hozzon, mit cselekedjen Isten, nem tanácsol, hanem emlékezteti. Mire emlékezteti Istent? Nagyon egyszerű a történet, mert, a történelemben mindig is ismétlődnek a problémák, Isten népe és Isten ellen a harca a Sátánnak mindig ismétlődik. Istennek a válasza azért valamelyest mindig is más is, más formában válaszol.

Mi történik? Mi ez a tíz nép? A bibliatudósok próbálják ezt a vészhelyzetet Saulnak a harcaira rávezetni, amikor Saul be volt szorítva az ellenség által. És azután mégis itt, amikor elővesszük a bibliai idézetben, ebben a 83. zsoltárban a tíz népet, azért föllelhető ez a múltban. Föllelhető a Meggidó melletti győzelem, amikor tudni kell, hogy Meggidó egy olyan terület, ahol Izrael népe győzött az ellenség felett, ahol egy kis patakocska folyik, ami általában száraz, a Kison patakja. És ennek a Kison pataknak a tulajdonsága az, hogy ha jön egy zápor, akkor hihetetlen méreteket ölt, kiszélesedik és hömpölyög lefele áradatként. Ott győzött valamikor Izrael népe.

Azután, emlékezni kell, hogy Gedeon idejében ugyanez történt. Izrael népe megint be volt szorítva, Izrael népe megint nehéz helyzetbe került, és mellette úgy 15 km-re van a Móré hegye, ahol Gedeonnak kellett megküzdeni. Gedeon idejében összegyűlt az ellenség, ezt a Bírák könyve 7. fejezetében olvashatjuk, és Gedeon mégis győzött. Ismerjük a történetet, nem egy hatalmas sereget gyűjtött össze, hanem éppen Isten azt mondta, hogy még ez is sok. 300 emberrel győzött. Győzött, és ezt a hatalmas csapatot úgy, ahogy van legyőzte. Hogy is történt ez a győzelem? Bármilyen mosolyogtató, a világtörténelem ismétlődik. Molotov koktélt használtak. Ismerve a történetet, Gedeon és a nép, 300 ember, korsó, benne égő anyag, és amikor éjszaka odavonultak, fentről jöttek lefele a hegyről, akkor körbevették a táborát az ellenségnek, ezt a korsót összetörték, és szó szerint felgyulladt a tábor. Gondoljátok el azt a történetet, amikor 300 ember hirtelen a földhöz ver annyi korsót, abban benne van az éghető anyag és elkezd égni, és közben fújják a kürtöket. Akiket álmukból fölébresztettek, hát bizony ijedtükben nem tudtak mit csinálni, a történetet ismeritek. Ez a történet végül is úgy történt meg, hogy egymásnak esett az ellenség ott ijedtében, mert káosz keletkezett. Így tudott Gedeon győzni, hogy káosz történt.

Isten valóban azt mondja, hogy igen, ott van az ellenséged, nem a te erőddel fogod legyőzni, de adok hozzá annyi eszet, és annyi gondolatot, hogy hogyan is kell ezt megtenni. Hogy mégis a te gondolatod, amit Tőlem kaptál, az fog győzedelmeskedni az ellenségen. És úgy gondolom, hogy amikor Isten népe be van szorítva, akkor Isten nem azt mondja, hogy csinálok egy missziót és többen leszünk, hanem meg fogja adni, akár gondolatban is, hogy hogyan kell tüzet adni és olajat adni, és hogy kell fújni a kürtöket, és hogyha ezt átfordítom jelképes formába, ez a tábor a sötétben a világosságtól riadt meg. A tűztől riadt meg, a hangtól, a sófár hangjától, a kürtök hangjától riadt meg. És én azt mondom, hogy ebben az ellenséges világban egyszer világosság lesz majd az olaj. Isten Szelleme kitölt és el kezd égni és elkezd ítélni, ott fejvesztve egymásnak fognak nekiesni. Egymásnak fognak nekiesni, mutogatnak, mint az egyházak egymásra, a gyülekezetek egymásra. Ott, ahol olaj, korsó és tűz van, ítélet van, ott elkezdődik a fejvesztettség. Mert félnek tőle, és egymásra mutogatnak, hogy te miattad van. Egymásra mutogatva önmagukat is elpusztítják.

