A jezabeli szellemiség

Jelenések 2:19-20

Elhangzott a SÓFÁR Jeshua HaMassisah-ban hívő Közösség szerdai alkalmán

2015. november 4.

 

Orbán Béla:

 

A Jelenések könyvének 2. részéből olvasom a 19. verstől: „Tudom a te dolgaidat, és szeretetedet, szolgálatodat, és hitedet és tűrésedet, és hogy a te utolsó cselekedeteid többek az elsőknél. De van valami kevés panaszom ellened, mert megengeded amaz asszonynak, Jézabelnek, aki magát prófétának mondja, hogy tanítson és elhitesse az én szolgáimat, hogy paráználkodjanak, és a bálványáldozatokból egyenek.”

Amikor erről a bibliai versről beszélünk, akkor természetesen nem titok, hogy arról kell beszélni, ami Jezabel élete, Jezabel hatása. Egy olyan témáról, ami nagyon-nagyon feldolgozott, nagyon-nagyon sokat foglalkoztak vele. Nagyon sokan megnevesítették Jezabelnek a tulajdonságait. Ki melyik oldalról, ez egy külön kérdés, hiszen Jezabel önmaga szokott másra mutogatni Jezabelként. Másra mutogat, hogy ő a Jezabel, így eléggé bőséges a felkínálkozó ismeret arra, hogy kicsoda Jezabel. Sokaknak nem jelent semmilyen újdonságot, amikor elmondom, hogy mi is Jezabel szellemisége, ami a Királyok első és a második könyvében olvasható, de mégis el kell mondanom, hogy a mai korunkban, a mai helyzetben lássuk, mi a feladatunk a jezabeli szellemiséggel való találkozásunkkor.

 

Először is, amikor olvassuk Jezabel történetét, elsőként azt láthatjuk, hogy a próféták ellen megy, és hamis prófétákat fizet, alkalmaz és használ. A próféták ellen megy. Ez nem úgy értendő, hogy a mai próféták ellen megy. A mai prófétákról külön kellene beszélni, hiszen legtöbb jezabeli próféta. Azonban a próféták nem mást jelentenek ma, mint akik Isten akaratát, ígéretét hozzák. Magyarul az Ige ellen megy, Isten kijelentett akarata, kijelentett próféciái ellen megy. Tehát azokat titkolja el, vagy másítja meg, de ennek vannak külön jellemzői.

Második jellemzője az, hogy mindig igaza van Jezabelnek. Akármikor valakivel szóba elegyedik, akármikor hallható az ő beszéde, ott mindig elhangzik: „Nekem igazam van!” Egyszerűen nem tűr ellentmondást, felmagasodik, magyarul „királykodik”, és mindenki fölé emelkedik, egyszerűen szólni sem lehet olykor mellette.

A harmadik, ahogy olvastam is, ha valaki mégis leleplezi az ő hamisságát, teszem azt, rossz, vagy hamis igei szolgálatát, vagy kijelentését, beszédét, akkor a beismerése párosul egy „de”-vel. Lényegében sosem ismeri be a hibáját, hanem megmagyarázza, kimagyarázza önmagát.

 

Mi is a jellemzője Jezabelnek a mai napig is? Mások területét szeretné elfoglalni. Ez legyen gyülekezet, szolgálat, bármilyen terület. Ismerős a szőlő, amit annak idején el akart foglalni, és el is vette végül Jezabel. Hamis módon, de a cél mindig ugyanaz: mások területét elfoglalni.

Aztán ugyanannak az elfoglalásnak az eszköze, és nagyon-nagyon súlyos tevékenysége a mai időben is, a mi időnkben is, amikor vádaskodik. Vádaskodik, de nem személyesen. Vádaskodik, mert hamis tanúkat állít. Valamikor, ha arról beszélünk, hogy Jezabel szellemisége megjelenik valahol, akkor megtapasztalhatjuk a vádaskodást. Jön a kutakodás, a vádaskodás, és mindenképpen hamis vádakkal illet valakit, és sokszor el kell mondani, hogy ez nem más, mint a karaktergyilkosság. Nem más, mint valakit lehetetlenné tenni. Ennek megvannak a hátsó okai, hiszen Jezabel nagyon tudatosan, módszeresen kutakodik, keresi mások életében a problémát. Az elmúlt időket hánytorgatja, veti föl. Bizony, rámutat, hogy ez az ember olyan, mint amilyen régen volt, a világi, bűnös életében, és visszamutogatva, hamis vádakkal jön, hogy ma is ilyen. Ez a mai Jezabel egyik tulajdonsága: hamis tanúkat állít. Többen állítanak valamit, és ez azért érdekes, mert a mai világban mindenki keresi az igazát és sokszor a másik ember szavát, véleményét megkérdezi, használja, és egyáltalán nem vizsgálja meg, nem kontrollálja, hogy honnan jön, és így sok-sok hamis tanút lehet állítani, hiszen a jezabeli szellemiség karon fogja a másik jezabeli szellemiséget.

 

Ha cselekszik is Jezabel, akkor más mögé bújik, és más nevében jár el. Itt, Jezabel történetében, a királyi gyűrű használata ismerős előttünk. Nem ő teszi, de királyi rangban valakinek a megbízásából teszi. De sok embert lehet hallani, ismerni! „Az Úr ezt mondta. Ő adta nekem. Hatalmam, jogköröm van, azért, mert X.Y. fölkent, mert X.Y.Z gyülekezetnek vagyok a fölkentje, meg a pásztor kente fel az alpásztort”, és ezzel a gyűrűvel jönnek, ítélkeznek. Igazából ezek a felkenések, hatalmak abszolút antikrisztusiak. Abszolút Isten ellenesek, hiszen ember, embert soha nem kenhet fel, ember embert soha nem küld valahova. Bennünket, ha mi szolgálunk, egyedül a mi Urunk, Jesua Ha Massiah küldhet. Bizony, ebben semmi önös, vagy emberi hatalom nem lehet!

 

Ami nagyon-nagyon fontos Jezabel történetében az ma, az információ idejében, amikor özönlik az információ, fontos jellemzője, hogy gyűjti az információkat. Bemegy valahova, gyűjt, gyűjt, gyűjt. „Hallani akarok róla.” Magam is sokszor viccelődtem vele, de komolyan is mondtam, hogy mikor megjelenik valaki telefonon, vagy személyesen, „Szervusz, hogy vagy?”, kérdezi, mindig visszaválaszoltam: „Miért, rosszul kellene lennem?” Figyelj, ha egymás testvérei vagyunk, nem érdeklődni kell, hanem tudnunk kell egymásról. Nem ki kell vallatni, ráadásul egyoldalúan. Hiszen ezekben a jezabeli kapcsolatokban mindig ott van, hogy információkat gyűjt, de önmagáról nem ad ki semmi konkrét információt. Ez annyit jelent, hogy ő már itt is felsőbbrendűként, és hatalomként jelenik meg. Az ő kérdésében benne van az, hogy az információkat hogyan akarja használni. Általában, alaptermészeténél fogva az információkat be akarja építeni egy támadásba, azért, hogy az uralkodásában biztos legyen. Vagyis az információk beszerzése mindig a birtoklásban, uralkodásban, és egy bizonyos manipulálásban, egy átalakításban van beépítve. Ezt használja mások irányába.

 

Természetesen van egy betegsége is Jezabelnek: a féltékenység, hiszen a hatalmat, ha birtokolja, azért féltékeny, ha másnak van elrendelt hatalma, birtoka, királysága, akkor azért irigykedik. Így alapvetően úgyszintén ott van ez a tulajdonsága, a féltékenység az életében.

 

Jezabel nevénél meg kell értenünk, hogy már benne van a tulajdonságainak az összesítése. Neve Jezabelnek nem más, mint ’lakhely nélküli’. Ismerjük a Bibliából azokat a lakhely nélkülieket, akik a Sátán démonjai, akik a pusztában kóborolnak. De ha lefordítjuk ezt mostani állapotokra, igencsak oda kell figyelni, amikor jönnek-mennek, sétálnak emberek, és ezeket a jellemzőket tapasztalhatjuk meg náluk, hogy el akarják adni a maguk gagyiját. El akarják adni a maguk tanításait. Ők mindig okosak. Taníthatatlanok. Mindig valami posztot keresnek, vagy arra hivatkoznak, hogy az Úr küldte őket. Valami úr, mert általában emberi ez, és emberi elképzelés. Nekik pecsét kell az útjukra, nem ők a hibásak, hiszen a hiba mindig a másik embernél van, mert ők sosem tudnak változni, sosem tudják elfogadni az ítéleteket, bíráskodásokat, ha bármi rosszat tesznek. Soha nem tudnak változni. Neve szerint tehát ’lakhely nélküli’. Ugyan mennyi, de mennyi ember kóborol gyülekezetről gyülekezetre, háztól házig, és nem az Igét akarja ő, hanem viszi azt a próféciát, ami hamis prófécia. Általában a félelemmel kapcsolatosak ezek a próféciák, fenyegetések. Ezekben a próféciákban egyetlen egy feddés nincs, hogy ha ezt teszed, akkor mi a következmény. Bűnről és kegyelemről együttesen soha, de soha nem beszél.  Nincs Jezabelben semmi alázat, irigy.

 

Azért ne ijedjünk meg, Jezabel nem csak női tulajdonság, bár a női tulajdonságok, és teremtettség magukban hordozzák, hogy jezabeli jellemzői legyenek. Bizony nagyon sok férfi Jezabel is van. Tehát unisexnek is mondhatnám azokat, akikben nincsen alázat, akik mindig is az alázat helyett egy nyálas kibújást gyakorolnak, amikor valami problémával szembesülnek. Amikor valaki leleplezi őket, akkor az ismerős formájuk a nyájas, kibúvó, kenetteljes, kánaáni nyelven elmondott beszédeik, amik igazából elfedezése, eltompítása annak, hogy kik ők valójában. A bibliai háttért nagyon jól tudják igézni, pontosabban idézni, de mégiscsak igézni. Nagyon-nagyon hamar előveszik a Bibliát, és igazukat azzal nagyon-nagyon tudják bizonyítani.

 

Amikor ez a hamis vád van, ez az ellehetetlenítés van, akkor kétségbe vonja az embereknek a szolgálatát is. Amikor egy kicsit is erősebb, amikor valamelyik fegyvere működik, amikor valakinek a karakterét kicsit meghintáztatja, kicsit elbizonytalanítja a társait, testvéreit, akkor bizony kétségbe vonja a szolgálatokat. Ez nem csak bírálata valaminek, mint általában akár az internethálózaton is láthatjuk, hogy mindenki mindenkit ítél, és vizsgálgat, és minősít, hanem itt ennek célja van. Kétségbe vonja a szolgálatokat, közösségeket. Kétségbe vonja mindazt, amit Istentől kapott valaki. Úgy vonja kétsége, hogy célja van, mert el akarja foglalni azt a területet, ami másé. Igazából mindezeket a rejtett fegyvereit használja Jezabel, aki hogyan is kerülhetett hatalomra? Hogyan is kerülhet ez a szellemiség ma is működően az emberiség közé?

