Shabbat Vájésev

A kút alján

 

Elhangzott a SÓFÁR Jeshua HaMassisah-ban hívő Közösség szombati istentiszteletén

2015. december 5.

 

Orbán Béla:

 

Különös a mai szombat, mert ezen a szombaton talán a tórai résznek a legszebb részéhez érkeztünk, és a legismertebbhez. Nagyon sok mondanivalója van, és nagyon sok ember előtt ismert történet. Nem más, mint József története. Érdekes, mikor is Mózes első könyvének a 37. fejezetétől van a heti szakasz. Érdekes, és rengeteg üzenet van benne, és az ember bele is eshet abba a veszélybe, hogy szinte legendáriumként egy mesét akar elmondani József történetéről. Azonban mégis hozzá kell tennem, hogy ennek a történetnek a prófétai része, a haftárája Ámós prófétánál van, 2. fejezetében. Mellette még hozzá kell tennem, hogy itt van Hanuka is. Valahol mégis össze kell hoznom, meg kell találnom a közös nevezőt József történetében a Hanukával és Ámós prófétának a heti szakaszhoz kapcsolódó prófétai részével. Nem akarok erőlködni, és nem akarom belebeszélni, de amikor József történetéről beszélünk, akkor van benne olyan rész, ami bizony nagyon mai. Van benne rész, ami tényleg nagyon kapcsolódik a haftarához, és inkább most erről az egységről beszélek. Erről az egyformaságról. Hiszen minden régi történetben benne van az alap, ami ismétlődik, és ma szemmel láthatóan is megismétlődik. Mózes első könyvének 37. fejezete József álmaival kezdődik. „Ezek a Jákób nemzetségének dolgai: József tizenhét esztendős korában az ő bátyjaival együtt juhokat őriz vala, bojtár vala Bilhának és Zilpának az ő atyja feleségeinek fiai mellett, és József rossz híreket hord vala felőlük az ő atyjuknak. Izrael pedig minden fiánál inkább szereti vala Józsefet, mivelhogy vén korában nemzette vala őt; és cifra ruhát csináltat vala neki. Mikor pedig láták az ő bátyjai, hogy atyjuk minden testvére közt őt szereti legjobban, meggyűlölik vala, és jó szót sem bírnak vala hozzá szólani. És álmot álmodék József és elbeszélé az ő bátyjainak; és azok annál inkább gyűlölik vala őt. Mert monda nekik: Hallgassátok meg, kérlek, ezt az álmot, melyet álmodtam.”

 

Nem folytatom az álomnak a leírását. A történet maga ismert. A következmény is ismert. Józsefet, mint aki nem kívánatos a testvéreinek, beledobják a kútba. A szándék az természetesen nem vitatható. Nem akarták megölni. Igazából meg akartak szabadulni tőle. Mi is ennek a mai történetnek az aktualitása? Mivelünk is mindig és mindig a történelemben, akár zsidó, akár keresztény területeken, akik Istennel kapcsolatban voltak természetesen, előfordult így. Az, hogy akinek álma van, akinek elhívatása van, az soha, de soha nem lehet népszerű. Józsefnek voltak álmai, volt cifra ruhája, amely annyit jelent, hogy ő az, aki apjának áldásait, apjának a vonulatát viszi tovább. Ezt a kettőt kapta.

 

Mi ennek a történetnek a maisága? Az, hogy ma ugyanez a szellemiség ugyanígy működik. Ha valakinek van látása, hogy ha valakinek van előretudása és akarása is, hogy mi lesz ő, és ezt meg is vallja, ne számítson semmi népszerűségre! Mert az ember alaptulajdonsága a rivalizálás, hogy ő szeretne a másik ember fölött okosabb, szebb lenni, első lenni, fölötte lenni. Ez alapvető emberi tulajdonság. József testvérei is igazából nagyon nem viselték el az Írás szerint sem azt, hogy Józsefnek van látása. József tudta, mi az identitása, tudta, mi vár rá, és milyen utat kell bejárnia. Ez az embertípus ma különösen nem kívánatos, és különösen nem népszerű. Azonban a mai üzenet mégis az, amikor látjuk a kereszténység állapotát – ma volt szerencsém megint egy kis betekintésre egy keresztény könyvvásár révén, hogy hol is áll a kereszténység. Számomra beszél a könyvek és különböző vásári portékáknak a minősége, fajtája. Nem ítélkezni akarok, csak súlyozni, hogy mi is egy könyvvásárnak a lényege -, egyértelmű az, hogy ebben az időszakban a kereszténységen belül is, ha valakinek van útja és látása, akkor nem igazából népszerű. Ugyancsak érvényes József és testvérei története. Ezért nem népszerű például a zsidóság, amely tudja azt, hogy mi az útja. Még akkor is, ha felfogni sokszor nem is tudja, és csak ebben a halachában, hagyományban van benne. Mégis, Isten nem vette el az Ő megbízását, elrendelését. De pontosan az antiszemitizmusnak is ez az egyetlen egy oka van, mint Józsefnél, azonos fokon, hogy van elhívása a zsidóságnak, és van ebben még látása is, hiszen akinek van identitása, aki tudja, hogy kell menni, az előre is lát. A kereszténység közepette is ugyanezt meg kell nézni, ugyanez meg van. Így a zsidóságnak az elvetése, alapvetően az Ószövetség elvetése. Alapvetően a törvények elvetése. Mind-mind erről szólnak. Nem, én nem akarom ezt elfogadni. Nem akarom elfogadni Isten szavát, és aki tudja, azt úgy, ahogy van, jobb lenne nem látni. Aki Isten akaratában van, és Istennek bent van abban a programjában, ami maga is az üdvtörténet része, az nem kívánatos! Sőt! Mondhatnám, még fokozottabb ez a történet, hiszen itt a testvérek szinte egységes akarattal nem akarták látni. A történetben ez van. Nem akarták látni, idegesítette kollektíven őket. Ma inkább azt mondanám, hogy mindenkit idegest, ha valaki előre tudja szólni az Igét, és az Igének azt a részét, ami a jövőre szól, tehát látása van. Ha Isten bizonyságáról van, az se kell, és ha a törvényről, akkor pláne nem kell már, hogy szóljon valaki, hiszen ebben a világban öntörvényűség van, önistenítés van, és minden-minden egyénire bontódik le, mint ahogy itt a testvérek között mégiscsak egységes döntés volt. Bár voltak különböző fokozatok, hogy megöljük, ne öljük. Voltak viták, voltak szolidaritások, de mégis megtörtént.

