Meghasonlást hozott

Lukács 12:51-53

Berettyóújfalu – Csendes nap 2.

2015. december 30.

 

Orbán Béla:

 

Lassan egy új év kezdődik. Néhány óra múlva szinte, hiszen ma már 30.-a van, holnap a városban, meg mindenhol a bolondéria lesz. Búcsúztatják az óévet, örülnek annak, ami elmúlt. Majdnem örülhetnek, mert nem múlt el, hanem fokozódni fog, mert ami előttünk van, eléggé furcsa időszak. Eléggé furcsa kort élünk meg mostanában. Igazán nem is tudjuk, hogy 2016 mit hoz hozzánk, de ünnepeljük azt, ami rossz volt, és jön a durrogtatás, a fény, a hang, hogy ne tudjuk azt, hogy mivel kellene elszámolnunk. Nem tudják azt, hogy ez egy nagyon jó alkalom arra, ha már egyszer polgári évforduló van, akkor kezdjünk valóban egy újat. Nem ígérgetésekkel, kívánságlistákkal, hogy leszokok, meg eldobom, hanem valóban álljunk Isten elé. Ez egy valóban jó időszak lenne. Ilyenkor azért illene mondani valamit a következő évre. Hagy ne mondjam, én mindig is csak azt mondom, amit mások nem mondanak. Mindig is azt mondom, ami nem kellemes az embereknek, és megmondom őszintén, nem én kezdtem ezt. Így olvasom Lukács evangéliumának 12. fejezetéből majdnem a végét:

Luk. 12:51-53 Azt gondoljátok, azért jöttem, hogy békességet hozzak a földre? Nem, mondom nektek, sokkal inkább meghasonlást. Mert mostantól fogva öten lesznek egy családban, akik meghasonlanak, három kettő ellen és kettő három ellen. Meghasonlik az apa a fiával, a fiú az apjával, az anya a leányával és a leány az anyjával, az anyós a menyével és a meny az anyósával.

 

Hát, akkor beszéljünk arról, mit is hoz 2016! Ha krisztusi módon beszélünk arról, hogy mi is az, ami várható. Meghasonlást! Nem békességet hoz az, akit karácsonyi módon ott nagyon, de nagyon vártak. Az a jézuska nem békességet hoz. Itt van az első: megint nem azt fogom mondani, amit nagyon szeretnek az emberek. Azt kell mondanom, ideje lenne már befejezni a jézuskázást. Ideje lenne befejezni azt, hogy a „bethlehemi”, mert nekem bethlehemi jézusom egy darab nincsen, de van Názáreti Jézusom! S ez a Názáreti Jézus ma már nem Názáreti Jézus, hanem a Messiás Király! Tessék már tovább lépni a jézuskától! Tessék már tovább lépni a Názáretitől is! Nem Jézusról beszélni, hanem Krisztusról, aki a Jézus, és abban a helyzetében, a világ Megváltója és Uralmi helyzetében beszélni, mint aki a Király. Isten által felkent, megszentelt világ Királya. Őróla beszéljünk. Ezért kell mondanom, mert megint csak a meghasonlást kell hoznom. Igen, amit most karácsonyozás szinten mentünk, ez nem más, mint jézuskának a játékszere. Itt fababával, meg egyebekkel szórakozott a kereszténység nagy része. Nehogy meg kelljen ismerni a szabadító Názáretit, és nehogy a Király, Krisztus alá tegyem az életemet! Ha valami antikrisztusi, akkor karácsony antikrisztusi! Ha valami antikrisztusi, akkor még a Názáreti Jézusnál is vannak antikrisztusi jelek, hogy álljál meg, és beszéljél a földi Jézusnak a földi csodáiról, és nehogy megértsd, hogy mindez miért történt! Nehogy véletlenül! Amikor most Jézus szavait olvastam föl: azt gondoljátok, azért jöttem, hogy békességet hozzak? Ez most is érvényes! Nem azért kell elmenni a templomba, vagyis a közösségbe, egyáltalán Isten elé, hogy neked legyen egy békességed. Legyen egy önkielégült állapotod, hanem pontosan a békétlenség az, amit Isten hoz. Pontosan a Törvény az, amit jó lenne, ha elővennénk. Jó lenne, ha békétlenné tenne Isten, hogy ez az állapot nem jó!