 

Jezabelről tudni kell, hogy Kr.e. 875 környékén élt, történelmi lény, Szidon királyának a lánya. Föníciai vallást gyakoroltak arra felé, Baál vallását. Ebben még a gyermekáldozat is benne volt. De mikor is tudott ő, akár a királyságon, és Izrael népében gyökeret verni oly annyira, hogy ő lett a király felesége, és igazából király lett? Beszélhetnénk Aháb gyengeségéről, de inkább azt mondanám, hogy Izraelnek volt egy nagyon rossz állapota, és így Aháb kereste a lehetőségeket. A lehetőségek között ott volt a föníciai isteneknek a kínálata, hiszen a föníciaiakról tudnunk kell, hogy őket úgy szoktuk emlegetni, mint a pénz feltalálóit. Egyébiránt Szidon, és Fönícia gyakorlatilag a mostani, és a régebben is értelmezhető Római Birodalom Földközi-tengeri mediterrán vidékeit is jelentheti. Vagyis hajózó, kereskedő nép volt. Hatalmas távlatok, utak, hatalmas üzleti siker, és amikor valaki egy rossz állapotában keresi a megoldást, bizony nagyon könnyen megkeresi Jezabelt. Nagyon-nagyon könnyen házasságot tud kötni ezzel a szellemiséggel, hiszen naponta elhangzik szószékekről, gyülekezetekben a gyenge keresztények irányába: „Nagy lehetőségeid vannak – mint a föníciaiaknak a nagy hajóútjai-, nagy sikerek vannak, - mint a pénznek a bevétele-, és sok nagy dolog történik, hogy ha velem leszel közös, hogy ha az én közösségemnek, gyülekezetemnek, egyházamnak leszel a tagja.” Jezabeli hívás ez, és kiket tud bevonzani ez a jezabeli vallás, mondjuk így? Azokat tudja behívni, akik hitükben, Isten ismeretükben, és egyáltalán az Ige ismeretének hiányában vannak. Ez ma teljesen jellemző időszak, hiszen mindenki keres. Ma hiteltelen a kereszténység, a legtöbb gyülekezet, alig van hit és Ige. Ne titkoljuk. Bármikor csak egy honlapot fölkeresünk, vagy elmegyünk egy gyülekezetbe, mindenről van szó, de Isten Igéjéről igencsak elvétve, igencsak kevésszer. És ilyen esetben, ha valaki szeretné az életét változtatni, könnyen kísérthető. Olyannyira kísérthető, hogy itt van előtted a nagy lehetőség, itt van előtted a pénz, a siker, a gazdagság. Mondhatnám akár név szerint is sorban, hogy hol beszélnek nagy lehetőségekről. Ma, amikor a kereszténység úgy lecseng, hogy alig vannak a gyülekezetekben. Ma beszélnek ébredésről, meg aratásról, meg miegymásról. Ki kell mondanom: ez föníciai! Ki kell mondanom, ez kábítás, a bálványimádáshoz való vezetés. „Ha hozzám jössz, akkor ott van a nagy siker!” Ez a bálvány, ez a Baál lehet személy, lehet gyülekezet, bármiféle felekezet. Ez vonzza az embereket önmagához, és tulajdonképpen a halálba vonzza magát, hiszen Jezabel önmagát öli meg a mai nap is. Önmagát öli meg? Miért? Azért, mert kihívta Isten Igéjétől, adott nagy sikereket, reménységeket, gazdagodásnak és mindeneknek a reménységét, és amikor ez összeomlik, nem történik meg, akkor bizony, a fiatalok, akiket becsaptak, mind-mind kimennek, elmennek a világba. Föníciába csak a világba, még távolabbi irányba lehet menni. A gazdagságból összeesve a még nagyobb szegénységbe, az Ige hiánynak a szegénységébe is lehet kerülni. Ez a mai helyzet. Jezabeli helyzet van!

 

Mi is a teendőnk jezabeli helyzetnél? Gyorsan meg kellene mondani, bár ki fogok megint térni rá. A próféták ellen megy Jezabel, és hamis prófétákat használ. Ma beszélni kell arról, van-e ma prófécia és mi az, hogy prófécia? Ki kell mondanom, nagyon röviden, ahogy erről beszéltem is többször, ma nincs prófécia abban az értelemben, mint a választott nép idején, bármennyire szava szerint veszik elő a Bibliából, hogy lesz, amikor prófétálni fognak, és a többi, és a többi, újszövetségi Igéket. Én határozottan kimondom, hogy akinek a szívében Jesua HaMassiah, a világ Ura lakik, annak nem kell kérdezősködni, és annak nem kell üzengetni emberi frontokon.

 

Az, hogy Jezabelnek mindig igaza van, bizony gyanús az az ember, akinek mindig igaza van. Ha nem Isten Igéjével támasztja alá az igazát, hanem mindenféle tudományos és történelmi alátámasztásai vannak, és vitába keveri a másikat, és abban győzi le, mert valamennyire jobban képzett, akkor, ha nincs mögötte bibliai alátámasztás, akkor azonnal be kell rekeszteni a beszédet!  Minden szavunknak ott kell lenni, és minden egyes beszélgetésben ott kell lenni Isten Igéjének az igazságának, nem a bibliai igazságnak, amit millió formában celebrálnak, és millió formában teológiában hoztak létre, amelyekből az egy millió féléből egy millió ütközik a másikkal. Elő kell venni, újra meg kell ismerni Isten Igéjét. Amikor ismered Isten Igéjét, akkor azt kell mondanod, hogy ez nem Istentől van. Amikor viszont nem érted, akkor állj meg, mert a Sátán ebben a tudatlanságban nagyon be tud csapni. Ne mondj igent, hanem állj hátrébb, egy várakozó álláspontba. Amikor ő nem ismeri be a megbukását, nem ismeri el, hogy nincs igaza, hanem magyarázkodik, akkor tényleg a kettős beszédet meg kell szüntetni. Meg kellene szüntetni még a szószékeken is a jezabeli kettős beszédet, hogy így is lehet, úgy is lehet érteni. A kettős beszéd akárhonnan hangzik el, akárhonnan magyarázkodás van, és nem igemagyarázat, abban a pillanatban zárd be az ajtót, mert a „de”, és a kettős beszéd nagyon-nagyon káros a részünkre.

 

Amikor mások területét, birtokát, gyümölcseit akarja megszerezni, mint Nábót szőlőjét, akkor bizony oda kell állnunk, hogy „állj meg!”, és kérdezd meg: „Ki küldött?” Hiszen egy meglévő közösségbe, egy családba nincs betolakodás. Egy pásztor ne menjen be egy teljesen jól működő hívő családnak az életébe dirigálni. Ne vegye át a hatalmat a férjtől, a férfitől ne vegye el, nincs semmi, de semmi jogosultsága hozzá. Kérdésre válaszolhat, de csak igei alátámasztással, igei bizonysággal. Olyan nincs, hogy valaki beteszi a lábát. Sokszor nagyon sok ember így hozza magára Jezabelt, mikor azt mondja, „majd a pásztor megmondja. Megkérdezem, és majd imádkozik értem”. Magyarul egy bálványt alakít ki, és a bálványnak a kezébe teszi az életét, és rábízza a hatalmat, ami őfelette működni fog.

 

Mások területét keresni ez egy mai divat. Nagyon régóta divat, hiszen a kereszténység zöme nem tud olyan bizonyság lenni, és olyan hitelképes lenni az emberek előtt, mint amennyire jó lenne, de szeretne közösségben növekedni, szeretne mindenképpen bővülni. Ennek az anyagi, és mindenféle hatalmi eszközeit is szeretné megélni, hogy ha megtérítek valakit, akkor 20 ember követ engem, vagy 200, vagy akármennyi. Itt a cél ugyancsak jezabeli: terület, gyümölcs kell nekem bármi áron. Ebben a pillanatban bárki jön egy közösségbe, egy családba, családi közösségbe, vagy egy házaspár életébe, ne szóljon bele! Nincs joga átvenni a hatalmat se szóban, se anyagilag, se semmilyen módon. Egy szülő nem lehet jezabel így, hogy beleszól egy házaspár életébe. A mások területét elbirtokolni, ez különböző formákban ma is jelen van. Mindig is jelen van, egyre többet van jelen. Amikor Igehiány van, amikor az Ige nem szól, akkor igen könnyen oda is adják magukat az emberek. Aláírnak embereknek, mint pásztoroknak, és elöljáróknak, mint akikhez tartozik. Ugyanakkor, amikor meghalljuk azt, hogy vádaskodik valaki hamis tanúként valaki ellen, azonnal álljunk meg! Hiszen ebben a nagy információ özönben, amiben van a világ, jelen pillanatban ebben él, meg kell állnunk, hogy megvizsgáljuk, ebben az információban mennyi a valós, és mennyi az igaz, és egyáltalán, a régi információ ma már nem azt jelenti: ha valaki egy bűnös életéből megtért, akkor ne beszéljünk a bűnéről, ha valaki egyszer elbotlott, és megbocsátott Isten és letette, akkor már nem az. Tehát ezeket az információkat mind-mind felül kell vizsgálnunk, hogy nehogy együtt legyünk bűnösökkel, a hamis tanúkkal, akik talán sokszor nem is tudják, milyen hírt hordoznak. Sokszor nem is tudják, hogy az ő felemelkedésük, hogy másokról tudnak jót, vagy rosszat, de leginkább rosszat, azzal mennyi, de mennyi kárt okoznak másoknak, és önmaguknak, hiszen más célját szolgálják, Jezabel célját szolgálják. A rossz hír vivői valakit megsemmisítenek, valakit ellehetetlenítenek, akár Isten munkáját is nehezebbé tehetik, tönkre semmiképp nem, mert Isten nem engedi. Ezt magam is tapasztalom. A vádaskodásnál bizony zűrzavart lehet okozni, és a vádaskodás ellen két védelem van. Egy: tudom azt, hogy én Isten ellen rendezve vagyok, tehát lepereg rólam a vádaskodás. Ha a másik ember irányába én magam nyitott vagyok, akkor a másik is tudja, hiába mondanak bármit rólam, az csak leleplező a pletykáló, a susárló részéről. Csak önnön leleplezés, mert én már tudom, hogy ő már nem az, és ez a hír már nem igaz, vagy eleve hamis, és eleve rossz céllal érkezik. Amikor valaki más mögé bújva jön is, jó lesz, ha megállítjuk! Különböző missziók küldték, ki tudja a gyökereit? Tudok most is Magyarországon olyan zsidó missziónak nevezett társulatot, amelyik nem tudja, mennyire antiszemita pénzelői, és elindítói vannak. Teológiai értelemben is antiszemita, és ők boldogan mennek a zsidókért, meg Krisztusért. Most nem akarom leleplezni, milyen tevékenységet folytatnak.  