Azután Meggidóval szemben ott van Tábor-hegye. Sisera idejében, -ez a Bírák könyve 4., 5. fejezete-, a világ legmodernebb hadserege 900 harci szekér, aminek a különlegessége az volt, hogy oldalt -a Ben húr című filmben lehetett látni- kaszák voltak, éles fegyverek, ahogyan pörgött a kerék, ha valaki a közelben volt, azt elszabdalta, földarálta. Hát ilyen modern harci eszközzel volt Sisera és a hadserege, és Bálák nem méltóztatott lemenni, de végül is Izrael népe győzött. Hogyan győzött? Amikor látta az ellenfél, hogy mekkora ez a kis tábor, és győzelemittasan, vér ittasan meg akarja támadni Debórának a seregét, Izrael seregét, jön egy nagy eső, és ez a 900 szekér ebben a földuzzadt patakban sehova nem tudott menni, beragadt a sárba.

Ez egy másik történet, hogy mikor te már reménytelen vagy, mert hatalmas seregek vannak, és hatalmas fegyverek vannak, kiszolgáltatott vagy, mi van akkor, hogy ha Isten hoz egy olyan áradást, negatívat, egy gazdasági válságot, vagy hoz egy másik áradást, ami szellemi pozitív, hogy nem érvényesülnek a világnak a szavai, fegyverei. Beragadnak a sárba, harcképtelenek lesznek. És amikor a 83. zsoltárban említi meg Aszáf a tíz népet, erre a kettőre gondol, hogy úgy cselekedjél, mint akkor. Úgy, kicsik vagyunk, adjál gondolatot, hogy hogyan kell a korsókat összetörni, adjál olyan esőt, ami föláztatja a földet, és akkor nem tud az ellenség a legcsodálatosabb fegyverekkel, a nagy haderővel, túlerővel sem moccanni. Én úgy gondolom, hogy ha nagy eső lenne, ha Isten Igéje kinyílik, úgy, amibe beragadnak a nagy erők, akkor miért kell félni Isten népének? Miért? Isten Igéje is meg tudja állítani azt a sok nagy okosságot, tudományt, ideológiát, bármit. Meg tudja állítani.

Azonban mégis ennek a történetnek, a 83. zsoltárnak a története, ami emlékeztet. Számomra fontosabb lett a 2 .Krónika könyvében, a 20. fejezetben, nem más, mint Josafátnak a története, és én azt hiszem, hogy ez a mi számunkra ebben a 83. zsoltárban sokkal figyelmeztetőbb, mint ez a két csoda, Debórának és Gedeonnak a csodája, ahol Isten cselekedett. Nem más Josafátnak a története, ami a 2. Krónika 20. fejezetében van, nem az egész történetet olvasom fel. A 20. fejezet arról szól, amikor az Ammoniták és a Moabiták ellen harcba megy Josafát, és „És lőn ezek után, eljövének a Moáb fiai és Ammon fiai, és velük mások is az Ammoniták közül Jósafát ellen, hogy hadakozzanak vele. Eljövének pedig a hírmondók, és megmondák Jósafátnak mondván: A tenger túlsó részéről nagy sokaság jön ellened Siriából, és már Haséspn.Tamárban vannak; ez az Engedi. Megfélemlék azért Jósafát, és az Urat kezdé keresni és hirdete az egész Júna országában böjtöt. Azért felgyűlének a Júdabeliek, hogy az Úr segedelmét keressék, Júdának minden városaiból is jövének, hogy az Urat megkeressék. És megálla Jósafát Júda és Jeruzsálem gyülekezetiben, az Úr házában az új pitvar előtt; És monda: Oh Uram, mi atyáink Istene! nem te vagy-é egyedül Isten a mennyben, aki uralkodol a pogányoknak minden országain? A te kezedben van az erő és hatalom, és senki nincsen, aki ellened megállhatna. Oh mi Istenünk! nem te űzéd-é ki e földnek lakóit a te néped az Izráel előtt, és nem te adád-é azt Ábrahámnak a te barátod magvának mindörökké?”

