|
Antikrisztusi erők
1Jn 2:18-19 Menedékváros, Kiskunmajsán 2015. október 11.
Orbán Béla:
Isten Igéjét szeretném felolvasni ezen a vasárnapon, itt Kiskunmajsán. Lehet, kicsit furcsa, lehet, kicsit ijesztő, de igazából aktuális is. János első fejezetéből olvasom, a 2. rész 18. verstől: „Gyermekeim, itt az utolsó óra, és amint hallottátok, az antikrisztus eljön, most pedig sok antikrisztus támadt, amiből tudjuk, hogy itt az utolsó óra. Közülünk váltak ki, de nem voltak közülünk valók, mert ha közülünk valók lettek volna, velünk maradtak volna. De nyilvánvalóvá kellett lennie, hogy nem mind közülünk valók.” Miért is vettem elő ezt a bibliai verset, ezt a bizonyos értelemben prófétikus írást, hiszen nem csak akkor volt aktuális, hanem ma ismétlődően, még jobban aktuális. Sokan beszélnek az Antikrisztusról, és mindenkinek a tudatában általában az van, hogy egy nagy valaki ismeretlen érkezik. Ezzel szemben itt a Bibliában egészen más szó hangzik el János szájából: „és sokan vannak”. A korszerűsége pedig az, hogy már itt is vannak, ebben a korban, közel 2000 évvel ezelőtt elhangzott, hogy itt is van. Ha akkor kimondta János, akkor ma vajon, hogy van? Szaporodtak, még többen vannak? Beszéljünk erről! Beszéljünk arról, hogy mi az, hogy antikrisztusi! Az, hogy antikrisztusi, annyit jelent, hogy Krisztus ellenes. Sokat, de nagyon sokat gondolkoztam azon, hogy miért van az, hogy 2000 éve ismerjük Jézusnak, Krisztusnak a tanításait, ismerjük az Újszövetséget, ismerjük a Prófétákat, ismerjük az apostoloknak a szavait, és annyi, de annyi teológia született, hogy most már tényleg lapátolni lehetne ki a könyveket kiolvasatlanul, mert már nem is tudom, hány könyvtárba férne be a mindenféle keresztény tanítás.
Beszéljünk most a keresztény tanításokról, ne csak másokról, most kizárólag erről. Annyi, de annyi gyülekezet van manapság, hogy lassan már nem is tudom, melyik szűnt meg tegnap, és lesz belőle 3 másik, és hogy keresztelik meg saját magukat valami másik névre, és egy városban van 10 féle tanítása az evangéliumnak, 20 féle karizmatikusság, és folytathatnám az egyéb dolgokat. Miért nincsen egység 2000 éve? Miért nincsen egység akár köztünk is? Miért nincsen egység? Mert ez az ígéret, ez a tény ma is érvényes. Az Antikrisztusok itt vannak. Jó, nem ti vagytok, és nem mi vagyunk, és nem a gyülekezetek azok, hanem a gyülekezeteket is irányító erők. Mindaz, ami Krisztust nem vallja meg, az bizony antikrisztusi! Mindaz, ami nem fogadja el Krisztus uralmát, az egy ellenuralomban van, hiszen a tagadás már önmagában ’anti’ = ellenes, és ha mást tanítok, abban a pillanatban egyértelművé válik mindazok előtt, akik ismerik Isten Igéjét, ismerik a szellemek megítélését is, azok előtt nyilvánvalóvá válik, hogy itt valami nem stimmel. Jelen pillanatban ki kell mondanom, hogy valami nagyon nem stimmel, mert egyre több gyülekezet van, egyre több tanító, egyre több csodaember, egyre több teória, egyre több teológia, egyre több dogma. Itt már olyan kínálat van, hogy köszönöm szépen, nem kérem! Eljutottam személyesen is odáig, hogy nem vagyok hajlandó a telefonkönyv mennyiségű antikrisztusi munkálatokat fölbogozni, leleplezni és kimondani. De szükséges. És eljutott a történelem is egy olyan korának, az antikrisztusi kornak már tényleg a végső időpontjába, amikor valóban megjelenik a megígért Antikrisztus is. Elérkezett odáig, hogy olyan túlkínálat van bajból, és olyan túlkínálat van már mindenből, hogy köszönöm. Térjünk már az eredetihez vissza! Térjünk vissza Krisztushoz! Térjünk vissza! Valóban, a személyes életemben nem szándékozok tovább keresni, hogy hol mondanak valamit Ige ellenesen, hol mondanak jól, hol ezt teszik… Nem, nem, nem!