 

Ő azt mondta, azért jött, hogy ne legyen békéd. És most, amikor a világban vagyunk, a világnak a része vagyunk, a földi életünk során, akkor nekünk állandóan a békét kínálják. Nem vesszük észre, hogy ez az antikrisztusi? „Nyugodj meg! Minden rendben lesz! Én vagyok az isten és majd megoldom a kérdést!” És a világ Ura, a felkent Messiás azt mondja, nem azért jöttem, hogy békét hozzak. Itt van a fordítottság. Mi belülről békére vágyunk, nyugira, mindenre. Sátán azt mondja, hozom! Hát, majd én elintézem neked. Majd minden szép lesz, minden jó lesz. Különben nem lesz, általában, de ígérgetésekből ott van az ő békéje. Sőt, ebben az időszakban, amiben élünk, nagyon, nagyon kapaszkodnunk kell, mert tényleg az általános béke fog bekövetkezni. Mert ebben az általános békében nem lesz bűnbánat. Ebben az általános békében nem lesz Törvény. Ebben az általános békében nem lesz kegyelem, mert nem lesz Isten szerinti békétlenség. Hanem nyugodtan tespedsz, mint a vaddisznó a pocsolyádban, a pocsolya-mocskos életedben, és nem fog izgatni, hogy törvénytelenség van, és nem fog izgatni a mások, vagy a saját bűnöd, azért, mert egyszerűen neked ez egy természetes állapot. „Hát ilyen a világ, én is ilyen leszek.”

 

Nézd meg a gyülekezetek többségét. A bűn így jön be a gyülekezetekbe, hogy elfogadjuk. Békességem van a miniszoknya irányába. Igaz, hogy a paráznaságot beindítja. Békességem van, hogy keveset iszik, de iszik. Hát, majd az Úr elveszi tőle. Hamis békék tömkelege. Kínálják a békességet! Nem kell megoldani az életedet, itt van a hiper kegyelem! Hallelujah, el van intézve! Mint a játékgépen, bedobod a zseton, az kiköpi neked a megváltást. Erről szól. Adnak neked békességet. Nem kell bűnbánat a kegyelemért és mondhatnám a hamis békék tömkelegét. És ugye, mi szeretjük azt az állapotot emberi módon, hogy lehetőleg ne kelljen fizetni, ingyen legyen valami. Sajnos ki kell mondani: ebben az országban pontosan erről szól minden, hogy nekem jár, hogy nekem a másiknak adnia kell. Kötelessége eltartani, kötelessége jutalmazni, de még keresztény szinten is. Ha előveszem a szolgálatunkat, akkor elmondhatom: ingyen, bérmentve eszik azt, amit az ember sokszor nagyon szenvedve hoz elő, mert nekem jár! „Nekem jár, hogy benyomom a gombot, s akkor beszél nekem. Még az is jár, hogy ha nem jól beszél, akkor kinyomom a gombot. Ennyi. Nekem jár. Szenvedjen ő, hát én vagyok a góré! Én vagyok a király!”

 

Békességük van a bűnben, a kereszténység zömének, és a fogyasztói társadalomnak azt a részét élik meg, amikor a gyülekezet adjon nekem szeretőt, adjon nekem fazekas klubot, meg táncórákat, meg nem tudom miket. Szolgáljon ki a másik! És ha kiszolgál, akkor ő is jól érzi magát, mert sokan vannak a gyülekezetben. Én is jól vagyok, mert nem mondta senki, hogy bűnös vagyok. Szépen jól elvagyunk a békében. De Krisztus nem ezt mondta. Ő azt mondta: „békétlenséget hozok”!  És ha valakinek nem tetszik, bármikor is ki kell mondanom: igen is onnan tudom, hogy Krisztusnak az akaratában, sőt erőszakosan, szinte kényszerítő hatalmában, kénytelen vagyok békétlenséget mondani, kénytelen vagyok törvényről beszélni, mert a krisztusi szolgálat békétlenséggel jár! Azzal, hogy nem tudsz nyugodni a pocsolya életedben. Nem tudod elviselni, hogy a gyereked milyen állapotban van. Nem tudod elviselni, hogy becsaptad a feleségedet. Nem tudod megcsalni a férjedet, mert dübörög benned az, hogy ezt én nem tehetem! Ez a békétlenség állapota a Szent Szellem munkája, amikor én nem tudok olyat csinálni. Ott van bennem, mondhatnám erkölcsi érzéknek, vagy bárminek is mondhatnám kisebb szinten. Ott van bennem, nyugtalanít, ha rosszat tettem. Nyugtalanít az, ha látom valakinek a szomorú arcát. Nyugtalanít, ha valaki ballag a halál felé. Nyugtalanít az ő bűnös, vagy a bűn következményében levő állapota. Ezt hozta Krisztus. Nem azt, hogy jól van testvérem, te már üdvözültél, menj az elfekvőbe. Nem azt! Békétlen vagyok azért, hogy az élete hol van. Békétlen vagyok, hogy roncsban van a házassága. Békétlen vagyok azért, hogy abortusz előtt van. Békétlen vagyok azért, hogy a kezében van a lehetőség, itt a Biblia, és nem veszi a kezét, hanem a maga kis ösztöne, és a maga kis hülyesége szerint akarja megoldani az életét. Igen, békétlenségem van, és szeretném, hogy másnak is békétlensége legyen. Hogy saját magában a Törvény úgy rázza meg, mint mikor a 220 megcsapja, hogy ez így nem jó! Ezt a békétlenséget maga az én Uram mondta ki. „Békétlenséget hozok”.