 

Igen, mindenkinek ki kell mondani, úgy, mint Pál is kimondta, én Krisztusé vagyok, és ez vagyok. Ha valaki nem éli meg úgy, mint Pál, hogy én ki vagyok és honnan jöttem és milyen felhatalmazással, azonnali ajtózárást kell tenni előtte. Jezabelt nem bántani kell, hiszen a saját fegyvereivel önmagát megöli, megölni nem lehet, de ajtót kell zárni előtte. Amikor valaki vallásos köpönyegben kéjeleg, akarom mondani, mutatkozik, akkor azzal manipulálni akar. Kinevezi magát apostolnak, főapostolnak, prófétának, evangélistának, és hadd ne mondjam sorozatban ezeket a mostani köpönyegeket, akkor nézzük már meg, hogy egyáltalán ki ő, milyen céllal jön, és ki az ő ura igazából? Az a hálózat, az az egyház, az a rejtett szándék, jezabeli? Általában igen! Amikor kérdeznek tőlünk akár saját magunkról, akár másokról, tudjuk, mennyi az, ami kiszolgáltatható információ. Amit egymásról tudunk, férj, és feleség, testvér, és testvér, nem mindenkire tartozik. Ez nem félelem kérdése, hanem ezeket az információkat Jezabel gyönyörűen begyűjti, és úgy használja kénye-kedve szerint akár meghamisítva, vagy bármilyen módon. Pláne olyan információkat, hogy tudjuk valakinek az életéből, honnan tért meg, vagy tudjuk az életében most milyen nehézség közepette van, nem szabad tovább adni! Nem szabad tovább adni, hogy ha valakinek tudom az anyagi nehézségeit, próbáját az anyagiakban. Ne add tovább, mert a Sátán küldi Jezabelt, és ő megmutatja, hogy így kell tenni, úgy kell tenni, és anyagilag áldás lesz, ha az ő uralma alá kerül. Szét lehet verni kapcsolatokat, közösségeket az információk kigyűjtésével, és felesleges kikotyogásukkal. Sokszor voltam én is úgy, hogy amikor elkezdtem nagy lelkesen elmondani másoknak, hogy az Úr ezt mondta, és most idemegyek, odamegyek szolgálni, és magam döbbentem le, amikor odaérkeztem a szolgálatra, akkor csődöt-csődre éltem meg. Egyrészt szellemben, és még fizikailag is. Bizony volt úgy, hogy örömmel elmondtam, hogy megyek Partiumba, Romániába szolgálni, és milyen jó, hogy kinyitott ajtók vannak ebben, meg abban a helyekben, és mire odaértem, majdnem hogy becsapták előttem az ajtót, mert ezt hallotta valaki, és olyan rossz hírt mondott el rólam, hogy utána felesleges volt igazából magyarázkodnom, bármennyire hamis volt, bármennyire hazugság volt. Felesleges volt magyarázkodnom. Ne mondjál ki semmit, ami másra nem tartozik, és másik emberről is csak azt mondd ki, ami rád tartozik, ami hatáskörödön belül van. Nem biztos, hogy arról is kell beszélni, mert kibeszélés szintjén bizony, nagy károkat lehet okozni. A Sátán a kibeszéléseidre figyel. Nagyon-nagyon fontos lenne így a közösség megélése, ahonnan nem mehetnének ki a hírek. Nem titkolózva, hanem azon a fontos, és felelős helyzetben lévén, ahol tudjuk valamennyien, hogy mi tartozik egymásra, mi tartozik a tágabb körünkre, és mi tartozik a világra egyáltalán. Ezeket mind-mind be kell tartani, mert mindenhol ott van, házon, családon belül Jezabel, és alig várja! Alig várja, hogy a férj egyszer igyon, és az anyós már akcióba lép. Alig várja azt, hogy egy szolgáló olyat tegyen, amiben megbotlott, akkor az egész életét tönkre lehet tenni. Sorba, sorba hozza a fegyvereit. Zárjuk le az információkat!

 

Legyünk nyitottak. Növeljük a nyitottság lehetőségét úgy, hogy a testvéri kapcsolatok növekedjenek, szaporodjanak, de nagyon szűrjük meg, hogy valóban testvérem-e a testvér, vagy nem. Szűrjük meg családon belül is. Nagyon sok minden nem tartozik az anyámra, és ha egy házasságban vannak problémák, akkor nem az anyósnak kell tudnia róla, hogy valami rosszat tegyen, hogy még a maradék jó is megszűnjön, és a rendeződésnek a lehetőségei is elvesszenek. Nem kell a szülőknek se mondani semmi olyat, ami a te saját életed. El kell válni, és ezekben az elválásokban rangsorolni kell. Ha valóban Krisztusban testvérem, akkor nem lehet probléma. Valóban csak barátom, vagy akármilyen haveri szinten van, ahol már csak részközlések vannak. A barátomnak sem mondhatom el azt, amit a velem egy közösségben lévő feleségem élhet meg. Nem tartozik rá. A barátommal folytatott beszélgetés nem tartozik a lazább értelemben vett haveri társaságomra. Ezt meg kell élni hívő közegben is. Van, ami nem tartozik másra bármennyire sértődékeny, vagy bármennyire szeretné. Talán ezzel is leleplezi, mennyire Jezabel. Zárni kell! Nekünk a közlekedésünk egymás irányába mindig is egy ajtón keresztül mehet, az pedig Krisztus. Krisztuson keresztül ki-be, megszűrve. Vagy kapok egy küldést és Krisztuson keresztül megyek ki, az Ő parancsával, vagy úgy jöhet be valaki, hogy Ő megszűri és nem enged be semmi, de semmi bajt.

 

Mindazokat, amiket elmondtam a jezabeli tulajdonságról, nagyon sok része van még ezeknek a tulajdonságoknak. Mi is a teendő? Néhányat elmondtam. Vagyis rendezni kell a családi viszonyokat. Rendezni a testvéri, közösségi, egy vérben, egy szellemben levő kapcsolatainkat, és tisztázni kell, hogy valóban az-e? Amikor ezek a jelek közül bármelyik is feltűnik, álljunk meg egy pillanatra! Nem félni kell. Dehogy kell félni, hiszen Jezabel alap feltétele, hogy ő tartson félelemben. Jezabel szándéka a lekicsinyléssel, a letaposással, a hamis vádakkal, a vádaskodásokkal, a hazugsággal, pontosan az a célja, hogy az ember féljen. Elvonja a figyelmét, erejét és féljen. Ezzel akar uralomra jutni. Ekkor születnek az Ahábok, a nünüke férfiak, és így tovább. Ekkor születnek a tétova emberek, akik a sikert a világban keresik. A sikert ott keresik, amit kínálnak nekik a világias egyházak, vagy egyház a világban, vagy a világban lévő egyház. Ezek mind ezt kínálják. Nem kell félni, hogy ha Krisztusban van az életünk, akkor nem lehet az ő uralma, a félelem. Nem férkőzhet be Jezabel sem. Jezabelt ne keressük! Jezabelnek zárjunk! Jezabel nagyon figyel! Jezabel nagyon szeretné a mi vesztünket, de nem csak a vesztünket, mert a vesztésen kívül ott van az uralom, és a te dolgaid kellenek neki. Bármennyire is furcsa, még a szolgálatomban is számtalan jezabeli történet van, ami rajtam kívül van, hiába zártam ajtót. A szolgálataimnak jelentős részét ellopták. Jelentős részét más szájából hallhatom vissza. Az, hogy messiáshívő a közösség jellemzője, azt rövid időn belül többen is fölvették, és ezek közül a többek közül, nemigen hiszem, hogy valaki még talpon van egyáltalán, mert a lopásból Isten nem engedte, hogy tovább növekedjenek. Lopásból Isten nem engedi Jezabelt, és egyszer meg is ítéli.

 

Félelem nem lehet bennünk, de hadd mondjak olyanokat, amikor mondtam, hogy nem működik a szolgálatom, akkor magam döbbentem rá, hogy 4 éven át, ami hosszú idő, a mellettem levő testvérem, akiről azt hittem, hogy igen komoly testvérem, ő volt az, aki azért imádkozott, hogy a szolgálatom csurogjon le. Az ott elhangzott igehirdetéseket a saját fia mondta el másnap, és ebből lett egy gyülekezet, ami ma is működik. Nem tudtam figyelni, nem mondhattam azt, hogy menjen ki. Nem mondhattam azt, hogy nem beszélek, mert nem tudom, mi van. Magam döbbentem rá, hogy Jezabel ilyen közel, és ennyire beférkőzve ott van közöttünk, és ott van a hívő ember életében. Kétségbe vonta a szolgálatomat ugyanez az ember, és írt egy pár oldalas levelet, hogy mennyire vagyok én judaista, és antikrisztusi, és egyebek, és ami volt, ellopta. Ez a gyülekezet ma is él. Nem tudom, Isten mikor ítéli meg a gyökereit annak, ami így jött létre.

 

Nem akarok panaszkodni, másban félelmet gerjeszteni, de meg kell tapasztalni minden embernek, hogy amikor Jezabel működésbe kezd, akkor találkozhatunk a pszichológia alapvető tézisével, a kivetítéssel is. Minden, ami az ő baja, rád vetíti, hogy te vagy az oka. Te vagy az, aki olyan, mint ő, és ez a mocskolódásának az egyik igazi oldala, sajátossága.

 

Mit kell tenni Jezabellel? Minden kapcsolatunkat meg kell szűrni. Közösségben, családban, házasságban. Még ott is, mert amennyiben elkezdődik az egyik fél nem krisztusi, nincs egy szellemben, ott is a jezabeli megy. Ott is megy a bíráskodás, az ítélet, mely akár a tányércsörrenéstől kezdve a hajtépésig bármi szinten előjöhet. Szétmarhatják egymás életét emberek. Családokat. Csak azért, mert az én erőm, az én akaratom, az én királyságom működjön. Mindaddig, amíg nincs két ember, vagy az emberek nincsenek egy szellemben, Krisztusban, ott Jezabel pillanatok alatt jelen van! Pillanatok alatt valakinek azt akarja, vegye át a hatalmat, és elkezdi őt a különböző ötletekkel elcsábítani, hogy tudjon másokat csábítani. Bizony minden kapcsolatunknál alapkérdés: csak az maradhat őszinte, nyitott, és teljesen egymás felé szolgáló, felelős kapcsolat, amely Krisztusban van. Mindent meg kell mérni! Mindent, de mindent meg kell mérni, hogy vajon miért tette ezt? Vajon miért mondta ezt? Vajon miért mondta valaki rólam a rosszat? Valaki miért akart vitatkozni velem teljesen fölösleges dolgokban? Miért van az, hogy bizonyos gyülekezetekben szemmel látható a jezabeli szellemiség, és nem látható már az Ige sem? Milyen arányban van ez? Miért megyek én emberekhez, és miért hiszek emberekben, mikor Isten az Ő Igéjében mindent előre a saját életemben is megad? Miért kell nekem titkokat keresni, hogy hamis prófétákat hallgathassak? Ezek a próféták, akik ma is dívnak, és újra erősödnek, mint 50 évvel ezelőtt, mármint létszámban, ezek mind-mind szerencsétlen Jezabelek. Mind-mind csak azzal tudnak manipulálni, operálni, hogy téged lemocskolnak, mindent leminősítenek, és közben Ige nélküli ígéreteket adnak, fenyegetnek, és ők lépnek Isten helyébe nagyon sok esetben. Más mögé bújva jönnek, és ilyenkor meg kellene vizsgálni mindenféle szolgálatot. Meg kellene vizsgálni sok minden olyat, hogy miért idézik emberek más ember szavait? Mit akarnak elérni?