Ez az, aminek számunkra emlékeztetőnek kell lenni. Nagy baj van. Nagy baj van, összegyűlt az ellenség, és Jósafát semmi mást nem tud mondani: Istenem, én már nem. Mi már nem tudunk győzni, megvallotta Istent, hogy Te vagy az Isten. Megvallotta, hogy Tenálad van a hatalom, megvallotta az elpártolást és sok minden miatt a bűnt, ezért böjtöltek. Az egész népnek a bűne miatt történt, ami történt, mint minden esetben, és utána történik meg az a csoda, amit bizony jó lenne, ha megértenénk. És amikor Jósafát Istennek engedelmeskedve összegyűl, megmondja a parancsokat Isten, hogy mit kell tennie, amikor elindul a harcba, mert Isten küldi, és kiderül, hogy nincs ellenség. Hát ennél szebb, happy történet nincs a Bibliában szerintem. Amikor itt vagyunk a bajban, itt van ez a világkorszakos időszak, minden gyülekezik, nem látjuk előre, hogy mi lesz itt, meg hogy lesz. Itt van ez a történet. Valld meg, hogy én vagyok az Isten, számolj el a múltaddal, add át a dolgot, és Isten átveszi a vezetést, és elmondja Jósafátnak, mit, hogyan, és Jósafát mire leér a völgybe, akkor nincs ellenség. Egymásnak estek és kinyírták saját magukat.

Nem akarok prófétálni, de ha most Isten népe, amibe Krisztus Teste és a zsidó éppúgy benne van, ha megteszi ezt a lépést, hogy én tehetetlen vagyok, Tied minden hatalom mennyen és földön, ha megmondja, hogy Uram, én voltam a bűnös, bocsásd meg a mi bűneinket -hadd ne mondjam a Mi Atyánknak a részeit sorba-, ha odaáll Isten elé, Isten azt mondja: jól van. Hát akkor harcolj. Csak egy probléma lesz, nem lesz ellenség, mert ez az Én harcom és nem a te harcod. Mert ami most a világtörténelemben zajlik, ez nem a kereszténység harca, és nekünk semmi, de semmi közünk hozzá. Itt a 83. zsoltárban is, nem meg kell fenyegetni a nem tudom milyen Iszlám vagy akármilyen társulatot, arról nem beszélve, hogy ki az Istenhívő és egyebek, ebbe most nem megyek bele. Nem arról van szó, hogy Isten, törd ki a nyakukat és füstöld el őket és kapják vissza kamatostul, amit csináltak. Nem a te dolgod. Itt Isten hatalmáért, Istennek a birtokáért megy a harc. Ez nem a te harcod.

Isten megmutatta Gedeonnak, hogy nem kell, épp elég az az ember, küldd haza a többieket, nem kell több. Isten ma is tud adni gedeonitákat, akiknek Isten odaadja a tüzet és az olajat, hogy igenis égni fog a Sátán. Odaadja az ítéletnek a lehetőségét, és legyen az Ige a kezedben, mint olaj és tűz, mint ítélet. És ott van: Ő tudja adni az esőt, hogy elengedi az esőket. Lásd Amerika, ott van, zuhog az eső állandóan. Isten azt mondja, nem szól bele a természet rendjébe sem, menjen úgy, ahogy van, folyjon. A szó valós értelmében, de pozitív értelemben is azt mondja, zúdítok rájuk Igét. Nem az én dolgom, melyik eső fogja beragasztani a harci szekereket, a nagy erősöket. Nem tudom, hogy egy nagy evangelizáció, bár nem az a keresztény szintű. Vagy az a nagy, ami mindent eláraszt, hogy mozgásképtelen lesz. Egy óriási probléma, egy óriási baj: mind a kettőre lehet és van is ígéret. Nem tudom, hogy most melyik lesz. Nem is akarok magammal sem vitába szállni. De bízd már rá Istenre, hogy adja a sárba dagasztó erőket, úgy, mint annak idején a nagy esőt adta a Kison patakjánál, mikor a patak folyam lett, és a páncélosok bedugultak, ott maradtak. Jósafát történetében itt van, meg kell végre most már állnunk. Istenem, ez az ügy a Te ügyed. Nem bújni a híreket, hogy mit csinált ez, meg az, meg amaz. Nem szótlanul lenni, nem figyelem nélkül. Ha látok valamit, az nem azt jelenti, hogy tétlen kell lennem. Pontosan ez a tétlenség, amit Jósasát csinált. Megrémültem, elismertem Istent, elfogadtam Őt, bocsánatot kértem, és kértem az Ő segítségét. Átadtam Neki.