 

Ma abban a helyzetben vagyunk, hogy külön-külön minden ember ebben a világban, ezt képviseli. Nem kell a másik ember. Nem kell a másik ember látása. Nem kell a másik embernek az elhívása. „Én vagyok én, és én tudok mindent!” Körülbelül így néz ki. Ebben a helyzetben viszont tudni kell, hogy ha Isten valami újat akar, és Isten valakire, vagy valakikre rábíz valamit, akár Izraelre is, akkor meg kell tanulnunk, hogy a józsefi út az nem véletlen. A józsefi út teljesen természetes része annak, hogy kútba kell kerülni! Teljesen fontos, és teljesen elkerülhetetlen része. Bele kell kerülni a kútba! Mindentől szabadnak kell lenni. Itt ez egy próba is. Próba arra, hogy most mi lesz. Itt vagyok teljesen olyan állapotban, amikor magatehetetlen vagyok, hiszen a kútból egyedül kimászni nem tudok. Teljesen egyedül vagyok. Teljesen Isten és én vagyunk együtt, és csak annyi maradhat, hogy imádkozzak. Csak annyi maradhat, hogy azon a kis lukon, ami alulról, a kút fenekéből látszódik, azon keresztül fölküldjem Istenhez az imámat, hogy igenis tudom, mit akartál tenni és tudom azt, hogy meg fogod cselekedni! Az új kezdet előtt mindig is ott van József története. Ott van. El kell válni azoktól, akik egészen más szándékkal vannak. El kell válni azoktól, akik nem tudják elfogadni azt, hogy Józsefnek látása van, ruhája van, tisztje van ebben, feladata van ebben. Ha ezek nem tetszenek, akkor el kell válni. Isten el is választ azoktól, akik öncélúak, akik nem fogadnak el, mert az el nem fogadásnak mégis az a gyökere, hogy igazából Isten rendjét, Isten akaratát nem akarják elfogadni. Ők ott kint megélik a pásztori mivoltukat. Ők ott kint megélik azt, amit nem lát más, bár József hazavitte a híreket. Nem súgott és nem árulkodott, csak egyszerűen jogszerűen elmondta az Atyának, hogy nem mennek a dolgok. Ez nem tetszik sohasem! Az, hogy ha a mai kereszténységen belül valaki elmondja, hogy bármennyire juhokat tereltek, ezeket bizony birkává tettétek. Bizony egészen más. Lopnak, csalnak és sok mindent tesznek. A birkanyájat önkényesen, másképpen, rosszul vezetik, és rossz dolgokat tesznek. Józsefnek ez volt inkább a legnagyobb „bűne”, nem is a látása és a ruhája, hanem az, hogy leleplező a testvérei között.

 

Ma ugyanez működik. Ha te előveszed Isten Igéjét, és szólsz a testvéreidnek, hogy mi van ebben a gyülekezetben, akkor nem egészen leszel népszerű. És ha te imádkozol, hogy legyen már rend a kereszténységen belül, a keresztény gyülekezetekben, akkor te nagyon is nem vagy kívánatos, mert ők lelepleződnek akár Isten előtt is. Nem vagy népszerű, mert mindenki a saját bűnét szeretné megélni úgy, hogy a saját hasznára, céljaira. Nem egészen vagyok boldog, amikor egy héten belül kb. 6-8 gyülekezet széteséséről volt szerencsém hallani. Nem örülök neki, de itt az aktualitása. Mindegyik a saját hasznára, saját módjára használta a gyülekezetet. A szokásos bűnök kerülnek elő egyre sűrűbben, és ez a nélkülözések, a szorítások és a megvadulások miatt is van. Általában a pénzügyekről van szó. Szétesnek gyülekezetek. Most is egyik gyülekezetről nem szívesen beszélnék, így nem mondom a nevét, hozzávetőlegesen 20 millió forinttal meglógott a vezető. Az egész gyülekezet tragédiában van, szétesésben. A másik gyülekezetben úgy megy a kifosztás, hogy szétesett a gyülekezet. A harmadik gyülekezetben ugyanúgy ott van, és természetesen a pénz és a paráznaság mindig is együtt szokott lenni. Én magam is tapasztalom azt, hogy szomorú látni, hogy lelkészeknek, prédikátoroknak nevezett emberek életében paráznaság van. Olyan, mint az előétel bármelyik étteremben. Nagy kanállal eszik a bűnt, és nagy kanállal eszik azt, amit nem kellene, vagyis más feleségeit és a nőket általában. Hatalmi szinten is, és mindenféle szinten is, bizony, bizony parázna módon használják, és együtt élnek velük. Ezért nem igazán örülnek, amikor az ember azt mondja, hogy ez már nem egészen az, amit rád bízott Isten. És ha tényleg Isten elé mész, és azt mondod, ez így nem mehet tovább, akkor te józsefi életre számíthatsz, és úgy vágnak a kútba, ahogy vagy, hiszen a világ mindig erősebb.