 

Így elmondhatom, hogy Jezabel szellemisége igencsak bonyolult szellemiség. Igencsak sokrétű. Igencsak sok fegyvere van, de számunkra csak egyetlenegy fegyver van, az, hogy Krisztusban vagyunk. Oda nem tud bejönni! Úgy tudott bemenni Izraelbe is, úgy tudott lakozást, és hatalmat venni, hogy Izrael maga volt gyenge. Mi a legnagyobb fegyverünk? Az, hogy Isten Igéjét elfogadjuk! Isten Igéjét kötelezően és felelősen elfogadjuk, és nem más bálványnak az ígéretit, lájtosabb, könnyebb ígéreteit, mint az ingyen gazdagság, Ábrahám gazdagsága. Az ingyen kegyelem Törvény nélkül. Sorban mondhatnám a jezebeli, antikrisztusi kábításokat. Azt, amit a Jelenések könyve a Thiatriabeli gyülekezetnek mondott. Maga Isten mondta róla. Ezért, bizony oda kell mennünk Isten elé, hogy tisztítsa meg ezt a mai kereszténységet is, a mi életünket is, és adjon elég hitet, és erőt ahhoz, hogy nemet tudjunk mondani, akár szülőnek, akár gyereknek, akár úgymond testvérnek. Mindenkinek tudjuk mondani: „Ez nem!” Ehhez természetesen tudni kell Isten Igéjét, Őt ismerni. Ismerni kell a törvényeket, azokhoz kapcsolódó végrehajtási utasításait Istennek. Kell látni a másik emberben épp úgy, mint a saját életemben is, és az egész világban is Isten bizonyságait, és látni kell Istennek azokat az ígéreteit, amik nem ingyen ígéretek, hanem azoknak, akiknek szól, ott van természetesen a próféciákban, hogy ha te Isten akaratában, Isten törvényében, és az elfogadott kegyelemben jársz, és az Ajtón, Krisztuson keresztül működik minden, oda-vissza. Te csak úgy mehetsz ki másokhoz, nem Jezabelként, és úgy jöhet be más is, ha Krisztus engedi, nem Jezabelként. Akkor békességed van, nincs félelmed sem. A félelmet Jezabel nem tudja építeni egyre jobban, mert a félelemnek a növekedése, a legnagyobb veszély növekedése az, hogy valaki átveszi az életed fölött a hatalmat. Ha pedig már átvette, akkor fokozatosan lehet, szépen, nem neki rontva, szép nyugodtan, ezeket megszüntetni. A hírt megszüntetem. Kutatni fog, ne kapjon híreket. Ne kapjon olyan információkat, amik nem tartoznak rá. Ne fogadjunk el nagy-nagy csodaígéreteket a hamis próféciákkal és ígérgetésekkel, és amit felsoroltam, legyen a miénk. Ne essünk manipuláció áldozatává sohasem.

 

Összegezve Jezabel szellemiségét, elsősorban a jellemzője volt, amit idáig elmondtam, hogy a próféták ellen, a próféciák ellen megy egy hamis próféciával. Aztán ott van a második tulajdonsága, hogy mindig igaza van, akárhol megjelenik ez a szellemiség. Ő a tuti, a megmondó, a mindenek felett álló megigazult, mindenek feletti. Amikor valaki szembesíti akármilyen igazsággal, és rádöbben arra, hogy itt nem lehet kibújni, mégis megpróbál, és akkor jön a „de”, és magyarázkodni kell. A magyarázkodása nem más, mint manipuláció. Gyakorlatilag eltompítja az ítéletet, és így gyakorlatilag nem vallja be azt, hogy neki most ebben a dologban nem volt látása, vagy nem volt igaza. Aztán a másik, ami jezabel szellemisége, ami jellemző is a mai korunkban a gyülekezetekben és mindenütt, hogy a mások területét akarja. Közel fél évszázados tapasztalatom az, hogy a magyar kereszténységnek, és a kereszténységnek általában, az a növekedése és útvonala, hogy egymástól lopnak, egymás vödréből pecáznak. Gyakorlatilag megújulás, és mindenféle szinten kiragadnak és megosztanak gyülekezeteket, közösségeket. Rabolnak. Ez teljesen jezabeli szellemiség, mint Nákhor szőlőjének története. Úgy, ahogy van, a másé kell. Gyakorlatilag sorban lehetne mondani gyülekezetek többségét, hogyan alakultak, mint alakultak. Úgy alakultak, hogy másból jöttek ki. Nem megújultak, hanem tolvajlás szintjén, illetve illetéktelen eltulajdonítás árán is.

 

Amikor ezt a hatalmi tendenciát teszi Jezabel, hogy mindenképpen birtokba akar jutni, és mindenképpen hatalomba akar jutni, akkor nem kétséges, és sorban lehet látni akár a mai keresztény életben is, elindul a hamis tanúskodás. Úgy, mint annak idején ebben a történetben, a Bibliában olvashatjuk: hamis tanúkkal vádaskodik. Itt van a hamis tanúknál minden, a hamis tanúságtól kezdve, a karaktergyilkosságig. Jezabel alapvetően karaktergyilkossággal lehetetleníti el a szolgálatokat, a közösséget, és ezzel a ledeklarálással, vádaskodással, mindig-mindig közelebb jut ahhoz, hogy maga alá gyűrje ezt a közösséget, illetve azt, aki ezt a szolgálatot végzi, valahogy kigolyózza onnan, és ki tudja lökni. Ez a más mögé bújva ott van, amikor más nevében is teszi ezt. Nagyon sok esetben tapasztaltam magam is, ezekkel a hamis felkenésekkel, hamis kinevezésekkel, az „Istentől kaptam, az Úrtól kaptam” című hamisságával számtalan esetben él Jezabel szellemisége. Jönnek, és olyan tutira mondják, hogy „az Úr azt mondta” Meg kell állnunk, az Úr ilyet nem mond. Meg kell állni, semmilyen üzenettel ne jöjjön senki, hogy ha én hívő ember vagyok, akkor Isten közvetlenül szól bármit is. Tehát mindenképpen jön más mögé bújva, és akár egy bibliai vers mögé is lehet bújni. Akár egy nagy embernek, szolgálónak tartott valaki tanítása mögé is lehet bújni. Teológia, gyülekezet, vallás, akármi mögé lehet bújni. De elrejtetten ott jön. Aztán egy vallásos köpönyegben mindezt egy ájtatos formába teszi a manipulálását, hogy ő jót akar. Jezabelnek ez a szellemisége mindig jelen van, ez az ájtatos, „drága testvéreim”, ilyen csöpögős módon.

 

Aztán, ami nagyon-nagyon figyelemfelkeltő, és ebből is rengeteget tapasztalhatunk, mindig nagyon fülel Jezabel. Minden információ kell neki. „Hogy vagy testvérem? Vele mi van?”, és mondhatnám ezeket az általánosoknak tűnő kérdéseket. Jezabelnek nagyon sok információ kell. Mindenről tudni akar, mert abban a pillanatban, mikor meghallgatja az információkat, azokat visszafordítva használja fegyverként. Mindenről tudni akar. A te bukásaidról, a bűnödről, az akármilyen nem publikus dolgodról. Sorban beszerzi az információkat. Egyetlen egy félrelépésed, egyetlenegy nem tisztázott, nem nyilvános cselekedeted máris okot, és indokot ad neki arra, hogy támadjon. Ezeket az infókat kiadja, de ugyanakkor fordítva, önmagáról nem ad ki információkat. Nagyon jól tudja, hogy az egyenesség arról szól, hogy ismerjük egymást, testvérek vagyunk, bizalomba fogadhatjuk egymást. A jezabeli szellemiség nem mondja meg kicsoda, elhallgat információt. „Tudod, én ez vagyok. Én Krisztusé vagyok”, és lezár mindent. Nincs meg a testvéri és más szinten sem az a láthatóság, hogy bemutatkozzon, nyilvános legyen, megosztó legyen másokkal információkban. Az egyenrangúságot semmiképpen nem éli meg. Gyűjti az információkat, miközben önmaga nem adja ki saját magáról az alapvető ismereteket. Ez bizony nagyon-nagyon ismert. Sok embert ismerek, sokféle csoportot ismerek, falkaként járják a gyülekezeteket, keresztbe, hosszába, ilyen, meg olyan szolgáló, és semmi, de semmi szándéka nincs, csak az, hogy tudja, hogy lehet valakinek alátenni, hogy lehet valakit megtámadni az információ birtokában. De minden pontosan arról szól, hogy uralkodjon. Uralkodjon mások fölött, és területet foglalhasson el.

 

Aztán mikor Jezabelről beszélhetünk, elővehetjük a további emberi tulajdonságokat is. Bizony, Jezabel féltékeny a hatalmára. Sokszor gondolkodtam, mikor jezabeli szellemiség hatásával találkoztam, hogy mi is a következmény, amikor elér valakit. Mi van akkor, amikor elér valakit Jezabel szellemisége? Három lehetőség van. Ha Jezabel szellemisége valakit elér, akkor úgy, ahogy van, az elért, a megtámadott, úgyszintén Jezabel lesz. Az anyám így csinálta, én is így fogom csinálni. A meny anyós lesz, és így folytatódik. Egyszerűen átveszi Jezabeltől azt a szellemiséget. Aztán van, aki ellenáll, van, amelyik eltűri, és van, aki elszalad tőle. Jezabel Jezabelt szül. Jezabel viselkedése kihozza másból az utánzást is. Erről keveset beszélünk, mert végül is gyülekezetekben sorban ott van, nem csak a gyülekezetekben, de ott különösen, ott van a jezabeli szellemiség. Mind-mind visszavezethető oda, hogy kitől vette át a jezabelséget. Generációk adják egymásnak át. Dinasztiák vannak. Maffiózók vannak, családi klánok vannak. Jezabel lehetősége, hogy nem Isten Igéjét adja tovább, hanem a hatalmat akarja, mint jogutód vinni tovább.