A kereszténységnél most nem kínlódni kellene és a zsidóság se kínlódjon, hogy mi lesz ott a Közel-Keleten. Hogy Istenem, most már csapj oda nekik, mert baj van. Nem fog odacsapni. De tudja úgy rendezni, mint Jósafát idejében, ha Izrael népe is azt mondja, mi voltunk az. Mi miattunk van mindez. Mert mi miattunk van, és mi miattunk van az, hogy a Sátán támadja Istennek a helyét, Jeruzsálemet, és azt, ami Isten része. Ez a mi bűnünk. De egyedül Te tudsz cselekedni, most már elszaladtak a lovak, Te tudod visszatartani ezt az egész történelmi menetet. Te tudod visszatartani, én már nem.

És hogyha őszintén beszélünk Istennel, és naponta sokszor nem tudjuk egyes helyzetekben, hogy mit tegyünk, akkor azt kell mondani: én voltam az, igen. Azért vagyok benne az anyagi csődömben, mert én voltam az, aki felvettem a kölcsönt. Tessék őszinte lenni, és én most nem tudok mit csinálni, és én most böjtölök, és azt mondom: Uram, cselekedjél. Nem fogja kifizetni a számláidat, megoldja a kérdéseket. Önmagát fogja megenni a történet, nem lesz ellenséged. Nem lesz ellenséged, és minden kicsiben és nagyban így működik. Ezek a nagy ütközetek, mikor tehetetlen Isten népe, tehetetlen Isten népében bárki, nem a saját erődet kell elővenni, hanem Jósafátot kell elővenni, hogy Uram, Tied az erő és a hatalom. Ezzel már el kellene tényleg fogadnom, hogy én nem vagyok senki. De az nem a nullát jelenti, hanem azt, hogy odaadom az életemet, itt vagyok, Istenem. Gedeonnál is oda kellett adni, hogy hazament a nép. Oda kellett adni, hogy a maradék. Ott, amikor Sisera felett győztek, ott is. Isten cselekedett, és nem Izrael népe.

Isten mindig is elvárja és bebizonyítja, hogy egyedül Ő az, aki erős. Ahogy valamelyik nap is írtam, a szuverén, szuvenír, szuterén, vagyis Isten az Egyetlen, és Ő tud ajándékot adni, akár a megmenekülés ajándékát is, oda le. De ahhoz ott kell lennem alázatban. Ott kell lennem alázatban, hogy elismerem a csődömet. És az egész világ most csődben van, és a csődből nem fog kijönni, csak egyedül Istennel. Az egész világtörténelem jelen pillanatában látszik, hogy Izrael csődben van. Úgy, ahogy évek óta mondom, a barátja ott fogja hagyni, a pénze nem fog sokat érni, a hadserege nem fog sokat érni, egyedül Isten. És most ezt kell mondani, figyelj, a történelem ismétlődik. Mert nem ez a tíz nép él ma, ahogy Asszíria, Szíria meg egyebek. Nem. Ez a szellemiség, Isten elleni szellemiség él és az ember sem változik, mert a bűne ezeknek ajtót nyit, ad felhatalmazást, hogy körbe tudják venni, akár a Messiás Testét is. Ott, ahol Istennek a birtoka van. Pontosan. A mi bűneink, bálványimádásunk, ott van, meg lehet nézni a választott nép történetében, hogy alakultak ki ezek a vészhelyzetek és mi volt a megoldó képlet. És mindig az volt, hogy egyedül Isten! Egyedül Isten.

Jó lenne már megtanulni ezt az alázatot a saját életünkben. Hogy nem kínlódunk, próbálkozunk. Persze Jósafát is rinyált, félt és egyebek. Persze, hogy azért a zsidók vezére Sisera hadserege ellen nem igazában akart menni. Azért kellett női harcosnak lenni. Azért kellett, mert a vezér félt, gyáva volt. De mindegyiknél ott van egy pont. Egyedül Isten. A félelmeimben, a tehetetlenségemben, sőt, ha nagyképű vagyok, majd én legyőzöm, akkor is azt mondja: küldd haza őket.