 

A békétlenség nem más, mint a Törvény és a törvénytelenség ütközése. Ennek a békétlenségnek ott van a következménye, hogy elfogadom a kegyelmet, hogy békém legyen. Mert ott van Krisztusnak a másik ígérete is, hogy „az Én békémet adom neked”. Tessék eldönteni, most melyik béke van benned! Az, hogy beleolvadtál a világnak az általánosságába, ahol nem számít, hogy mit csinálsz, és az se számít, hogy ő mit csinál, meg különben is bezárom az ajtókat, nem érdekel, mi van kinn az utcán. Az utcát meg nem érdekli, hogy te mit csinálsz itt benn. Nem éled meg az emberileg elrendelt közösségi kapcsolataidat sem. Melyik béke van bennünk? Ez a kérdés, mert most, a következő időszakban, én kimondom: ez a nagy félelemben lakásnak, különböző zűrzavaroknak a folytatása egy általános béke.

 

A Sátán lejátszotta, hogy reszkess. A Sátán lejátszotta azt, hogy adós legyél. Mindennel becsapott, és szépen föloldja: „én adok neked békességet”. De Isten azt mondja, Én adom az Én békességemet, azt, hogy te rendezed az életedet, akár a kölcsönügyekben is. Kellett-e ez neked? Valld be, hogy a nagyravágyásod miatt vagy a svájci balhéban benne. A saját akaratod miatt ment tönkre a házasságod, és nem vagy békés, mert félreléptél, hanem Isten elé mégy, nagyon is térden állva, hogy szentséget, a házasságot törtél. Ezt a békétlenséget akarja Isten! Ezt a bűnvalló, ezt az állapotfelmérő békétlenséget akarja, s az Ő békéjét akarja, hogy menj már Elé! Fogadd el Őt! Rakd alá az életedet, az Ő uralma alá, hogy az Ő békéje uralkodjon!

 

Kétféle béke van.

Tudd meg, hogy hamarosan ebben a világban egyre békésebb korszakok jönnek, s akkor nagyon vigyázz! Már akkor a bűn teljesen elhatalmasodik, és a bűn elhatalmasodásának a következménye, hogy abból olyan zűrzavar lesz, olyan tohu va bohu lesz, egy olyan állapot lesz, hogy mindenki mindenkinek ellensége lesz. Hiszen ezek a bibliai versek folytatják, hogy akire nem számítottál, a meny és az anyós egymásnak fog esni. Te nem számítasz arra, mi történik a munkahelyeden, mert olyan jól el vagyunk! Holnap robbanás lesz, mert Istennek a békétlensége az, amikor nem hagyja, hogy ez a világ a saját bűnében dagonyázva rohadjon el! Meg az én életem, meg senkinek az élete. Ő meg fog rázni, hogy ez így nem jó, és ha nem tetszik, akkor meg fogod inni azt, amit főztél. A szomszédodnak, meg innen-onnan ki fog törni a bűnnek a következménye. Meg kell innunk a bűnnek a következményét, meg kell innom a keserű poharat, ha nincs meg az a béke, amit Krisztus kínál nekünk.

 

Tehát a következő évre én hagy kívánjak békétlenséget. Hagy kívánjam, hogy belülről dübörögjön bennem, hogy ez így nem jó, még ha a világban ez is a trendi, hagy ne legyen jó! Krisztus békétlenséget akar tenni a szívedbe, hogy az Ő uralma, hatalma által téged odavigyen az Atya elé, hogy „ő az enyém!”, hogy Ő tegyen tanúbizonyságot az Atya előtt, hogy „ő az enyém!”. Így neked is ott van a békességed. Istennel való rendezett viszonyod. Ez a kívánsága, kínálata Istennek, hogy a békétlenség után, a békességet akarja adni.