 

Hogy is születik a Jezabel? Ezt is el kell mondani. Ez, ami számunkra figyelmeztető és kötelező tanulság is, mondhatnám így. Vegyem elő a szidó példát. A zsidóságnál a jezabelek általában azok az idősebb hölgyek, anyák, akik egyben tartják a nagycsaládot. Hogy kerülhettek ők hatalomra? Hogy uralhatnak le akárhány családot, a gyerekeik családjait, unokákat és egyebeket? Hogy jött ez létre? Semmi más nem történt, csak annyi, hogy a zsidó férfiak úgy, ahogy van, elhagyták Isten törvényét, a Tórát. Így elvesztették azt a jogukat, hogy ők a család szellemi fejei, felelősei legyenek. A férfiaknak egyszerűen nincs helyük a családban, ott, ahol a férfi nem a család papja. Így születnek a mamelék, mert a mamák szeretnék egyben tartani a családot, családegyesítés szintjén, és akkor jó főzések vannak, házibulik, családi ünnepségek, családi asztalok mindig, és így átveszi akaratlanul is az idősebb nő. Valahogy össze kell tartani kajákkal, meg ünnepekkel, meg mindenfélékkel. Ez nem a nőknek a problémája, hanem a férfiak hitehagyása, és a férfiaknak, hogy elvesztették a Tóra hordozását, elvesztették az Igének a hirdetését. Elvesztették? Ugyanez van akármilyen ’ ista, ’pista gyülekezetekben is. Ugyanez a rend van. Eltértek Isten Törvényétől, és átveszi a női vezető a szerepet. Sok családnál bármilyen pásztor, meg prédikátor, meg akármi, mindig is a háttérben ott van a nő. Jezabel természetesen nem csak női szellemiség, van férfi Jezabel, legalább ugyanannyi, mint nő. Nőknél mondjuk nagyobb az esély erre, de férfiban is van Jezabel, aki ugyanezeket cselekszi folyamatosan.

 

De, ahol a nő átveszi a hatalmat, ott milyen lesz a férfi? A férfi is nőies lesz, és ebben a pillanatban ez a jezabeli szellemiség működik, mint erő, az Ige ereje helyett. Elveszíti a férfi a vezetést. Elveszíti a szellemi pozícióját, hogy ő a család papja, és átveszi azt, amit tanult. Azt a nőies férfi szerepet, hogy nekiáll uralkodni. Jezabel összes tulajdonsága megjelenik a gyülekezetben. Megjelenik a férfiaknak a lecsurgása, a szellemi elerőtlenedése. Azt szüli meg a jezabeli erő. Ebben a pillanatban mondhatnám visszafelé is: annak a férfinak, akinek mindig igaza van, tulajdonképpen semmi, semmi ereje és hatalma nincs. Őneki egyetlen egy ereje van: mindig megmondom az igazat! Ami senkit nem érdekel. Azt hiszem, a gyógyulásnak ez a feladata. Ha valakinek mindig igaza van, akkor hagyd ott, úgy, ahogy van! Akkor neki sosincs igaza, csak elvétve találkozik Isten szavával. Ha valaki az ő nagy látását továbbítja, és abban nincsen Isten Igéje, csak a nagy látását durrogtatja, akkor az hamis próféta, úgy, ahogy van. Mikor egy férfi nem tudja beismerni azt, hogy tévedett, hanem elkezdi kisumákolni, kimagyarázni, akkor az jezabeli szellemiség. Akkor nincs hatalma, ereje, és nincs a helyén. Egyszerűen ezért magyarázkodik, és sumákol, mert gyenge, és nincs Isten Igéjének a birtokában. Nincs Isten uralma alatt. Megszakadt, és emberi módon nem csak kísérhető, hogy ott van a nagy lehetőség, kap szolgálatot a gyülekezetben. Meg ott a nagy lehetőség, hogy ebből meg is lehet élni, mert haszon van szellemben, meg mindenféle szinten, meg dicsőség. Elcsábítható. Akinek Isten Igéje ott van a birtokában, és Isten Igéje szolgál fölötte, és uralkodik fölötte, az nem elcsábítható! Jezabel nem éri el. Izrael népe valamikor eltért Istentől, pontosan ezért tudta elérni Jezabel. Amikor eltér egy akármilyen gyülekezet, felekezet Isten Igéjétől, be tud jönni Jezabel, be tud jönni a testi, lelki, szellemi, akármilyen kísértés, és ennek az elbukása is. Nem akarok megnevesíteni gyülekezeteket, amelyek úgy csengenek be a világba, ahogy vannak, úgy csúsznak be. Mert jezabeli. Mert családi egyházak, mert familiáris összefonódás, networkok vannak, hálózatok vannak, és Isten Igéje már réges-régen nem szól, de a terjeszkedés arról szól, hogy missziós parancs, a hatalom arról szól, hogy kitalálunk valami szellemi erőt, karizmatikus, vagy akár okkult módon is, karizmatikus varázslás, vagy bármi szintjén. Kitalálunk hamis prófétai mozgalmakat, mert nekünk mindig igazunk van, és elfelejtjük azt, hogy gyengék vagyunk. Gyengeség következménye a jezabeli szellemiség. A gyengeség jellemzője, hogy a jezabeli szellemiség be tud jönni az életembe. Ha én Isten Igéjét magamra nézve kötelezőnek tartom, és abban élek Krisztus uralma alatt, akkor nem tudnak elcsábítani jobbal, Föníciába, és nem tudnak nagyobb látásokat adni, mikor a teljesség és a teljes örök az enyém. Nem tudnak többet mondani. Sokkal rosszabb a kínálat. Egy missziós parancsnál nagyobb az, amit Isten adott nekem, hogy az Övéit összegyűjti és hazaviszi, és folytathatnám a példákat.

 

A vádaskodásnál pedig ott van, hogyan tudom azt megélni, hogy valaki vádaskodik ellenem? Egy módon: én tiszta vagyok Isten előtt. Azt mondom: „Uram, én ezt rendeztem, nem értem, miért bántanak.” Megadom a lehetőséget, hogy mondd ki. Ugye, aki megüti az egyik arcomat, üsse meg a másik arcomat. A bibliai példában, és ebben a versben is ott van, tartsd oda a másik arcodat. Ebben arról van szó, hogy szólok, hogy megütöttél, megsértettél, akkor most mondd meg, hogy miért? Tessék kitálalni. Ha nem mondja meg, és nem konkrét, és ha tévedésből tette, és nem kér bocsánatot, vagy elsumákolja, azt Jezabelnek hívják. A vádaskodás annyit jelent, rendezés. Krisztus Testében rendezések vannak. Ha valaki valakiről rosszat mond, tévedésből, vagy akaratból, rendezendő azonnal! Nem maradhat soha senki sáros. Jezabel pedig azt akarja, hogy mindig sáros legyen valaki. Hogyha rád néznek, akkor ne tudjanak elfogadni. Ha rád néznek, akkor utálatos legyél a testvéred szemében. El nem fogadható legyél a másik szemében. Tehát a vádaskodás megint a gyengeség jele. Nem tudok mást csinálni, ezért ezzel a csűr-csavarral próbálom a másik embernek az életét úgy, ahogy van, ellehetetleníteni.

 

Az, hogy más mögé bújik valaki, ez megint egy olyan történet, amikor a férfi a mama szoknyája mögé bújik. Kb. ugyanaz az ereje. A mama szoknyája mögé bújok, mert nekem ilyen, meg olyan látásom, és felkenésem, és egyebem van. Nem! Én tudom azt, hogy Istennek mi az Igéje, tudom, hogy ítél meg, és tudom, mi az, hogy kegyelem, és nekem semmi, de semmi hatalmam nincs. Ezt most már sikítva, és ordítva is kellene mondani, hogy ezek a nagy hangoskodások, hogy nekem ilyen hatalmam van, meg olyan felkenésem, meg olyan talentumom, meg akármim, ez mind, mind Jezabel kiabálása! S gyengének a kiabálása. Isten megmutatja az Ő hatalmát valakin, de annak sosincs hatalma. Megmutatja a szolgálón, hogy Isten hogyan működik, de nem a szolga elképzelése, és semmiképpen nem jezabeli szellemiség folyamán megy.

 

Ha Jezabelről beszélünk, akkor vissza kell mennünk az eredethez, hogy Jezabelnek végül is a neve önmagában árulkodó, jelentése: ’lakhely nélküli’. Lakhely nélküli a Sátán, ott a pusztában téblábol. Nézz körül gondolatban, hány embert ismersz, aki lakhely nélküli? Aki ezt a szellemiséget hordozza, sehova nem tartozik, semmi felelőssége nincs, de állandóan károg, mint Jezabel. Hány, de hányat ismersz? Lakhely nélküli. Nincs felelőssége, de folyamatosan okos. Nincsen tudata, de folyamatosan okoskodik. Tehát ez mai szellemiség. A gyülekezeteknek a nagy részében található ez. Tele vannak a gyülekezetek kóborló, otthontalan, önmagukat el nem fogadó, másokat bíráló, és egyáltalán minden alap nélkül élő emberekkel, akik ezt a szellemiséget hordozzák. Telve vannak. Nem azt kell végül is orvosolni, hogy most nekik miért nincs elfogva a saját szellemiségük, hanem ezt a szellemiséget le kell leplezni, és úgy, ahogy van, határokat kell húzni vele szemben. Nincs más lehetőségünk, határokat kell húzni, és bármennyire elhitető ez a szellemiség, bármennyire hamis vádakat sugároz mások felé, úgy, ahogy van, minden vita nélkül le kell zárni. Jezabellel nincs mit vitázni! Sátánnal nincs mit vitatkozni! A nagy kiabálásban saját magát nem hallja, nem hogy téged hallana. A nagy okoskodásában képtelen, mert taníthatatlan. Nem szabad konfrontálódni, de ajtót kell zárni. Jezabel ellen mindig is ajtót kell zárni. Ha egy otthontalan érkezik, akkor meg kell várni, akar-e abban az otthonban lenni, közösségben veled, vagy egy kóborló jezabeli szellemiség. Azt bizony tudatosítani kell. Tudatosítani kell önmagunkban is, hogy a kóborlásoknak van egy bizonyos területe. Vagy tényleg Isten küld valahova valakit, de azt tudom, hogy ő küldte, vagy össze-vissza mászkáló, és önmaga életében abszolút zavaros, megalapozatlan a jelenje, és a jövője is. Ez mind jezabeli szellemiség.

 

Tehát mit kell tenni? Elsősorban végre rendezni kell a férfik helyzetét. Ebben nagyon fontos a családtól elválni. Én is papja vagyok a saját családomnak, és nem viszek tovább más uralmakat a fejem fölött. Nem vagyok X, Y, Z családi klánnak, vagy akárminek a birtoka, hanem én, én vagyok, és ez az én utam. Ebben természetesen nekem is van, hogy a nagyapámtól mi az, amit átvehetek, és áldás, de nem a nagyapikám vagyok. És a kisfiam se lesz az ükapja. Nem, itt mindenki önálló egyéniség. Önálló egyéniséget pedig Isten tud megadni. Önálló egyéniséget csak Krisztus tud vezetni. Ha nem önálló egyéniség valaki, akkor szakadjon el minél előbb attól, aki ott tartja rabságban! Szakadjon el minél előbb! Fog próbálkozni, meg fog vádolni. Mindent be fog bizonyítani, milyen nagy, milyen okos, milyen szép, és sok minden, amit olvastam is, amit mondtam is Jezabelről, hogy mindent megpróbál, hogy a hatalmát gyakorolja, de ne felejtsük el, hogy Jezabel hatalma eléggé csúfondárosan végződött. Kutyák nyalták fel a vérét. Gyakorlatilag Isten megvárja azt a pillanatot, amikor kard ki! Akkor Ő ad Jéhunak egy felhatalmazást: mindenestől ki kell irtani!