Isten mindig elvárja az első, egyetlen helyet. Igen. És én azt hiszem, hogy nagyon nagy bajban vagyunk, amikor egymást ijesztgetjük, hogy összegyűltek tízen. Ne az ijedezésről beszéljünk, hanem arról, hogy mi történt. Beszéljünk erről, Jósafáttal mi történt. Tessék már nem utánozni, hanem valóban megélni azt, amit Izrael királya tett. Odament, megalázkodott Isten előtt. Amíg nem lesz megalázkodása magának a kereszténységnek, Isten népének és Izraelnek sem, addig folyamatosan ott fognak leselkedni a hegytetőn. Körbe leszünk véve, életveszélyes lesz a helyzet, a nyakunkba fognak lihegni. Mindent meg fogunk élni. De ne ijesztgessük egymást, hanem a megoldást keressük. A történelemnek az ismétlődő folyamatában benne van a jövő is. Isten most is győzni fog. Hogy nincs hitem, hogy Ő a győztes? De szabad szólni, Istenem, támadnak Téged. Engem támadnak, de lényegében Téged támadnak. Tegyél valamit, úgymond Magadért. Istenem, nemcsak védd meg Magad, győzzél már, mert az nekem is jó. Nem én fogom megmenteni Istent, és nem az én ügyem itt harcolni. Szólamokat mondani, meg fedezékbe zavarni a társaságot. Nem, nem, nem, nekünk Jósafát útja minden helyzetben az egyetlen egy megoldás.

És azt hiszem az életemből is elő tudnék hozni, de nem akarok magamról beszélni, sok-sok ilyen helyzetet. Amikor ott voltam, és hát ez már itt a vég. Körbe vettek a seregek, most már aztán kinyírnak, és oda mentem Isten elé. Istenem, én voltam a hunyó. Elszúrtam az életemet, tudtam. De nekem már az sem számít, hogy van kegyelem, jóformán ott tartottam. Uram, csak Tőled függ most már minden. És egyszer csak valóban megéltem azt, amit Jósafát. Nem volt probléma. Elmentek a problémák, megszűntek az ellenségek. És ez nemcsak a nagy ellenség esetében érvényes, hanem a nagy problémák esetében is érvényes. És minden egyes kérdés esetén is érdemes odafigyelni. Félsz valamitől? Nem tudod, hogy mi lesz holnap? Baktass oda, valld be, hogy nem tudod, mi lesz holnap. Mond meg Istennek, hogy hát Istenem, kicsit nehéz lesz a holnap, félek tőle. De, hát én okoztam magamnak gondokat, hogy félhetek a holnaptól, és nem fog menni, és kérlek, hogy Te Magadért, harcolj értem. Önmagadért, hogy a Te akaratod az én életemben legyen valós. Ezért kell Jósafátnak lenni! És akkor érzed meg, hogy nem megvallásos, meg mindenféle karizmatikus misztikumba esel bele, hanem egyszerűen mennek a dolgok. Ez a hívő embernek az élete, hogy maga sem érti, hogy tegnap itt össze-vissza rinyáltam, és mindenféle bajom volt, már kék-zöld voltam magamtól. De hát hol van? Már megszűnt, mert átadtam. Mert Rábíztam. Mert Ő a saját akaratát és tervét nagyban, kicsiben ugyanúgy, még az én legkisebb életemben is véghezviszi. Ugyanúgy intézi, mint Jósafát idejében. Tedd oda, és nem lesz ellenség.

Azért félelmetes a dolog, amikor az ember már halálára készül, már körbe vették és minden baja van, és akkor jó, megyek harcolni félig-meddig hittel, hát jó, Isten megmondta. Kiköszörülöm a kardomat, aztán csak halottakat látok. Hát meghalt az ellenség. Meghalt. Egymásnak estek. Nem akarok ebből tényleg messzemenő példákat hozni. Tudod, hogy hogyan halnak meg a problémáid? Egy másik probléma öli meg azt a problémát. Egymásnak esnek. Ezt jobban ki lehetne bontani, de végül is külső szemmel is ez van. Isten népének a megmaradása arról szól, hogy egymásnak fognak esni a népek is. Valóban. Na de előtte van-e böjt és ima, hogy Uram, átadom Neked az egész jövőt, a világ végéig és azon túl is. Átadom Neked. Ott van a kezedben, én tehetetlen vagyok ebben. Ez, ami kinyitja azt, hogy egymásnak esnek.