 

De ugyanígy a saját testvéredtől is megkaphatod ugyanezt, hiszen itt is testvérek vannak. Ha te megnevesíted azt, hogy ez így nem megy, nem ezt szánta Isten neked. Én tudom, neked hogy kellene feleségnek lenni, családtagnak lenni és a többi Istentől elrendelt pozíciódat hogyan kellene megélned. Ha te ezt megemlíted, akkor abban a pillanatban téged a kútba vágnak. Kútba vágnak, hogy ne beszélj. Kútba vágnak, hogy csend legyen. Kútba vágnak, ott hagynak, hogy majdcsak lesz veled valami. Ha van elhívásod, van feladatod, cifra ruhád, és van látásod, mert látod, mi a következő lépés, amit adott Isten, azt előre meg is mutatja, akkor bizony, csak ez tartja meg az embert a hitében, hogy a kútban bizony, van folytatás, kimászás és még tovább. Isten nagyon, nagyon másképp intézi és rendezi az ember életét. Pontosan megfordítja! Akik kútba vágnak, pontosan azoknak lesz előbb-utóbb nagyon nagy éhségben, és nagyon nagy szükségben, ha nem is tudják, hogy te vagy József, de pontosan a szolgálatodra lesznek, amit Isten neked adott.

 

A kútba dobás elég rendszeres dolog. Nehéz elviselni persze, de én úgy gondolom, hogy nagyon nagy valóság. Ha Isten azt akarja, hogy a mi életünkben bármilyen rendkívüli bizonyság legyen az Ő bizonysága, le kell menni a kútba. Nem egyenes ágon, hanem úgy, hogy ledobnak. Úgy, hogy elvetnek. Úgy, hogy nem fogadnak el. Úgy, hogy nem fogadják el a te szavadat, látásodat. Ennek egyetlen egy oka van, az, hogy önmagukat leplezni akarják. Önmaguk nem tudnak mások lenni. Ugyanúgy csinálják a pásztori munkát a saját céljukra. Ugyanúgy élik a saját életüket öncélúan. Te ehhez nem kellesz! Talán itt van a kérdés, hogyan is akarta Isten itt az ősatyákon keresztül az áldásoknak a továbbvitelét? Józsefnek nem a testvérei között kellett áldássá lenni. Sokkal nagyobb volt az áldás! A saját gyermekeiben is, és ebben az egész világban kellett áldásnak lenni, és nem a 11 társa, testvére mellett kellett áldás lenni. Áldás lehetett úgy, hogy adta később a gabonát, adta az élethez valót, de itt az áldásoknak a kiszélesedése van József életében. Vagyis Egyiptomnak volt áldás, a világnak volt áldás, a testvéreinek volt megmenekedés és segítség a bajban. Nekünk is áldás, hogy egyáltalán ezt a történetet olvashatjuk és ismerhetjük, hiszen nagyon sok minden tényleg aktuális és mai is.

 

Tehát, amikor kútban vagyunk, akkor teljesen ott van a párhuzam a Hanuka történetével is, hogy amikor romokban van a Templom, amikor disznót áldoznak az oltáron és megszentségtelenítik, van újrakezdés! Van újrakezdés, mert annakidején is bármennyire is legendáriummá ment át, mégis megtörtént dolog: a Templomot elfoglalták, kitakarították, megszentelték kitisztítás után azt a Templomot, ahol tényleg volt egy korsónyi olaj, de meg kellett élni azt, hogy a Templom, mint olyan, megszűnt. Miért szűnt meg? Miért tudta elfoglalni a szír-görög sereg? Azért tudta elfoglalni, mert a nép állapota megengedte ezt. Az az állapot, ami ma van, az is megengedi ezt. Krisztus Teste nagyon-nagyon válságos állapotban van, de tudjuk azt, épp, mint József tudta saját küldetését, elhívását: Isten akarata mindent felülír. Ha perpillanat nem is látod, akkor is felülírja. Az egy korsó olaj ott van Hanukakor, és ott van ebben a józsefi helyzetben is Józsefben az a tudat, hogy Isten mondott valamit. Isten mondott valamit, nem magam találtam ki a tisztemet, hogy most én leszek a jákobi ős folytatása, hanem maga az apám, Jákob adta rám azt a cifra ruhát, ami a folytatásnak a jelképe, egy tisztnek a jelképe. Tudta azt, mi lesz a jövőben. Isten kinyitotta neki álomban a szemét, hogy mi lesz ő, és ez az, ami megtartotta a kútban, ez az, ami nem tette depresszióssá. Ez, ami nem tette öngyilkossá, és ez, ami megtartotta benne azt a reménységet, hogy innen ki fogok jönni. Amikor pedig az ember tényleg tudja azt az állapotát, hogy bent a kútban van, ismert okok miatt, csak ez tartja meg mindig az emberben az életet, és ez tartja meg mindenképpen a vágyat is: „Tudom, hogy Isten mit rendelt el az életemről. Tudom.” Ez minden egyes ember életében a legnagyobb erősség. Tudom, ki vagyok. Tudom, Isten mire rendelt el. Tudom, mi lesz ebből az én életemből, ami nagyon nem úgy néz ki most. Tudom, hogy Istennek a Szava visszavonhatatlan az én életemben is. Valamennyien tudunk Józsefek lenni abban a helyzetben, ha ilyen testvéri közegben vagyunk. Ilyen emberi közegben vagyunk, ahol a saját cél sokkal fontosabb, mint Isten célja. De így lehet csak megmaradni, ha József szintjén tényleg tudjuk, hogy Isten ezt nekem adta. Ezt nem tudják elvenni emberek! Hiába néz ki most az a helyzet, hogy… akkor is! Innen fölfele vezet az út! Isten megtanít bennünket úgy a kipróbálásokkal, hogy a kút fenekén, ott, tudunk-e bizonyságot tenni arról, hogy innen van kiút. Nem az én erőm által, éppúgy, mint Hanukakor. Nem az én erőm által történnek a dolgok ezzel, ami benne van a hanukai történetben is. Nem, hanem Isten. Ez a győztesek száján elhangzott bizonyságtétel. Ott van bennünk ebben az állapotban az a remény, hogy Ő fog győzni. Nem tudom, hogyan, de Ő fog győzni.