 

Sokan hivatkoznak a Jelenések könyvében levő részre, hogy még Jezabel is kapott kegyelmet. Valóban! A mostani kereszténység is kap kegyelmet! Kap lehetőséget, hogy visszatérjen Isten Igéjéhez, és a családi klánok megszűnjenek. Kap lehetőséget. Ez mai is érvényes, a Jelenések könyvbeli üzenet. Istennek van egy ideje, de nem végtelen. Egyszer lezárja ezt. Ha jól megnézzük, akkor jelen pillanatban, főleg a kisebb egyházaknál látható - vagy felekezeteknél, nem tudom már minek hívják őket, bevett és nem bevett társaságok -, ennek a jezabeli időnek az ítélete következik. Most, hamarosan vége. Ennek az első jelei, hogy a családi klánok összetartanak gyülekezeteket, de olyan erőtlenek, hogy a saját gyerekeik kimennek a világba. Önmagukat ölik meg, mert a mai kiteljesedett világban, ahol nem a családi terror, vagy uralom működik, ott a gyerek köszöni szépen, de nem kéri. Elmennek a gyerekeitek! Hogyha uralkodunk fölöttük, el fognak menni. Ezek a gyülekezetek ki fognak ürülni, mert a fiatalság nem hajlandó többet családi klánban, családi uralom alatt lenni. Ő még családot sem akar. Most már ezt a kort éljük. A gyülekezetek, felekezetek, közösségek fenntartásánál nagyon fontos, hogy helyére álljon az Ige. Természetesen az Ige helyreállásában ott van a félelemnek a kérdése, hogy rácsatoljak a félelemre: Mitől van bennünk a félelem, embertől való félelem? Roppant egyszerű. Egyrészt rengeteg Jezabellel találkozunk, és akinek gyengébb a hite, akinek nem teljes Krisztusban az élete, bizony, sérül ezektől.

 

Gondolkodtam, hogy az emberben a félelem miért is van? És hogyan is kerül ki belőle? Nekem is voltak félelmetes időim. Isten előtt ki kell mondanom, hogy alapjában véve nem félek semmitől. Miért is van ez? Azért, mert egy folyamatba kerültem bele. Abba a tervbe, amiben Isten akar látni, és amit én minden feltétel, akarat és egyéb nélkül elfogadok. Ha én benne vagyok Isten folyamatában, abban a tervben, amibe engem is beépített, mint a tervnek a részét, nincs mitől félnem! Abban a pillanatban, ha nem találom helyemet Isten rendjében, van mitől félnem! Legalapvetőbb dolgokat mondhatnám. Ha nem vagyok férfi, akkor félhetek. Ha nem vagyok nő, akkor félhetek. Ha nem vagyok házasságban, félhetek. Ha nem vagyok Isten Törvényében, félhetek, mert a bűn következményeit hordoznom kell, mert a bűnt elkövetem, és abban a pillanatban jön a következmény. Nem büntetés, nem a szigorú Istenről beszélek. Arról beszélek, hogy félhetek, ha nem tudom, milyen idő lesz holnap. Félhetek, hoztam-e esernyőt, vagy nagykabátot. Ha tudom, hogy mi Isten Törvénye, akkor nem kell félnem. Ha tudom, mi Isten akarata, nem kell félnem! És nem fogok félni abban a pillanatban, ha tudom a személyes kijelentését Istennek, hogy teveled ezt akarom tenni. Ehhez természetesen meg kell szabadulni minden idegen uralomtól. Természetesen meg kell szabadulni minden jezabelitől, akár családi, egyházi, fegyházi. Mindegyiktől meg kell szabadulni, különben Jezabel tart félelemben téged! Elbizonytalanít, bemocskol, nem tudsz elindulni. Nem tudsz fejlődni. Semmit nem tudsz. Névleges keresztényként éled tovább az életed, abban a félelemben, hogy elhitted Jezabelnek, a jezabeli szellemiségnek az üzeneteit, hogy ilyen vagy, olyan vagy, amolyan vagy. Tehát nem kell félni Jezabeltől, de ellen kell állni. Ellenállni nem azt jelenti, hogy kivonom a kardom és nekirohanok, hanem azt jelenti, hogy úgy, ahogy van, tudom, mi a dolgom. Tudom, hogy Isten rendjébe belehelyezkedtem, és nekem, sajnálom, fontosabb Isten akarat, mint a nagymamáé. Fontosabb Isten akarata, mint a pásztoré. Tudom, mi dolgom, és ha kell, Igét veszek elő, ha nem kell, akkor nem veszem elő, és nem fogok kényszerülten prédikálni, mert már ilyet is ismerek nem egyet, nem kettőt, mert „csinálni kell”, megélhetési szinten például. Sorban mondhatnám a saját példákat, akikkel találkoztam, hogy egész életében hívő sem volt, de már 20 éve prédikál. Ő mondta személyesen nekem. Sorban találkozok ilyenekkel. Hát az ilyen félhet is! Félni leginkább akkor tud az ember még jobban, ha tudom, mi Isten Törvénye, és nem tartom meg. Az engedetlenség állapotában van mitől félni! Mert akkor az istenfélelem is elő fog kerülni, mert tudod, hogy Isten nem veszi el a következményeket az életünkből.

A félelemnek egyetlen egy oka van: valaki más uralkodik az életemben. Valaki betette a lábát. Valaki nem engedett el, és ezt úgy hívják, hogy Jezabel. A félelemnél jönnek az újabb jezabeli lépések. Hogyan tovább? Hát, széles lehetőségek vannak. Megint kikötsz Tiruszban, ott, Jezabelnél. Megint haza viszed a lehetőségeket, a nagy áldásokat, és ezt kínálják. Mert, ha te X gyülekezetbe bemész, gazdag leszel. Ha Y gyülekezetben elvégzed a gyorstalpalót, akkor nagy misszionárius leszel. Előtted van a világ, minden előtted van. És mindent elvesztettél. Legalábbis egy időre. Tehát itt a kérdés: helyre kell állítani Isten Igéjét az életemben. Isten Törvényét, Isten bizonyságát, Isten ígéreteit, és mindehhez a kegyelmet. Úgy, mint kegyelmet a törvényhez, úgy, mint a bizonyságát, hogy Istennek milyen tulajdonságai vannak, és úgy, mint az ígéreteit, hogy van kegyelem! És nem jezabeli prófétálás. Akkor hat, ha Isten Igéjének ez a hármassága egységesen van az életedben. Tudod, mi Isten akarata, és elmondja neked személyesen, a saját életedben mindezt hogyan tartsd be. Ott van a törvény mellett a végrehajtási utasítás, mint a BTK-nak van folytatása. Ott van benne a bizonyság, ha megteszed, mi történik, ha nem teszed, mi történik, mi a következmény, és ott van Isten ígérete, a kegyelmi ígérete. A kegyelem nem elválasztható a törvénytől. A kegyelem nem elválasztható a bizonyságtól, hiszen akkor nem kellene se zsidó, se Ószövetség, se Újszövetség! Akkor csak kellene egy lájtos kereszténység. Azt csinálok, amit akarok, és majd Isten megbocsát. Ez egy nagyon-nagyon sátáni tanítás. Úgy, mint a hiper kegyelem, és sok minden mást is hozzá lehet csatolni. Aki ebben él, önmagát kábítja a hiper kegyelemmel. Önmagát szédíti a halálig.

Itt egészen másról szól a félelem. Nem félnünk kell, hanem a félelmünk pont arra kell, hogy irányítson bennünket, hogy rendezzük. Nem tudom, mi lesz holnap, megkérdezem. Nem tudom, mi lesz holnap, akkor megnézem a természettől kezdve, mindennek a törvényét, hogy hogyan kell lépnem. Nem a mennyországban élünk, hanem a földön. Tudnod kell holnap az árfolyamtól kezdve, az időjáráson át, a bolt nyitva tartásán keresztül, hogy békében legyél. Minden törvényt ismerni kell. Minden földi, minden mennyei törvényt ismerni kell. Itt nincs elvonatkoztatás, hogy majd az Úr, itt neked kell élned a földön, Isten törvényével összhangban, és ebben a pillanatban, ha Isten törvényével összhangban vagy, akkor nincs benned félelem, hiszen Isten törvénye a kegyelemmel együtt nem más, mint Krisztus. Krisztusban lenni pedig félelemmel nem lehetséges. Őbenne nincsen félelem.

 

Bizony, a héten elővehetném a 27. zsoltárt is Dávidtól. Miért félek én? Miért? Kérdeztem Istent. Dávidnak a zsoltárát szó szerint nem veszem elő, de ott van Dávid szavaiban: miért félnék én? Megkérdezte. Ha te ezt nem éled át, akkor te Istenben nem hiszel. Vagy nincs Istennel olyan kapcsolatod, hogy „Atyám, mondd már meg!” Nincs az életed Krisztusban, hogy „Uram, mutasd meg, mert nem tudom! Mert félek attól, hogy rosszat csinálok. De nem félek attól, hogy a Te akaratodban legyek. Még ha fájdalmas lesz, akkor is jó lesz.” Mert Isten tervében élni félelemmentes élet. Ha Isten tervében vagyok, akkor még a halálomat is elfogadom, mert egy rend, egy törvény, hogy meg kell halnom. Testemnek el kell pusztulnia. És akkor nem félek, mert tudom, hogy egy törvény! De a mai kereszténység nagyon szereti elvetni a törvényt. Nincs törvény! Ezzel növekszik a félelem. A félelem okán növekszik Jezabel. Jezabel okán egyre távolabb Jézustól. Ezt a menetet éljük most meg. A törvény elvetése Jezabelhez vezet. A törvény elvetése Jezabel szellemiségének a tobzódása most! Ennek a következménye Isten ítélete. Ami jó is, meg rossz is. Jó annak, aki tudja, hogy magamban, és az életemben nem engedek egy szikrányi helyet sem Jezabelnek. Rossz annak, aki rádöbben, hogy én magam vagyok Jezabel. Jezabelnek a kialakulása, megszületése bennünk természetesen a félelemmel kapcsolatos.