Valamikor 40 évvel ezelőtt könnyű volt, mert egy faluba bementem, ott semmi más nem történt, mint „adjon Isten, fogadj Isten!” Egy Isten volt. Az emberek egységben voltak! Az egyik azt mondta, adjon Isten, a másik, hogy fogadj Isten. Ma ezt nem lehet elmondani sehol sem, mert „adjon Isten”, de melyik Isten? „Fogadj Isten”, na, melyik Isten? Adjon a bankisten, adjon az ilyen, vagy olyan isten? Miről beszélünk? Megszűnt az az egység, ami bármennyire törékeny, és bármennyire másságokkal is meg volt tűzdelve, megszűnt. Már Isten nem egy. Az Antikrisztusok sokaságának a gyökere pontosan ez: már nem egy az Isten! Valaki más isten Krisztus akart lenni, és sikerült neki! Az az isten, akiben te hittél, az az isten, akit krisztussá tettél, az működik, nagyon sok! Kit tettél istenné? Teszem azt, az egyházadat. Ő meg is szabadít, ígérget illegitim módon, ilyen módon, olyan módon, és istenné tetted. Antikrisztusi, bármennyire a Bibliát veszi elő! Isten helyébe lépett! Isten helyébe lépett, és nem a gyülekezet lett antikrisztusi, mert soha nem az lesz az, és nem a templomban, imaházban ülő emberek lesznek antikrisztusiak, hanem azok, akik őket akarják azzá tenni, emberi uralom alá akarják tenni őket, bálvánnyá akarják tenni önmagukat és uralmat akarnak gyakorolni. Nem önmagában és az, hanem ez az erő működik, amiről pont János szól. Figyeljetek! Közülünk valók voltak! Érdekes. Hány, de hány olyan embert ismerek, akinek volt elhívása, és piaccá tette a gyülekezetet. Hány, de hány embert ismertem, akinek volt elhívása és ő lett az isten, ő lett a bálvány, ő kaszálja a népet. Feji a birkákat. Hányat mondjak? János erről beszél. Közülünk valók voltak, de! És ebben a pillanatban jönnek a leleplezések: közülünk valók voltak, ismerik Krisztust, jól indultak, és mi történik? Nem Róla beszélnek. Ma, hónap elején, a tizedről beszélnek, holnap a politikáról beszélnek, holnapután az időjárásról. Mindenről beszélnek, csak Krisztusról nem! Hányat mondjak? Mennyire igaz most Jánosnak ez a szava! Nincsenek már közöttünk, bármennyire is.
Az utolsó időknek ez a jele. Az utolsó időknek az a jele, hogy nem kettő van, egy protestáns-katolikus ellentét, hanem itt már mindenki mindenki ellen harcol! Itt már az istenek harca van! Úgy, mint annak idején a görögöknél. Nem véletlen, hogy Pál is – olvashatjuk az Ap.Csel.-ben-, hogy amikor Athénban van, akkor be kell, hogy mutassa, ki a Teremtő Isten. Megmutatja, ki a Teremtő Isten, és bizonyságot tesz Krisztusról. Arról, Aki. Azt hiszem, hogy most, ebben az időszakban, amiben élünk, semmi más feladatunk nincsen. Ne azt keressük, hogy hol a hiba! Ne azt keressük, hogy kiben milyen hiba van! Ne kutakodjunk, hogy mi a jó, meg mi a rossz! Egyszerűen álljunk meg! Nem is olyan régen, a nagyon régi ismerősöm, aki azóta meghalt, sok évig lelkész volt, azt mondta, hogy: „Tudod, olyan sokat prédikáltam – vagy 50 évet -, de most már csak az érdekel, hogy Krisztus mit mondott.” Ez egy lelkész szájából hangzott el, és elcsodálkoztam, és azt mondtam, „köszönöm, már végre megérkeztél. Végre nem magyarázod a Bibliát, hanem éled a Bibliát.” És ő, lelkészi szolgálatának az 50. éve tájékán jutott el odáig: Elég volt! Én úgy mondom, hogy vagy az idő gyorsult be, vagy én is kezdek idősödni, de most megállok, és azt mondom: Elég volt! Nem érdekelnek az ’-isták, nem érdekelnek a Pisták. Nem érdekel, hogy ki, hol, mikor mit csinál, hanem szót fogadok valóban János szavaira. Igen, tudjuk azt, hogy mi a feladatunk, és