Mondhatnám most itt ilyen divatosan, Armagedon. Hogyne ez is Armagedon, meg lesz is Armagedon. A Megiddó lényegében Armagedonról szól. Ezek a győzelmek erről a területről szólnak. Én tegnap pont azon gondolkodtam, hogy mindenki lassan már elmenne arra a kis területre, amit Megiddó völgyének hívják. Hol fér ott el? Egy szakasz katonaság sem fér el. Nem gondolod, hogy ezt Isten szellemben akarta, példaképpen megmutatni neked Armagedont? Hogy tüzet akarok adni, és fújjátok a kürtöt és elmegy és meghal, és én adok esőt, és ha böjtölsz és megbánod, akkor meg önmagát kaszálja föl. Igen. Ha ezt a gondolatot tovább viszem, akkor elég szomorú a vége. De a hívő embernek nem. Ez a világ önmagát kaszabolja föl. Önmagát fogja megölni, és megmarad Isten népe. Megmarad minden, ami Istené, és ez a mi bizodalmunk. De ezt tudnunk kell, itt nekünk nincs mit tenni. Nem elbújni, nem befogni az érzékszerveinknek a működését, nem látok, nem hallok, nem tapintok, és minden ilyet fogok látni és érezni. De tudnod kell, úgy, ahogy Isten a történelemben többször megmutatta, nem a te erőddel, nem teveled fogja megoldani. Hanem tényleg mosolyogtató, hogy ebben a nagy világproblémában Isten népének mi a dolga. Temetni. Lesz sok temetni való. Ugye egy másik könyvben olvashatjuk, nemcsak itt. A jövő tekintetében temetni kell. Nem harcolni, és csak az élő tud temetni. Csak az élő tudja eltakarítani azt, ami volt, hogy ne legyen további hullafertőzés.

A 83. zsoltár tehát nem fenyegetés. A 83. zsoltár nem ijesztgetés. A 83. zsoltár nem arról szól, hogy jaj, hogy Istenem átkozd már meg ezeket a mindenféléket, akik bántanak bennünket. Magyarul utasítjuk Istent, hogy nyírja ki az Iszlám hívőket, és egyebeket. Nem erről szól. Hanem arról szól, hogy a zsoltáros azt mondja: Uram, azt cselekedd, amit már tettél. A Te akaratod ne legyen változásban, hanem ugyanaz legyen az akaratod. A hatalmas nagy ellenség, hiszen a Sátán a világ legnagyobb ereje, ugyanúgy semmisüljön meg. Ugyanúgy történjenek a harcok. Ugyanúgy történjenek a csodák. És ennek egyetlen egy feltétele van: a csodáknak csak részese vagy, de nem okozója, és nem te teszed azt. Nem Gedeon győzött, hanem Isten kinyitotta a fegyverkészítésnek a korai működését, kinyitotta az elmét, hogy hogyan kellene valahogy kinyírni ezeket a sokakat. Kitalálták a molotov koktélt. Kitalálták azt, hogy ha ezt a káoszt megcsinálták, akkor abban a pillanatban a nagy harc közepette azon a sík területeken felkel a nap, akkor meg nem is látnak, és ott vakulnak meg, és pánikba esve önmagukban tesznek kárt, és aki maradt, elszalad. Isten ad eszet is, tudja, meg fogod tudni, hogy hogyan kell ebben a helyzetben cselekedni, mit kell tenned. Mikor és hol kell tüzet gyújtanod, ítéletet kimondanod, vagy olajat önteni a tűzre, hogy igen is, ítéld meg a világot, és egyebet. Meg fog ijedni, amikor érzi a bőrén Isten ítéletét. Meg fog ijedni, el fog szaladni és egymásnak esik, egymást okolva, egymást fogják ütni az erők. De kérnünk kell Istent, hogy Istenem, nem Armagedon érdekel. Hanem az, hogy a Te ígéreted rám érvényes, a Sátán soha nem győz. Igaz, hogy szorít, igaz, hogy be vagyok kerítve, fölmegyek a hegyre, ott vigyorog rám. Lemegyek a völgybe, ott vannak a kaszáló, harci szekerei, a másik így, a harmadik úgy. Annyian vannak, mint a sáska, tényleg. És most Istenem, én mit csináljak? Hát menj vissza a Bibliában, Isten ilyenkor mit mondott? Teszem azt, éppen Jósafátnak, mit mondott Gedeonnak, mit mondott a Sisera felett győztes Izraelnek? Mit mondott? Ennyi a mai válasz. Nem ijesztgetés, hogy jaj. Hát három példát felsorolok arra, hogy Isten mindig győz az Ő ügyében, és ami az övé azt megvédi. És háromszor bizonyítja Isten, hogy nem te fogod Isten ügyét megvédeni, és nem neked kell felfújni magad, mint kakas a szemétdombon. Sátán kinevet téged.