 

Ha nincsenek szülők, apák, anyák, nincsenek bizonyságtevők, és akik Isten szerint nevelik gyermekeiket, az a gyerek félni fog. Felelősek vagyunk! A gyenge szülő mit csinál? Üvölt. A gyenge szülő mit csinál? Reguláz. Az erős szülő az, aki elé éli a gyereknek azt az életet, amit Isten nyújt neki. Tehát első lépés az, hogy a gyerekeinket ne veszítsük így el. Ez a leges legelső lépés. Ha megtörtént az, hogy a szülők éppen gmk-ztak, vagy éppen a vörös zászló alatt sétáltak, vagy bármit csináltak, akkor ne csodálkozz, hogy benned van a félelem. Nem éltek eléd semmit. Ezt a folyamatot lehet tovább fokozni. Amikor egy gyülekezet szétválik idősre, fiatalra, tagozódik, ott bejön a félelem. Jezabel azonnal bejön! Mert nem lesz, akitől megkérdezd, hogy „apám, te ezt hogy csináltad?” Nem lesz, akitől megkérdezd, hogy „nagyapám, amikor ti éhesek voltatok, akkor hogy főztetek ebédet?” Mert lehet, hogy 2 év múlva ez lesz Magyarországon. Nem lesz. Félelem lesz! A Sátánnak a nagyon jó társasjátéka. Ma erről szól az élet. Féljél! Kinyitod az internetet, vagy bármi médiát, minden félelem. Fölülsz a vonatra, csak azt hallod, hogy jaj. Félek. Akárhol emberrel találkozol, úgy néz rád, mintha gyilkosa lennél, ahelyett, hogy megkérdezné, ki vagy? Félünk, félnek. Én nem félek, mert mit csináljak velük? Félnek, félnek az emberek. És mi lesz a megoldás? Be fogják kínálni azt, van lehetőség, gazdagság, és Jezabel már antikrisztusi ruhában tetszeleg. És azt mondja: „Te keresztény, te azt csináld szépen, mint Aháb, a nevedben majd nyomom a pecsétet!” A nevedben! Előkerülnek a jezabeli jellemzők. Ne dőlj be a félelemkeltésnek! Meg kell kérdezned minden egyes hírre, van-e valami közöm hozzá? És Krisztus Testének van-e ehhez köze, amivel éppen riogatnak? Mi közöm az egészhez? Lehet, azt mondja Jezabel, hogy mit dölyfösködsz, mit nagyképűsködsz itt? Nem! Neked bizonyságnak kell lenni. Nem félek, mert ez nem az én dolgom. Nem félek, hogy ha rám erőltetnek valamit, mert azt mondom, Isten úgyis leveszi rólam, minimum a következményeit. Nem fogja bűnömmé tenni a bűnödet, amire rákényszerítettél. De, ha én imádkozom, akkor ne engedje meg, hogy én a te bűnödben ott legyek és szenvedjek. Egyszerűen a félelem ellenében ott kell lennie a hitnek. A hit mellett meg ott kell lenni, hogy tudjam, mi Isten akarata. Isten akarata nem más, mint Jezabeltől szabadnak lenni, ami azt jelenti, hogy tudom, Isten minek teremtett. Hiába akar otthon tartani mami, papi, én férjhez fogok menni, vagy akármi. Hiába akarják a szüleim ezt, vagy azt. Nekem saját családom van, és hogy most velem veszekszik az akármelyik rokon, az sem érdekel. Nekem uram van, királyom van, és jegyese vagyok valakinek. Sokkal fontosabb az örök, mint az, hogy most valaki nem bír itt magával, mert ő akar uralkodni. Jezabelt nem támadom meg, csak nemet mondok neki. De minden kísértésnek, ami bennünk van, annak kell először megállnia. Amikor tényleg kicsit nehéz a helyzet, tényleg kicsit zűrzavaros minden, akkor ne a nagy lehetőséget keresd! Nem Fönícia, meg a pénz! Meg a nagy hajózások, hanem térj vissza Istenedhez! Ő megadja akaratát, Igéjét, törvényét, kegyelmét. Mindent, ami neked ígéret, és mindent, amit elkérsz Tőle. És akkor távol vagy Jezabeltől. Rengeteg félelmet meg tudsz úszni ezáltal. Jezabel vádjai, és egyéb nyalánkságai el sem érnek.

 

Tudom, nagyon nehéz a válás, hiszen ezek a jezabeli kötelékek nagyon-nagyon erősek, de tényleg Isten szelleme, maga az a kenet, ami Krisztus ereje, egyszer úgyis meg fog szólalni az Övéiben: „Öld meg Jezabelt! Öld meg! Mindenestől!” Azt hiszem, hogy ez elég közeli időszak, és nem nekünk kell megölni az ilyen gyülekezetet, meg az olyan pásztort, meg az ilyen nagymamát, meg a nem tudom kicsodát. Isten úgy, ahogy van, kitörli. Eljön az ideje. De vajon mennek-e vele azok, akik az ő rabságában, uralma alatt vannak? Így inkább először azt a kérdést tenném föl: Ki a te királyod? Ilyen egyszerű. Ki a te királyod, mert neki tartozol mindennel. Akinek adós vagy, az a te urad. Ígéreted van a szüleidnek, uralkodnak rajtad. Ígéreted van a gyülekezetnek, vagy a pásztornak, uralkodik rajtad. Hiába akarsz te onnan megszabadulni. Te kimondtál egy „igen”-t. Kimondtad, hogy ilyen -ista vagyok, kimondtad, hogy ez a család. Kimondtad, hogy az a királyom. Kimondtad Jezabelt más nevén. Kimondtad, és ahhoz tartozol. Kihez tartozol? Ez az egy kérdés. Amikor jezabeli szellemiséggel találkozunk csak ez a néhány, és nagyon is általánosan ismert tulajdonság bármikor meg lehet mondani: ez Jezabel szellemisége. Jezabel szellemisége sötétben, megfoghatatlanul, keverve, elbújva. Ezeket a tulajdonságokat annyira ismerjük! Mikor lesz az végre, amikor a testvér a testvérrel kéz a kézben. Ami rá tartozik, elmondom, ha kérdez, felelek. Lesz válaszom. Mikor lesz, hogy ezt a félelmet házon belül, Krisztus Testében megoldjuk, hogy ne terjedjen tovább? Mikor van az, amikor kimondhatom, hogy nyitott vagyok? Én magam is ezt szeretném megérni. Kérdezz bármikor, beviszlek a spájzomba, ha kell. Ami nem a te dolgod a hálószobám, vagy akármi, oda nem engedlek be, de ami közös veled, amiben közösek vagyunk Krisztus Testében, vagy egy közösségben, vagy bárhol, bármit kérdezhetsz.  Nincs titkom. Mikor éljük meg ezt, hogy nincs titkom? Nyitott vagyok akkor, ha nincs félelmem. És mikor nincs félelmem? Ha tudom róla, hogy ő is krisztusi, és tudom azt, hogy én is Krisztus uralmában vagyok, még ha nem is teljesen, de kértem. Akkor kinyílnak a bizonyságok, jobban megértjük az Igét, és nem holmi ködös ökörségeket hallgatunk Jezabeltől. Okoskodásokat, teológiákat, dogmákat, meséket, hanem olyat, amiben élet van. Mert Isten Igéjében, éppúgy, mint a bizonyságaiban élet van. De még a jövőre ígért próféciáiban is élet van, mert meg fog történni. Jezabel nem életet akar, hanem halált. Pontosan. És minden eszközzel kicsinyíteni, csorbítani, letaposni. A végcél mindig is a halál, hogy ne éljen. De mindenképpen, ami a tied azt elvegye. Mindenképpen, hogy uralkodjon rajtad.

 

Úgy gondolom, hogy a mai világban is meg kellene kérdezni, hogy ha valaki jön, mit akarsz? Mi kell? Mondjuk ki így nyíltan is. És most, hogy hó eleje van, vedd elő az internetet, nézd meg, hány gyülekezetben prédikálnak a tizedről? Hát fizetés van, nem? Hány gyülekezetben szól az Ige, és hány gyülekezetben szól Jezabel? Ott van előtted a nagy áldás, ott van előtted a nagy ígéret, ott van előtted a nulla! Ha erről beszélnek, akkor zárd be az ajtót! Kapcsold ki az internetet, és térdelj le, hogy „Uram, Te mutasd meg nekem a határaimat. Te mutasd meg nekem az akaratodat, mert ha a határokon túl vagyok, akkor vagy bűnt követek el más irányába, beleléptem az életébe. Vagy védtelen vagyok, és ott meg tud támadni Jezabel, mert ott már, amit Isten adott határt, azon túl lépek, ott már nincs rajtam a védelem.” Hol az én határom? Ezt is meg kell tudni. Meg kell tudni a félelem miatt is, hogy ne féljek. Az én házamon belül nem félek, pedig kutyánk sincs. Azért, mert a kerítésen belül tudom, hogy ez az enyém. Az utcára, ha kimegyek, akkor már másképp kell, hogy viselkedjek. Mi az, amit kell csinálnom, mi az, amit nem kell csinálnom? Mire használhatom az országutat, és így tovább. De nem az enyém! Ott már kell kérnem a védelmet is. Ok nélkül nem megyek ki a határaimon. Nagyon sok ember azt hiszi, hogy most, hogy kiment a határain, milyen nagy. Rengeteg tanítót ismerek, meg prófétákat, meg nem tudom micsodákat. És túlmegy a határain. És sok esetben a határon való túllépésnek az az oka, hogy ő családi határokban gondolkodik. Hiszen klánoknak és maffiáknak vannak területei, és ezt a területet ők védik. Sőt, szövetségben tudják egymással védeni, mert Jezabelből nem csak egy van. Ez egy szellemiség, ami mérhetetlen számban van. Ezek így egymást is védik. A klánok egymással még házasodnak is. A klánok egymással anyagi, egyéb mindenféle kapcsolatban vannak, hogy egymást védve, egymás hátához feszítve, még Isten Igéjét is, úgy, ahogy van, ne engedjék be a gyülekezetbe. Még ebben is. Tiszta vizet kellene önteni végre a pohárba. Ki az én uram? Ez talán a legegyszerűbb. Itt jön a személyes kérdés: nekem senki ember ne mondja meg az én életemről, hogy mi az én dolgom. Senki. De rám teheti a kezét, hogy tudom én is. Tudom én is a te dolgodat. Nincs emberi felkenés, hogy majd én kinevezlek téged! Meg öröklési jog, mint a Habsburgoknál, vagy bárhol. Nincsen családi folytatás! Isten Igéje nem hatalom továbbadása. Nem jogok és dicsőség továbbadása. A család lehetőség arra, hogy átadd azt, amit Istentől megéltél Krisztus uralma alatt, hogy folytatása legyen szabad akaratból a gyermekednek, unokádnak, stb. Nem uralmi! Úgy gondolom, hogy ahogyan fellazult ez a világ, úgy ezek a klánok és maffiák egyre inkább legyengülnek. Te már nem tudod úgy fogni a gyereket! Úton-útfélen szabadon kell engedned. Ha tanul, távolabb kell engedned. Ha bedugja a fülébe az akármit, azt hall, amit akar. A neten azt kapcsol be, amit akar. Már nem tudod megfogni! Már nincs erőszakos bemerítés, legfeljebb nevet egyet és bemerítkezik. Nincs erőszakos „gyere haza kisfiam”. Nincsen már semmiféle hatalmad sem. Földi hatalmadnak vége van, mert minden szabad már! Lassan annak örülsz, hogy ha hazalátogat. Nincs hatalmad. Egyetlen egy hatalom van, hogy tényleg úgy éljek, hogy Krisztusnak élek. Nem családi örökséget kell vinni, hogy református volt az ükapám is, én is az leszek. Nem ér semmit. Hogy így hívták a családomat, kit érdekel? Mert Jezabel önmagát öli most már meg. De vajon ki lesz helyette?