tudjuk, mi a teendőnk. Igen, tudnunk kell, hiszen János levelének a folytatásában szinte magyarázatként is ott van, a 4. fejezetben: „Szeretteim, ne higgyetek minden léleknek, hanem vizsgáljátok meg a lelkeket, hogy Istentől vannak-e, mert sok hamis próféta jött ki a világba. Erről ismeritek meg az Isten Lelkét: amelyik lélek Jézust testben megjelent Krisztusnak vallja, az Istentől van; és amelyik lélek nem tesz vallást Jézusról, az nincs Istentől, és az az antikrisztus, amelyről hallottátok, hogy eljön, és már most a világban van. Gyermekeim, ti Istentől vagytok, és legyőztétek őket,(a hamis prófétákat), mert nagyobb az, aki bennetek van, mint az, aki a világban van. Ők a világból valók, azért a világ szerint szólnak, és a világ hallgat rájuk. Mi Istentől vagyunk: aki ismeri Istent, az hallgat ránk, aki nem Istentől van, az nem hallgat ránk. Erről ismerjük meg az igazság lelkét és a tévelygés lelkét.” Nagyon egyszerű az ismérvük. Nagyon egyszerű. Amikor egymással találkozunk, és bárkivel, tessék, itt van az etalon, itt van a példa, mi a teendő. Bennünk van. Kaptunk kenetet. Megkaptuk Krisztus szellemét, hogy tudjuk, mi a jó, mi a rossz. Krisztus által megismertük Istennek az akaratát, hogy Istennek mi a terve, mi az akarata az egész teremtett világgal, hiszen a teremtésben ott voltunk mi is. Hiszen csak egy teremtés volt, egy teremtés, amiben te is benne vagy, és én is benne vagyok, és a leendők is benne vannak. Ebben a pillanatban félre kell tenni, ebben a bőséges kínálatban mindent, ami nem Krisztusról szól! Lehet, hogy csúnyán hangzik: MINDENT! Nem érdekelnek a segédtudományai a Bibliának! Kellenek bizonyos fokon, de Krisztusra mutat-e a fizika? Krisztusra mutat-e a dogmatika? Krisztusra mutat-e a szószékről elhangzó beszéd, vagy valami tananyagot nyomnak a fejembe? A fölöslegektől meg kell végre szűnni!
Pontosan a Sátánnak ez a nagy trükkje most, hogy hatalmas tudással borított be bennünket. És ebben a nagy tudásban elveszett a Tudás. Vissza! Ki kell önteni mindent! Ki kell önteni mindent, amit hallasz, amit olvasol, bármit. Egy mérce: Krisztusról szól-e? Arról, Aki testet öltött, arról, Aki meghalt érted, arról a kegyelemről, és mindarról, amit Isten akaratában megígért, és megvalósult. Erről kell beszélni! Nem arról, hogy kellene valamit csinálni. Mit tett érted, és neked mi a teendőd? Konkretizálni kell! Elég a sok-sok beszédből! Elég a sok-sok prédikátorból! Elég, elég, elég! Mit mondott Krisztus? És mint ahogy sokszor is elmondtam, ez a lényeg. Krisztus szava Isten szavával mindig egyezik, és ha valaki Róla beszél, és mást mond, akkor valaki hazudik! Isten és Krisztus soha, akkor csak te vagy az! És ezt tudnod kell! Ezért kell visszamenned az alapokhoz! Nem x y z-nek a nagy szentbeszédeit kell megtanulnod, a tanítványa lenni embereknek, mert istened lesz. Az az isten elkezd szépen idomítani, hogy hogyan kell neked csinálni azt, amit Isten sosem akart. Erre épülnek fel felekezetek. Erre épülnek fel egyházak, hogy „úgy csináld, ahogy én mondom”, és hivatkozik Istenre, de nincs benne Krisztus. Hiszen életet és megváltást csak Krisztus ad. Mármint a szellemiről beszélek. Istennek a teremtő ereje csak Istennek a birtokában van. Hiába akar bárki teremteni valamit! Csak módszereket akar adni. Igazából benne kell lenni Isten teremtésében és benne lenni Krisztus uralmában! Ha ez a két pont nincs benne valakinek a szavában, akkor az ellene is van. Hiszen a hallgatás épp olyan ellentevés, mint a szólás.