A legnagyobb tévtanítások egyike, amikor harcba küldik az embereket. Nem kell harcolni. Magad ellen kell harcolni. Legyőzni magad Gedeonka, hogy ne sokat és nagyot akarj csinálni, hanem elég az a 300. És nem csodafegyverek, hanem egy kis olaj kell, meg egy kis tűz. Ennyi. És a nagy harci szekerek ellen nem még nagyobb harci szekér kell. A nagy-nagy vonulatok és nagy erők ellen mi kell? Isten Igéje kell. Beleragadnak, moccanni sem tudnak. Hogy az ember tudja már, amikor szembejön az Isten Igéje, ez rólam szól, és többet nem tud bántani, nem tud mit csinálni, megbénul. De bízzuk Istenre, hogy ezt hogy érti, hogy akarja használni. A Kison pataknak a megdagadását hogy akarja használni. Hogy veszejti össze a népeket, és minden olyan erőt, ami Isten ellen megy. Bízzuk már Istenre Rá! De ezt a jósafáti történetet jó, hogyha mélyen elolvassuk. Nem sztori, tanító. Gedeon története nem sztori, sőt a Siserának a legyőzése sem sztori, hogy mekkora hadisikerek voltak. Ez mind Istennek a bizonysága! Mind, mind, mind, és ez mind Isten bizonysága azért, hogy a te harcaidban, amikor téged kerít be az ellenség, és amikor a zsidót, és amikor Isten népét, a választott és a kihívott népét is körbe veszi az ellenség, mint korunkban teszi, akkor tekints vissza a múltba, hogy mi is történt akkor. Meglepetések történtek. Örömmel lehet visszanézni a múltba már, sokat sajnálva persze. Hiszen akkor is sok ember halt meg, ilyen 120 ezres létszámokkal. De ez sem biztos, hogy pont annyi volt, mert nem valószínű, hogy ilyen hullacédulákkal sétáltak, hanem ennek is jelentése van. De tényleg ez a kérdés: harcolni akarsz, félni akarsz, rinyálsz az ellenségtől? Igen, biztos, hogy nem volt könnyű Gedeonnak, Jósafátról olvassuk, hogy félt is, megszeppent. Nos, ebben a megszeppent állapotodban, ebben a nem tudom, holnap mi lesz, meg itt a világ vége, meg Armagedon, töröljünk. Isten mit cselekedett ezekben a helyzetekben? És ezt vissza lehet ugyanúgy nekünk is imádkozni. Uram, bántják a Te dolgaidat, bántják Jeruzsálemet, a fizikait is most már. Bántják, Uram, cselekedj. Cselekedj!