 

Megdöbbentő itt a kútból való kihúzás is, hogy eladjuk a testvérünket. Nem adták ők el. Egészen más a történet, erről máskor is beszéltem. De nem is az a kérdés, hogy kik adták el, az izmaeliták, és így tovább. Kiknek a közbelépései voltak ezen az úton a megoldás. Mi sem tudjuk sokszor, hogy mi a következő lépés, de egyet tudunk: van kút, és nem nekem kell tenni. Isten hozza a menekedést. Isten hozza azt, aki kihúz a gödörből, a kútból, és megdöbbentő, hogy nem a testvérek. Megdöbbentő, hogy nem a vérszerintiek. Megdöbbentő, hogy nem a hitben egyformák, hanem az idegen fog kihúzni. Az a midianita, az az izmaelita, aki végül Egyiptomba eljuttat minket.

 

Van-e hitünk ilyenkor, az a nagy kérdés, hogy tudom-e azt, hogy ki vagyok? Elsősorban tudom-e, melyik családhoz tartozom? Tudom-e, hogy abban a családban, Krisztus Testében, a Messiás Testében nekem hol a helyem, és abban mit adott nekem Isten? Bár úgy néz ki, hogy erre nem vagyok pillanatnyilag alkalmas. Tényleg, ott vagyok egy talán sáros kútnak az alján, de lehet, ki van száradva, hogy ebből a kútból még vizet sem lehetett inni. (Bár igazából, ha arra jártak a bárányokkal a legelőre, akkor abban valószínűleg volt víz is.) Tehát ott vagyok eléggé nedves állapotban, ott vagyok nem egészen komfortos állapotban, de tényleg tudom azt, hogy ez csak egy ideig tartó. Pontosan innen nem hogy a testvérim mellé emel, hanem még fölé is emel! Nemcsak a gabona, a gazdagság kérdésében, mert itt nem a gazdagság a lényeg, hanem Istennek a dicsősége, és Istennek a bizonysága. Tudom-e, hogy a kutak nagyon jó dolgok? Tudom, hogy nagyon nehéz. Sokszor megtanultam, de a kutak után mindig nagyon váratlan dolgok történnek! Nagyon, nagyon váratlan dolgok történnek. Sokkal magasabbra kerül az ember, mint a kútnak a felszíne. Sokkal nagyobbat ad Isten, mint a felszínen általános, vagy mint a többiek, akik bedobtak, azoknak a szintje. Sokkal többet. Isten ezt a próbát, ezt a kipróbáltatást azért is adja, hogy én magasabbra kerülhessek. Valóban, ha itt tudok igent mondani Isten akaratára, akkor alkalmas vagyok nagyobbra is. Ez a próba egy nagyobb dologról szól.

 

Ez a próba magánál a zsidó népnél is, bármennyire nem biblikus ünnepet ülnek meg, bármennyire nem biblikus a Hanuka, de nagyon nagy erőt ad a zsidó népnek. Látom azt, hogy ez az ünnep a zsidó népnél szinte nagyobb ünnep, mint Isten Ünnepei. A remény, a vágy, mert benne van a hit. Mert benne van az, hogy Istennek a népe vagyok, mert benne van, hogy feladatom van, és benne van, hogy Istennek az akarata, elrendelése és ígérete valóságos. A zsidó népnek egy hanukai történet megtartja a hitét, mert a Hanuka hite visszahat az életére, és amikor egy történelmi eseményt minden évben megünnepel, akkor mindig is magát bátorítja, reménye növekszik. Nincs vége, mert Isten nem akarta. Nincs vége a zsidóságnak, mert Isten nem akarta. Nincs vége egy gyülekezetnek, mert Isten nem akarta. Nincs vége a kereszténységnek, mert Isten nem akarta. Nincs vége a zsidóságnak, mert Isten nem akarja. Ez mindig ott van, s bár nagyon sötét a helyzet, lesz ennél még „kutasabb” is, amikor tényleg reménytelen helyzetek lesznek. Isten az Ő népét nagyon, nagyon kipróbálja! Úgy a keresztényt, akit kihívott és úgy a zsidóságot, akit kiválasztott egy feladatra. Ennek a kettőnek az egységét nagyon kipróbálja Isten! Azt hiszem, hamarosan nagyon a kút aljára kerül Isten népe. Az a nép, amelyik a zsidókból, a messiási zsidókból, és amelyik a Krisztust elfogadó más nemzetekből van. Bizony, össze fog bennünket a kút mélyén fogni, mert egységesen leszünk bent ott a próbában. Nem kell ma a keresztény, a krisztusi, nem kell ma a zsidó, nem kell ma semmi, semmi. Neked hiába van krisztusi elhívásod, vagy zsidó elhívásod. Pontosan ez a baj! Irány be a kútba, nekünk nem kell! Értsd meg, hogy nem kellesz a világnak! Nem kellesz! És amikor nem kellesz, te ilyenkor ki tudod mondani: „Én pedig tudom, hogy Isten befejezi. Én pedig tudom azt, hogy amit az életemben nekem adott, meg fogom cselekedni. Lehetséges, hogy perpillanat szorításban vagyok, nem tudok semmit tenni, de ez is azért van, hogy ne a falat vakarjam a kút alján, és vakarózzak, ijedjek meg, és féljek, és bármi negatívat tegyek. Pontosan azért van, hogy tanuld meg a türelmet. Tanuld meg Istenre ráhagyni az életedet. Tanuld meg azt, hogy Isten akarata, és ezt a te szádból akarja hallani: „Tudom, amit elrendeltél felőlem, be fog következni.” Ez az összes reménységünk, mert tényleg sok esetben emberileg nagyon, nagyon magunk alá eshetnénk.