Minden egyes okoskodás helyet nagyon egyszerűnek kell lenni! Egyszerűen meg kell kérdezni, Isten mit akart ezzel a világgal. Egyszer arról kell beszélni, Isten miért teremtette ezt a világot. Egyszer el kell mondani, mit tett benned Krisztus, és hogy váltott meg egy örök életre. Erről beszéljél, nem arról, hogy Sári, Kati tudja, hogy kell táncolni. Nem erről kell beszélni! Mert, ha valaki nem Krisztusról beszél, hanem módszerekről, akkor téged átvert! Akkor antikrisztusi! Nem csak átvert, több!
Szeretném azért tényleg nektek így elmondani. Tudom-e, hogy miről szól a Biblia? Vagy azt a Bibliát olvasom, amit nekem valaki a kezembe adott? Talán furcsa egy kicsit előttem, elmondom. Amikor jön valami hatalmaskodó felekezet, egyház, akármi, majdnem az első feladata az, hogy új Bibliafordítást csinál. Minek? Hogy egy kicsit belerakja a saját látását, magyarázatát. Ott van, sorban föllelhető.
Amikor erről beszélek, minderről az antikrisztusiakról, akkor - most elég sokat foglalkozok, és talán meg is írom -, a szekularizált Istenről beszélek. A kisajátított Istenről. Ez ennek a világnak a legnagyobb baja, és a kereszténységnek a legnagyobb baja. Mert, amikor jön egy liberalizmus, amikor jön egy reformkor, egy új, mikor mindenki hozzájut mindenhez, ez történt az 1800-as években, akkor kell egy új isten, mert a régi már avétos. Egy új kell! Az új istennek kell egy új bibliája, az új istennek kell egy új törvényrendje, az új istennek kell egy prófétája, az új istennek kell egy új Mózese. Az új istennek kell egy új ellenségkép, és az új isten az új isten. Ilyen a magyarok istene is. Ilyen a nem tudom melyik egyház istene. Ilyen mindenkinek az istene. Mindenki megalakította Isten nevében a saját istenét, és a saját istenének a tanításait, és akarnokságát. Azt tanítják a szószékről! Itt ütköznek a tanítások. Itt ütköznek a felekezeteknek a tanításai. Legtöbb helyen új isten van. „Az én istenem nem a te istened!” No, itt valami baj van! Ezek az antikrisztusi erők. Ezek az antikrisztusi erők, akik képesek voltak felekezeteket gyártani. Képesek voltak ébredéseket csinálni. Képesek voltak sok minden mást csinálni. Mert nem volt, aki azt mondta volna: „Ez nem krisztusi! Ez x y z-nek a saját biznisze! Ez egy rétegnek a saját akarata”. Vagy önmagában a szekularizált Istennél ott van, hogy mindenki tud valamit, és mindenki alkot magának egy képet. Nem kell templomba menni, nem kell gyülekezetbe menni, én otthon el vagyok Istennel. Építi a saját istenét! Mert nincs meg az a tudása, nincs meg, ami kell a szellemek megítéléséhez. Mert azért egy bibliaismeretre szükség van. De aki nem tud semmit, és föláll a szószékre, nem is tudja, de egy egészen más istenről kezd beszélni! Használja Istent. „Az én istenem ilyen.” Használja Istent, mert beleépíti a vágyait, hogy hogyan akar uralkodni, és Isten nevében teszi ezt. Ezek most olyan sokan vannak, hogy nem érdemes velük foglalkozni. Elérkeztünk addig a pontig, hogy nem kell különbséget tenni! Úgy sem tudnál! Az életem rámehetne arra, hogy most keressem, mi a rossz. Annyi a rossz, hogy már nem kell keresni. Egyszerűen rossz az egész.
Ez a millió, megszámlálhatatlan mennyiségű hittudós, meg prédikátor, meg próféta, meg ki mit rak magára, ezeket ellentmondásaikban is egy szóval lehet őket mondani: Antikrisztusok! Azok, akik az idegen istennel, akit bálvánnyá tettek, annak a szolgálóiként a valódi Ábrahám, Izsák és Jákób Örökkévaló Istenének, valamint Krisztusnak, annak a Názáretinek mondanak ellent. Akár tudják, akár nem, dühöng az antikrisztusi szellem. Bizony, az! Még akkor is, ha nem tudják. Még akkor is, ha a gyülekezetekben fogalmuk sincs, mert olyan szép, olyan nagy erővel mondják, és sokféleképpen hatalmaskodnak.