A fordításokkal kapcsolatosan pedig, tényleg arról szól: ne a szó szerinti Bibliából próbáljunk valami kutyulékot összeszedni. Istennek az üzenetei sokkal, de sokkal bővebbek és mélyebbek. Kinyitja annak, akinek ki akarja nyitni. Ki akarja nyitni, mert amikor előveszem az arám fordítást, akkor még a 83. zsoltárnak is van egy olyan fordítása, ami az embernek, nekem legalább is csípte a szememet. Amikor Istent szinte úgy szólítja, elhagytál bennünket. Hát mi az, hogy elhagytál? Megfordítja az ember az üzeneteket, az önző ember így fordítja a 83. zsoltárnak a kezdetét, így fordítja arám nyelven, az elhagyatás szavát hozta az arámi fordítása a zsidó szövegnek. Elhagytál bennünket. Nem. Isten sose hagyta el az Ő népét, soha. Gedeon előtt hagyta el Izrael az ő Istenüket. A Sisera előtti időben pontosan bálványimádók a zsidók. Aztán itt is olvashatjuk Jósafát törtneténél, hogy már Akhábnál mik történtek, ott is ott voltak a bálványimádások. És akkor tegyük oda a mai kornak is az állapotát. Jelen pillanatban a kereszténység helyzete válságos. Ne szépítsük, ez van. De nem az az imánk, mint oly sokszor, hogy elhagytál Istenem? Isten soha nem hagyta el az Ő népét, soha. De az Ő népét nagyon sokan elhagyták és Istentől is eltávolodtak nagyon sokan. És a kereszténységnek jelentős része más istenekhez ment, méghozzá olyan istenekhez, ami Isten nevében istenkedik. És Krisztus nevében krisztuskodik, uralkodik, királykodik. Itt a probléma. Isten nem hagyta el az Ő népét soha, de soha, de soha. Ő mindig stabil és ott helyben, ahol. Csak mi megyünk el távol. Mi megyünk el távol, amikor a hátunkat látja Isten és nem az arcunkat. Jósafát nem a hátát mutatta Istennek, nem elpucolt, hogy itt a baj és futunk, hanem megfordult, itt az arcom, Istenem. A szemedbe akarok nézni és Te előtted mindent elmondani, és ez a győzelemnek a kezdete. Ez, amikor Isten győz. Amikor odamegyek szemtől-szembe Elé. Beismerem, Őt elismerem, és beismerem azt, hogy én vagyok a felelős, és kérem az Ő segítségét. Én azt hiszem, hogy mostanában, elég sűrűn kell majd ezt kérni, mert a szorítás egyre nagyobb. És, aki megszólal félelemgerjesztéssel, merem állítani, hogy az ellenségnek az eszköze, ha nem is tudja. Nekünk örömünk van, hogy mindig győzelem van. Nem a mi győzelmünk. Ezért mindig tudjuk, hogy a Sátánnak támadása is folyamatosan ugyanaz. Jeruzsálem támadása az ugyanaz, a mostani Jeruzsálemnek a támadása, a szellemi, ami felépült, Krisztus Testének, a templomnak a támadása. Az most is ugyanúgy működik. Ezek ismétlődők, hiszen a Sátán nem változik, az ember nem változik, csak egyetlen egy valaki, aki biztos, hogy nem változik: Isten, Akit senki nem tud legyőzni. És aki Hozzá hűséges, ebben a betakarásban, Őnála biztonságban van.

 



 


AZ OLDALAINKON SZEREPLŐ ÍRÁSOK SZERZŐI JOGVÉDELEM ALATT ÁLNAK, ÍGY AZOK BÁRMILYEN JELLEGŰ TERJESZTÉSE ÉS PUBLIKÁLÁSA KIZÁRÓLAG ELŐZETES BELEEGYEZÉSSEL TÖRTÉNHET!
HONLAPJAINKON TALÁLHATÓ VALAMENNYI ÍRÁS SZABADON LETÖLTHETŐ ÉS KINYOMTATHATÓ, MAJD MINDEN FORMÁBAN TOVÁBBÍTHATÓ AZ ADATVÉDELMI ELŐÍRÁSOKNAK MEGFELELŐEN.

A FELHASZNÁLÁS FELTÉTELE, HOGY AZ ÍRÁSOK BÁRMELY FORMÁBAN TÖRTÉNŐ FELHASZNÁLÁSA, A MÁSOLATOK TOVÁBB ADÁSA ENGEDÉLYÜNKKEL, TELJES TERJEDELEMBEN ÉS VÁLTOZTATÁS NÉLKÜL, FORRÁS MEGJELÖLÉSÉVEL TÖRTÉNHET, VALAMINT KIZÁRÓLAG INGYENESEN ADHATÓK TOVÁBB.

Copyright © 2005-2015 SÓFÁR, Jesua HaMassiah-ban hívő közösség
JHVH  NISSZI Szolgálat