 

Amikor gyülekezetek esnek össze, amikor nincsenek, amikor nem kell se az Ige, se a személyed, se semmi. Akkor a kútban énekelsz, vagy jajgatsz? Nem mindegy. A kútban fölfelé tekintgetsz, vagy nézed a cipődet, a bakancsodat, hogy kéne itt kimászni, mint egy alpinista? Mit csinálsz? Ez ma is kérdés, de ez azért van, hogy kipróbáljon Isten. Ez ezért van.

A végén itt a pozitív folytatása, hogy jönnek még a magért. Jönnek még. József ezt nem tudta, hogy most ő milyen pozíciót fog betölteni Egyiptomban, a világban, mondjuk. Nem tudta akkor, és ez nem volt neki látásban. Tudja azt, hogy fölé kerekedik. Tudja, hogy segítség lesz a testvéreinek. Tudja, hogy tisztelt lesz, de konkrétat Istentől nem tudott, hogy mi az útvonal. Nem volt belépőjegye az egyiptomi gyorsvonatra. Nem volt, de azt tudta, hogy valami lesz. Nem tudom, mennyire van bennünk sokszor, hogy valami lesz. Én most jelen pillanatban is kimondom, hogy a mai látvány és a kereszténység egy részéről, szeletéről, és ami információként is jön, bizony annyit jelent, hogy én is kútban vagyok, ők meg nagyon, nagyon a saját dolgukat csinálják. Nagyon nem kívánják, hogy Isten Igéje szóljon. Nagyon, nagyon nem kívánják azt, hogy a zsidóságnak a küldetését, kiválasztottságát bárki is elfogadja. Nagyon, nagyon messze vagyunk attól, hogy testvérek lehetünk. Nagyon, nagyon messze vagyunk mi már ettől! És nagyon, nagyon messze van, aki Messiáshívő, Krisztushívő, nagyon messze kezd kerülni a vallásos, öncélú és a maga hasznára dolgozó pásztoroktól. Ezt meg kell tudni.

 

Ez egy idő. Az az idő, amikor Isten újat akar kezdeni. Itt most nem belemagyarázás és a vágyakozás mondata. Isten újat akar kezdeni. Csak az új nem az lesz, hogy a régiből most akkor följebb tesz egy lépcsővel, hanem azt jelenti, irány a kút, irány a teljes életátadás. Irány oda lefelé, hogy a testvéreidre nem számíthatsz. Sőt, te semmi emberire nem számíthatsz, csak arra, hogy Isten elrendel menekedést, elrendeli azt, az Ő jogán, akaratában, olyan formában, ahogyan Ő akarja. Nem csak kimenekedés, hanem felemelkedés is van. Ez Isten kezében van, és ezt megélni bizony nem könnyű. Ennek ellenére Isten ígéretei mindig is megtörténnek. Én magam sok esetben mondhatnám azt, hogy vannak kútban levő érzetek, és elmondom, nem nagy örömmel, mert nehéz, sokszor kimondom, nem érdekel! Tudom, Istennek mi az akarata az életemre. Tudom, Istennek mi a célja az életemmel. Én ezt tetszik, vagy nem tetszik, be fogom tölteni. Ha valaki nem hiszi el, nem fogadja el, akkor még százszorosan is, és ha valaki nem hiszi és ellene tesz, akkor is, mert nem én cselekszem ezt. Nem én cselekszem. Úgy, mint a hanukai hősök is kimondták: „egyedül Ő!” És az Ő ereje az, ami mindent legyőz. A kút mélyéből is Ő hoz ki, és a kút mélyén is Ő van velünk!