 

Úgy érzem, Jezabel után, a rejtettség után, színre lép az, aki azt mondja: „enyém vagy!” Mert hittél Jezabelnek, mert nem tudtál ellene állni Jezabelnek, adtam lehetőséget, de innét elengedi a védelmét, a kezét. Megítél. Számtalan olyan embert ismerek, aki családi társulatoknak a leszármazottja. Bizony, ők kerültek a legmélyebbre. Azért, mert azt akarták megélni, ami nem az övék. Uralom alatt kényszerítették őket. Hány, de hány pap gyereket ismerek, aki hitetlen. Hány, de hány olyan embert, aki vitte tovább erőszakkal azt, amit ráterheltek. Hány, de hány szerencsétlen élet, mert azt hiszi, hogy a családja, vagy az őse, az ükapjának a neve számára már minden bizonyítvány, diploma. Nem. Nekünk a saját életünket kell megélni. Saját magunknak kell elkérni Isten akaratát, amire nekünk kell igent mondani, és adjunk hálát Istennek, hogy voltak elődök, voltak bizonyságok, amit elkérhetünk, hogy mondd el! Vagy megkaptuk gyerekkorunkban, amikor nagyapánk térdén ültünk. Megkaphattuk.

 

Nekem két nagyapám volt, és két különböző hitéletet éltek meg. Az egyik a Dunántúlon elővette a Bibliát, és több iratot, amit akkor fellelt, szemközt lakott vele a rabbi, és együtt vacsoráztak. Hol egyiknél, hol másiknál, felváltva. Ő felismerte a bemerítkezés szükségletét. Felismert a rabbi és az ő beszélgetése között a bibliai igazságokat, az Ó- és az Újszövetségnek az egységét, és egy gyülekezet jött létre az ő cipészműhelyében, ahol csizmagyártó is volt. Ő, akit sosem láttam, értem imádkozott. Később tudtam meg, mert sokkal később ismertem meg a családot is, elvált szülők miatt. Volt egy nagyapám, aki adventista szinten cipelt engem, szombatot ünnepelni és a disznóhúst mellőzve, megélni a rejtett zsidóéletet. Mert ez a rejtett zsidóélet nagyon sok helyen működik még ma is, akár görögkeleti egyházakban is. Ez a két nagyapa ma is előttem van. Most is, a halottak napja című napon hálát adtam Istennek: az elődeim értem imádkoztak. Az elődeim elém éltek valamit, és tettek is az unokájukért. Nem is ismertek. Nem is látott az egyik. Mégis imádkozott értem. Azt hiszem, hogy körülbelül ezt kellene valahogy visszavenni, hogy fontos legyen a gyermeked. Fontos legyen a jövő. Fontos legyen a folyamatosság. Amikor Isten folyamatosságában benne vagy, akkor nem félsz. Jól vagy. Visz a víz, mondjuk ilyen szép szóval. Amikor viszont megszakítja a Sátán a biológiai folyamatosságot, hogy családok szétszakadva, akkor bedob egy hamisat: Jezabel a család. Jezabeli uralomban összegyűjti, valaki viszi a prímet. Meg a másik legrosszabb, hogy se apád, se anyád, egyedül maradtál, és ott a kérdésed, és nincs felelet. Nincs más, csak félelem és téblábolás. Ha nem vagy hitben, és nem vagy hívő, akkor veszélyben vagy. Akkor jön a nagy kínálat. Vegyél fel kölcsönt, tied a világ! Akkor jön a nagy kínálat, menj el Angliába! Egész életedet és az utódaidat tönkretetted. Akkor jönnek a nagy „hú, itt ekkora buli van!”, dolgozz napi 16 órát, megszűnik a feleséged. Itt van a Sátánnak a jezabeli kínálata az egész világban. Nagy lehetőségek, nagy gazdagság, nagy siker, tied az egész világ! És kicsalt abból a részből, amit Isten adott neked. Te csak ott lehetsz nyugodt, ott lehetsz félelem nélkül, ahol Isten megadta a határaidat. Azon a helyen, azon a területen, abban a közösségben, és ebben természetesen ott van a családod, mint kezdet, mint a jövő gyülekezete. Mert a jövő gyülekezet nem a réginek a megújítása. Nem a reformáció deformációja, hanem arról szól, hogy újra a család kezdődjék, és a családok egymással találkozva, lesz miről bizonyságot tenniük. Amikor családok találkoznak egymással, akkor van mit mondani arról, hogy az Úr mit cselekedett, és nem a Józsi, meg a nagymami mit mondott. Ez a következő. Ezt kell megélnünk. Isten ezt, ami most van, lesöpri. De nem a kereszténységet magát, a Krisztus Testét söpri le. Krisztus Testének az új épülése annyit jelent, hogy a régi elmúlt. A régi elmúlásának a folytatása, hogy neked személyesen akar Isten beszélni. A te családodban akar uralkodni, és a te családod az én családommal testvér lesz, és ha neked van valamid, akkor én nagyon örülök, hogy tudsz adni. Ha nekem van valamim, és több, örülök, hogy adhatok, és így épül fel tovább Krisztus Teste. Minden jezabeli szélhámosság, ígérgetés, illegitimáció, karizmatikus és nem karizmatikus varázslás nélkül. Ez a jövő. Ez a jövő, mert ez, ami most van, megszűnik. Önmagába döfte a kést Jezabel. Önmagába.

 

Vegyük észre a gyülekezeteket! Ott, ahol 40 évvel ezelőtt, a nagy átkosban, a bezártságban, és a nem tudom milyen üldöztetésekben, ami sosem volt, ahhoz képest ma hányan vannak a gyülekezetben? Akkor, amikor a gyülekezetekben voltak, és szólt az Ige. Magam is tanúja voltam tizenéves koromban, több mint fél évszázaddal ezelőtt. Azokban a gyülekezetekben ma nem szól az Ige. De rengeteg király van, rengeteg vádaskodás, rengeteg hatalomra törés. Én vagyok az okos, én vagyok a szép, én vagyok a hatalmas, nekem van próféciám, nekem van hatalmam, és minden jel jezabeli. Most ott van egy csokorban. Erre csak egy kérdés van: ha Isten megítéli ezeket a közösségeket, gyülekezeteket, ki marad meg ebből? Aki megmarad, rá kell döbbennie: „egyedül kell újra kezdenem. Uram, itt vagyok, csak Te! Fáj, láttam, tudom, de köszönöm, hogy én megmaradtam.” De továbbiakban kell, hogy tanuljunk is ebből, és kimondjuk azt: „Uram, mutasd meg azt a jezabeli szellemiséget, ami Tehelyetted akar uralkodni! Nem megyek neki, ha nem engeded, vagy nem akarod, de azonnal falat húzok!” Ez a fal nem más, mint Isten törvénye, Isten ígérete, Isten bizonyságai, és ezekből bőségesen van.

 

Ha Jezabel példáját előveszem, akkor, mint mai példát, nyugodtan el lehet olvasgatni. Nem akarom azt mondani, hogy helyettesítsd be, hogy kicsoda, micsoda, mert könnyen ez is megeshet. Csak vigyázz egy dologra. Ha valaki azt mondja valakire, hogy Jezabel, nem véletlenül a Jezabelnek a trükkje ez? Erre is figyeljél! A kivetítés pszichológiája itt is működik ám! Ha terólad valaki azt mondja, Jezabel, és te tisztában vagy Istennel, tisztában vagy azzal, hogy az életed rendben van Krisztusban, akkor azonnal, úgy, ahogy van, szakítsd meg a kapcsolatot! Azonnal! Mert Jezabel rajtad akarja megmutatni azt, hogy kicsoda ő! Ez a pszichológiának egy alapvető története. Alapvető tulajdonsága az embernek, rá vetíti, ő az, aki vádaskodik. Ő az, aki engem nem fogad el! Ő az… és nem akarom visszafordítani mindazt a jezabeli jellemzőt.

 

Egy kérdés: tudod-e te magad, hogy ki vagy? Tudod-e, hogy a határodon belül mi a feladat? Abba Jezabel nem szólhat bele. Ott nem lehet megbírálni semmit. Ott nem lehet megszüntetni semmit, mert Isten munkáját, akaratát senki és semmi soha nem fogja megszüntetni! Ezért nem érdekel, mikor engem is megvádolnak. Ezért nem érdekel, mikor sokan jönnek azzal, hogy mit akar ez az ember? Nem érdekel, mikor azt mondja, na, ilyen, meg olyan. Nem érdekel. Van egy félelemmentes biztonságom. Én tudom az én életemet Krisztusban. Tudom, és ahhoz senki nem nyúlhat hozzá. Se többet, se kevesebbet nem adhat. Se bálványozni nem bálványozhat, mert nem az vagyok. Se kevesebbé nem tehet, mert Krisztus munkáját úgy, ahogy van, be kell fejeznem. Lehet, hogy nem úgy, mint a földi munkákat, nagy dicsőséggel és csinadatrával, de mindenképpen úgy, hogy annak gyümölcse ott legyen Isten előtt.

 

Jezabel nem csak gyülekezeti kérdés, Jezabel hétköznapi kérdés. Jezabel ott van a nagymamánál, ott van a munkahelyeden, Jezabel mindenhol ott van. Mindig ott volt, és mindig Isten munkája ellen pontosan Jezabel úgy, ahogy van, támad.

 



 


AZ OLDALAINKON SZEREPLŐ ÍRÁSOK SZERZŐI JOGVÉDELEM ALATT ÁLNAK, ÍGY AZOK BÁRMILYEN JELLEGŰ TERJESZTÉSE ÉS PUBLIKÁLÁSA KIZÁRÓLAG ELŐZETES BELEEGYEZÉSSEL TÖRTÉNHET!
HONLAPJAINKON TALÁLHATÓ VALAMENNYI ÍRÁS SZABADON LETÖLTHETŐ ÉS KINYOMTATHATÓ, MAJD MINDEN FORMÁBAN TOVÁBBÍTHATÓ AZ ADATVÉDELMI ELŐÍRÁSOKNAK MEGFELELŐEN.

A FELHASZNÁLÁS FELTÉTELE, HOGY AZ ÍRÁSOK BÁRMELY FORMÁBAN TÖRTÉNŐ FELHASZNÁLÁSA, A MÁSOLATOK TOVÁBB ADÁSA ENGEDÉLYÜNKKEL, TELJES TERJEDELEMBEN ÉS VÁLTOZTATÁS NÉLKÜL, FORRÁS MEGJELÖLÉSÉVEL TÖRTÉNHET, VALAMINT KIZÁRÓLAG INGYENESEN ADHATÓK TOVÁBB.

Copyright © 2005-2016 SÓFÁR, Jesua HaMassiah-ban hívő közösség
JHVH  NISSZI Szolgálat