Én úgy gondolom, itt az idő, amikor nagyon egyszerűnek kell lenni. Ne érdekeljen többet semmi! Mit mondott Isten? Mit valósított meg Krisztus által? Azt az uralmat. Mérlegre kellene tenni azt, én kit is követek? Kicsoda az én istenem? Saját magamnak kellene leltárt létrehoznom, saját magamnak kellene szembesülnöm azzal, kit imádok? Mert annak az istennek van hatalma, annak az istennek van törvénye. Ma el kell menni a lottózóba, holnap el kell menni a gyülekezetbe, attól függ, melyik istenről beszélek. Ki az én istenem? Ki uralkodik az életemben? Kinek vagyok alázatos? Meg fogsz döbbeni. Rá fogsz jönni, hogy nem egyszer, hanem sokszor becsaptak. Mert ha nem az az Istened, aki Ábrahám, Izsák és Jákób Istene, és nem az a Krisztus a Krisztusod, a Királyod, Aki a názáreti, akkor te vándorolni fogsz jobbra, balra. Istenkeresőnek fogod magad hívni. Te leszel az Istenkereső. Az állandóan ébredők, akik falkában járnak, és sose tudnak leülni valahova. Ők a keresők, akik keresik az Istent, mert mindenhol más istenkínálat van. Ők, akik „plazáznak”, ők, akik bemennek a nagy kínálatba, de soha nem vásárolnak semmit, és nem fizetnek semmiért.
Én úgy gondolom, nagyon-nagyon egyszerűvé kell tenni az életünket, és nagyon-nagyon oda kell eljutnunk, hogy valóban megismerjük azt az egyetlen Istent. Megismerjük azt az egyetlen Istent, Akiben Krisztus valóság! Nem halott dolog, nem elképzelt dolog, nem egy kép, egy álomkép. Térjünk vissza a nagyon egyszerűhöz! Eljutottunk a kínálat olyan sokaságáig, hogy egyik se kelljen. Mondd ki te is, és ki kellett mondanom: „Engem csak az érdekel, amit a világ Ura mond, és ha a világ Ura bennem van, én Őbenne, akkor megmondja az adott helyzetben, adott pillanatban, hogy mit is kell tennem.” Egy biztos: ha ember mondja, nézd meg, hogy azonos-e, egyforma-e azzal, amit Isten és Krisztus mondott egyszerre? Mert ha nem, akkor egy másik szellem mondja, és az a szellem uralkodik, és a Szellem leleplezően mutatja, itt egy másik isten van.
Legyünk egyszerűek! Ne keressél! Ne kutassál! Ne kezdj el újat! Ne legyél istent képző önmagad a nagy bölcsességeddel! Ma mindenki tanít, mindenki nagyra tartja magát. Mindenki király. Így születnek az istenek! És így születnek az Antikrisztusok! És most odaérkeztünk, hogy a sok antikrisztus az Antikrisztusnak is megnyitja az ajtót. Mert a tudatlanságban a nép elvész, és a sokaságban minden érték elveszik. Abban a nagy tengerben, ami az ismeret, a nagy teológiák és a vallások tengere, el lehet veszni! De Isten nem adott nekünk sok gyülekezetet. Ő adta Krisztust nekünk. A sok gyülekezetben van krisztusi, és nagyon-nagyon sok antikrisztusi. Ez nem azt jelenti, hogy a gyülekezet antikrisztusi, hanem a mértéke annak, hogy mennyire éri el az antikrisztusi akarat, erő és uralom részben, vagy teljesen azt a gyülekezetet. A megvizsgálás ott van: ha én Krisztusban vagyok, akkor tudnod kell. Kaptatok kenetet, vagyis Krisztus szelleme van. Ő bármikor szólhat, és ebben a korban Krisztus szelleme mindig azt mondja: „Légy egyszerű!” Isten nem bonyolult. Ő nem ír százezer teológiát. Ő csak egyszer, de valósággal, ott a Golgotán megmutatta Magát neked.
AZ OLDALAINKON SZEREPLŐ ÍRÁSOK SZERZŐI JOGVÉDELEM ALATT ÁLNAK, ÍGY AZOK BÁRMILYEN JELLEGŰ TERJESZTÉSE ÉS PUBLIKÁLÁSA KIZÁRÓLAG ELŐZETES BELEEGYEZÉSSEL TÖRTÉNHET! |