 

A prófétai részben, Ámos 2. könyvének részében ott van azért az ígéret mellett némely feddés is. Nem akartam igazából feddéssel jönni, mint mindig, nehogy már valaki azt mondja, hogy csak negatív vagyok. De a negatív általában pozitív. Azért pozitív, mert a negatív után jön a pozitív, és a negatívnak vannak olyan okai, amik bizony még negatívabbak lehetnek, pl. ítéletek. Elhalálozás is lehetne belőle, megszűnés is lehetne belőle, de ott van a pozitív, hogy Isten mégse ítéli meg az Ő népét, hanem mindig ad sanszot, mindig ad neki lehetőséget. Ámos könyvének 2. fejezetében igencsak feddő, amikor a 4. verstől olvasom: „Így szól az Úr: Három bűne miatt a Júdának, sőt négy miatt, nem fordítom el; mert megvetették az Úrnak törvényét és nem tartották meg rendeléseit. Eltévelyítették őket az ő hazugságaik, amelyeket az ő atyáik követtek. Tüzet vetek azért Júdára, és az emészti meg Jeruzsálem palotáit. Így szól az Úr: Három bűne miatt az Izraelnek, sőt négy miatt, nem fordítom el; mert pénzért adták el az igazat, a szegényt pedig egy öltő saruért. Akik a föld porát áhítják a szegények fejére, és a nyomorultak útját elfordítják. Fiú és az atyja egy leányhoz járnak, hogy megfertőztessék az én szent nevemet. Zálogos ruhákon nyújtózkodnak minden oltár mellett, és az elítéltek borát isszák az ő istenük házában. Pedig én irtottam ki előlük az emoreusokat, akik magasak voltak, mint a cédrusok, erősek, mint a cserfák. Mégis kiirtottam gyümölcsét felül és gyökerét alul. És én hoztalak fel Egyiptom földéről, és negyven esztendeig én hordoztalak a pusztában titeket, hogy bírjátok az emoreusok földét.”

 

Három, illetve négy. Ez mindig kedvenc gondolkodásom volt, olyan zsidós. Mi az, hogy három, és négy? A felsorolás persze itt van. Három bűne miatt, és ebben azért a mai bűnök ott vannak. Isten törvényét és rendeléseit megvetették. Eltévelyítették őket az ő hazugságaik, amelyeket az ő atyáik követtek. Hát, végül is itt hajlamosak voltunk, talán 2000 éve hajlamos a kereszténység is a hazugságoknak az elfogadására.  A hazugság elfogadásának mindig is az alapja, hogy szeretnék mást hallani. Nekem jobbat. A fülek viszketésén túl ott van: „Én ezt nem akarom! Mondjon már valaki olyan jót nekem!” Amikor a könyvvásáron voltam, úgy lapátra tudtam volna tenni néhány könyvet, hogy ezt azért ne! Ezek a vágyaknak a betöltése miatt íródtak. Ezek kínálják a pszichológiai megoldásokat. Ezek kínálnak mindent Isten törvényével szemben, és rendeléseinek ellenében. Ez a bűn ma is bűn! Nincs, aki szóljon. Nincs, aki azt mondja, hogy ez, meg ez, ember Isten törvényével, Isten Igéjével szemben van! És nem is igazán lehet, amikor Isten törvényét, rendeléseit, magát az Ószövetséget száműzték, kidobták és csak részenként használják, teszem azt egy József történetet. Gyönyörűen át lehet írni egy lesanyargatott életre, amit saját maguk csináltak maguknak, és nem a szolgálatuk, elrendelésük miatt vannak kútban. Nyugodtan lehet mondani nagyon pozitívan, hogy azért vagyok én a svájci kútban, mert ilyen, meg olyan volt a testvérem. Arról meg nem beszél senki, hogy tulajdonképpen egy bűn volt: azt szerettem volna hallani, hogy gazdag vagyok, és nekem minden jár, meg minden szabad. Nem akarom sorolni a bűnöknek a sokaságát, de itt azért a felsorolásban benne van. Azt akarták hallani, a hazugságot. Mert az, hogyha valakinek a füle viszket, az a szép bibliai Ige, azt akarják hallani, ami nekik kedvező. Magyarul, ezt, ha pontosítom, azt akarják hallani, ami hazugság. És ha valaki a hazugságot akarja hallani, abban a pillanatban a Sátánt hívja be az életébe, a hazugság atyját. Igen, sokszor van úgy, hogy a saját életünket nem akarjuk megváltoztatni. Nagyon sokszor van az, hogy Isten törvénye ellenében megdumáljuk, kimagyarázzuk, hogy inkább így kellene csinálni, és úgy is cselekszünk. Legyen az házasság, szolgálat, akármi. A hazugságot szeretnénk hallani. Azt a hazugságot, ami a Templomot szétveri. Azt a hazugságot, ami a törvényt semlegesíti. Azt a hazugságot, ami a törvény hordozóját, felmutatóját teszi nullává. Nem kell a törvény. S a törvényt csak hazugsággal lehet megszüntetni. Ez egy nagy bűn, ami itt van.

 

A folytatásban is ott van az eltévelyítés folyamata. Nem elég, hogy elfogadják a hazugságot, hanem azt tovább is adják.  Igen. Sok tévtanító van. Ami kedves, azt elfogadják Isten törvényével ellentétesen, és ami olyan jónak tűnik, pozitív igehirdetések, pozitív könyvek, hatalommal rendelkező kereszténységnek tananyagok, ezek mind-mind ott vannak a gyengéknek, a hadd ne mondjam tovább kiknek, eladható, mert ők ezt már örömmel veszik. Mert úgy gondolják, hogy ami apának jó volt, az nekem szuper jó lesz, és tovább fejlesztik a hazugságokat. A „három, meg négynél” azért ott van mégis a folytatásánál, hogy: „Így szól az Úr: Három bűne miatt az Izraelnek, sőt négy miatt, nem fordítom el; mert pénzért adták el az igazat, a szegényt pedig egy öltő saruért.” Később ismerős a bibliai történetben, ott van Júdásnak a története, a 30 ezüst története. Ott van a saru, magának a keresztnek a története. De nem itt állunk meg, hanem maga Krisztus Testében is ugyanez történik. A ma is élő Krisztust, magát Krisztus kenetét, a Szent Szellemet, bizony, pénzért használják. Bizony haszonért használják, eladták. Most is döbbentem nézem a gyógyító szolgálatoknak nevezett akármiket, hogy egyetlen szó nincsen a nagy bizonyságok mellett Istenről, Krisztusról, hogy ki cselekedte, miért cselekedte. Egyetlen egy szóban nem találtam. Nem akarok harcolni, de mégis olyankor fáj az ember szíve, hogy pénzért árulják még azt is, amit a Szent Szellem végez, annak is én vagyok a tulajdonosa, és én vagyok a haszonélvezője. Itt a bontásban is benne van: „pénzért adták el az igazat, a szegényt pedig egy öltő saruért.” Azért a szegényt, hogy ki, mit fizet. Adják-veszik a lelkeket. Adják-veszik a lelkeket gyülekezetek és pásztorok, és úgy bánnak vele, mint eladó birkákkal, akiket begyűjtenek.

 

Akik a föld porát áhítják a szegények fejére, és a nyomorultak útját elfordítják.” Nem akarom aktualizálni, kik a szegények. Nem kell bevándorlókról, kivándorlókról, migránsokról és egyéb néven nevezettekről szólni. Bizony, itt van az országban, és bizony, ott van a gyülekezetekben, és bizony, mérhetetlen mennyiségű ember ott van a szegénység közepén, és a föld porát áhítják a szegények fejére. Mit jelent, hogy a föld porát? Azt, hogy gyászoljanak a szegénységük miatt! Hiszen port hinteni az annyit jelent, mint a hamut is hinteni. Annyit jelent, hogy gyászoljanak, hogy milyenek! Nem! Fordítva kellene! Saját magának kellene gyászt hirdetni, hogy mivé tettük ezt a földet, és mennyire sok a szegényünk! „Megfertőztették az én szent nevemet” Talán összefoglalás, hogy Isten szent neve, magának Krisztusnak neve, a Messiás Királynak a neve lett megszentségtelenítve. Ennek a büntetését igazából megélhetjük. Talán itt is van, amikor azonos a történet, de mégse. Azonos a történet, hogy jelen pillanatban kútban vagyunk. Magában abban a helyzetben, amit magunknak köszönhetünk.

 

Ez másfajta kút, amit Ámos könyvében Isten mond, de itt a folytatása. Mégis ott van, hogy Isten kegyelmes az emberekhez. Itt van a folytatása a 3. fejezet elején: „Halljátok meg e beszédet, melyet az Úr szól ti felőletek, Izrael fiai; mindama nemzetség felől, amelyet felhoztam Egyiptom földéről, ezt mondván:Csak titeket választottalak magamnak e földnek minden nemzetségei közül; azért büntetlek meg titeket minden gonoszságtokért.”

Értsük meg! A hívő embernek sokkal több a felelőssége! A kiválasztottnak, és a kihívottnak sokkal több a felelőssége, mert sokkal nagyobb a büntetése a felelőssége miatt. Pontosan, amit Isten ránk bízott, az lett elferdítve. A megszentelt hely, és Isten törvénye és igazsága helyett mások vannak. Pontosan ezért Isten sokkal nagyobb büntetést ad! Nem pozitív az, amit ki kell mondani jelen állapotban, amikor Ámos próféta helyzete tényleg összehozható akár József történetével is a másik aspektusban, vagy akár a Hanuka történetével, az ok-okozat történetével. Akkor bizony, ne csodálkozzunk azon, hogy Isten szerető büntetése következik. Igen. Megrostálja az Övéit. Igen. Bedobja a kútba, hogy na, most akkor mit csinálsz? Mert itt van az indoka is Istennek, Ámós 3:2-7: „Csak titeket választottalak magamnak e földnek minden nemzetségei közül; azért büntetlek meg titeket minden gonoszságtokért. Vajon járnak-e ketten együtt, ha nem egyeztek meg egymással? Ordít-e az oroszlán az erdőben, ha nincs mit ragadoznia? Hallatja-e hangját barlangjából a kölyök-oroszlán, ha semmit nem fogott?! Tőrbe esik-e a madár a földön, ha nincs tőr vetve neki? Felpattan-e a tőr a földről, ha fogni nem fogott? Ha megharsan a kürt a városban, nem riad-e meg a nép? Vajon lehet-e baj a városban, amit nem az Úr szerezne? Mert semmit sem cselekszik az én Uram, az Úr, míg meg nem jelenti titkát az ő szolgáinak, a prófétáknak.”

Senki ne gondolja a próféták közül, most divat hullám megint a prófétai mozgalom. Maradjunk annál a szónál, hogy a próféta nem más, mint a látó. Ebben tényleg igaz a mostani korban is, hiszen amikor párhuzamba hozom ezeket a dolgokat, akkor tényleg valós ez. „Semmit nem cselekszik az én Uram, az Úr, amíg meg nem jelenti titkát az Ő szolgáinak.” A prófétáknak? A látóknak. Ezek szerint van látás. Ezek szerint azért nincs látás, mert a kútba dobták Józsefet. Azért nincsen hang, és azért nincs előrelátás, nincsen kinyilatkoztatás, nincsen szó, mert Józsefet kútba dobták. Igen. Józsefnek meg lett mondva, mi a jövő. Igen. Józsefnek meg lett a ruhája, hogy mi a feladata, és Isten milyen tisztben akarja látni. Igen, maga Isten megmutatta Jesua HaMasiahnak is, hogy mi az Ő ruhája, és mi az Ő világot megváltó terve ővele. De folytatásként: Isten ma is megmutatja az Övéinek, hogy miért vagy az Övé, miért szólt hozzád, miért adott hitet, és miért szeretett, hogy megtérhettél egyáltalán. Most is, mert tudnod kell, és megmondja, hogy mire, meddig és milyen feladatra van a te életed. Bizony nem cselekszik ma sem Isten úgy, hogy nem jelentené meg. A mai helyzet akár a saját életemben, akár a más életében, akár a kereszténységben, a zsidóságban, és ami Isten fennhatósága alá tartozik, de nincs ott, abban az esetben is, nagyon is érvényes ez a kijelentése Ámos prófétának. Semmit nem cselekszik az Úr. Igen. A zsidóságnak nagyon is tudni kell, mi a feladata, és nagyon is tudnia kell, mi az, ami be fog következni. Mi az ő útja egészen az üdvtörténet lezárásáig. Nagyon, nagyon tudni kell. Krisztus Testének is nagyon, nagyon tudni kell, hiszen a Biblia erről szól, hogy mi a feladatunk a földön. Erről szól, hogy mi várható. Minden, de minden nyilvánvalóvá van téve.

 

Azonban, amikor mindezt átferdítik hamissággá, illetve hazugsággá, akkor bizony, ott van az állapot, ami ma látható. Akinek kedves a hazugság, az ebből nem akar részt vállalni. A Sátán bizony nagyon, nagyon elcsavarta a fejeket. Nagyon elszédítette a gazdagsággal, azzal, hogy aki kimondja Isten tervét, törvényét, igazságát, mint József, az nagyon nem kell. Nagyon szeretnének mindent, és mindenkit a kútba dobálni. Van egy örömhírem! Kútba lett dobva József? Igen! Nem hiszem, hogy a testvérei nagyon örültek, mikor újra látták. Nem hiszem. A Biblia szerint sírtak. Meg féltek és sok minden. De ez volt számukra a büntetés és áldás, egyszerre, hogy József él. És ez a büntetés ennek a világnak, hogy ha elvetette Jesua HaMassiah-át. Jesua él! Igen, és a halált legyőzte. Aki ezt nem hiszi el, és kútba dobja, az utolsó pillanatában igen nehéz helyzetben lesz. Mert nem fogadta el azt a győztest, Aki a halál fölött győzött. Ugyanígy. A kereszténység és a zsidóság, egyformaképpen mondhatom: ha nem fogadta el azt a tisztét, amit Isten adott neki, azt a feladatát, bizony, akkor ott van a kút alján. Bizony Isten onnan nem emeli ki. De mégis kiemeli azért, mert akarja, hogy betöltse. Megpróbálja.

 

Én hiszem azt, hogy egyre többen tapasztalják ezt a kútbeli állapotot, és egyre többen tudják kimondani: ez így nem lehet! Egyre többen ki tudják mondani, hogy a zsidóság ebben az állapotban nem Isten népe! Egyre többen ki tudják mondani, hogy a vallásos, és akármilyen nevű felekezetek, nem Isten népe! Ez így nem mehet tovább! Isten ezt nem így akarta! És ebből születhet az a gondolat: „legyen meg a Te akaratod!” Ott a gödör alján, a kút alján. Így juthatunk el ahhoz a mondathoz: ”Istenem, legyen meg a Te akaratod!” Ez a kimondott mondat elég ahhoz, hogy Isten kihúzzon onnan, hogy megadja a feltételeket, jobban, mint gondolnánk, és arra a helyre helyezzen, mint egykor Józsefet, vagy mint majd Izrael népét. És ugyanúgy a saját életünket is arra a helyre, ahol a kút után, bizony, nagyon sok jó dolog vár ránk.

 



 


AZ OLDALAINKON SZEREPLŐ ÍRÁSOK SZERZŐI JOGVÉDELEM ALATT ÁLNAK, ÍGY AZOK BÁRMILYEN JELLEGŰ TERJESZTÉSE ÉS PUBLIKÁLÁSA KIZÁRÓLAG ELŐZETES BELEEGYEZÉSSEL TÖRTÉNHET!
HONLAPJAINKON TALÁLHATÓ VALAMENNYI ÍRÁS SZABADON LETÖLTHETŐ ÉS KINYOMTATHATÓ, MAJD MINDEN FORMÁBAN TOVÁBBÍTHATÓ AZ ADATVÉDELMI ELŐÍRÁSOKNAK MEGFELELŐEN.

A FELHASZNÁLÁS FELTÉTELE, HOGY AZ ÍRÁSOK BÁRMELY FORMÁBAN TÖRTÉNŐ FELHASZNÁLÁSA, A MÁSOLATOK TOVÁBB ADÁSA ENGEDÉLYÜNKKEL, TELJES TERJEDELEMBEN ÉS VÁLTOZTATÁS NÉLKÜL, FORRÁS MEGJELÖLÉSÉVEL TÖRTÉNHET, VALAMINT KIZÁRÓLAG INGYENESEN ADHATÓK TOVÁBB.

Copyright © 2005-2015 SÓFÁR, Jesua HaMassiah-ban hívő közösség
JHVH  NISSZI Szolgálat