 

Nagyon komolyan mondom, hogy egyre inkább körvonalazódik az, hogy csinálnak egy zűrzavart, és aki megcsinálja a zűrzavart, az föl fogja ezt oldani. Úgy, mint a maffiózóknál: az szedi a védelmi pénzt, aki fenyeget. És mondhatnám sorban, hogy a terrorista is nem véletlenül működik úgy, ahogy működik. Pontosan az csinálja a feszültséget, aki uralkodni akar. Nem nehéz kitalálni, mert egyszerű maffiózóknál ugyanígy működik és a nagy maffiózóknál ugyanaz a recept. Ugyanúgy beijesztenek, félelemben tartanak, és aki félelemben tart, megjelenik, mint a dicső lovag: „Ne féljél, majd én vigyázok rád!” Na, ő a Sátán! Ő lesz az, aki azt mondja, nem számít! Ő lesz az, aki mindenben ki fog elégíteni, ami testi és lelki. Neked olyan békességed lesz 2016 után! Annyi ígéretet kapsz, és annyira megnyugszol, hogy észre sem veszed, hogy a koporsóban vagy. Már csak rád kell húzni a fedelet.

 

Ő békétlenséget ad. Amikor tényleg arról beszél az ember, hogy az ember szolgálatával kapcsolatosan egyből jönnek, hogy „te kritikus vagy, meg dölyfös, meg kevély”, meg akármi. Én nagyon örülök, hogy békétlenséget kell okoznom! Nagyon örülök még ennek a negatív reklámnak is. Belenyúltál az érzékeny pontjába. Már csak egy feladat van: „Uram, mutasd meg, mi fáj neki, mert nem én fájok neki! Mutasd meg, hogy valójában az Ige fáj neki. Valóban az, amit Krisztus a Szent Szellem által így megvilágított. Az, ami neki fáj. Nem a személyes háború, és a személyes félelme és egyéb az, ami motiválja őt, hanem azért kiabál, mert érzékeny ponthoz nyúltál.” És ez egy nagyon jó szolgálat. Te addig emberhez nem tudsz hozzányúlni, míg meg nem találod az Achilles sarkát, amíg nem találod meg, mi az, ami neki fáj. Ezt kell elérned. Nem célzatosan, hanem valaki téged utálni fog, akkor örülj neki, hogy utálják Isten Igéjét, mert akkor meg is érintette. Ha már fáj valami, az van. Ha nem ismeri Isten Törvényét, nem fog fájni. Meg van egy békessége. Meg van a kegyelmi állapot. Meg van az üdvösség állapota. Ez a hamis béke. Ez, ami egyre divatosabb, az a biztonságosabb, ha nem csinálok gyülekezetet, mert akkor nincs bajom. Közben meghaltál, mert nem teljesítetted be Isten akaratát, és te is ott vagy étlen-szomjan bizonyságok és szolgálat nélkül.

 

És mindenféle nyugalmat ad, csukd be az ajtót, tegyél fel még hat darab biztonsági zárat, meg vegyél fel négy biztonsági őrt, olyan nyugodt leszel. Na! Ezek nem nyugalmak. Ez a békétlenség, amit egy hamis békével orvosol a világ. Ha csak visszagondolok néhány évtizedet. Régen az adott szó többet ért, mint 66 papír. Régen az ajtót nem kellett bezárni a lakásodon, nem ment be senki. Ma a biztonsági őr fog kirabolni. Ott tartunk, hogy a biztonsági őrnek is kell biztonsági őr. Már mindenki mindenkitől fél, és van egy hamis biztonság, ami úgy néz ki, hogy „nem számít, majd kontrolláljuk megfigyelő kamerákkal, meg lehallgatással. Ne féljél, rajtad vagyunk! Vigyázunk rád!” Tudod mit? Már régen halott vagy, mert azt csinálod, amit mondanak! Ezt a békességet most építi a világ. „Ne féljél, ha nem lesz nyugdíj, majd adunk nekik zsetont. Ja, hogy ezt a zsetont arra költöd, amit majd én kimondok, és ha azt mondom, hogy lejárt a mandátumod, mert link vagy, nem kellesz ezen a földön, akkor kihúzzuk a kádból a dugót, és mész a temetőbe, mert én uralkodok, már az életeden is!” Jó békesség! Lesz majd szépen mindenkinek havi 50 ezer forintja, csak nem mondják meg, hogy meddig, és utána rinyálhatsz, hogy 66 éves korodban azt mondják, hogy itt a vége! Nem jár semmi!

 

És ezek mind bibliai próféciákkal alátámasztható „békességek”. Nem akarom mondani, hogy jehovisták, és az adventisták béke-biztonság című riogatásaik, sajnos igazak. Csak nem úgy, ahogy mondják. Valóban, Krisztus békessége helyett, más békességet hoz ez a világ neked. Annak a békességnek, amit Krisztus hoz neked, életre vezető következménye van, mert nem bírsz úgy élni tovább, ahogy élsz jelen pillanatban, és nem bírod konzerválni, meg átöltöztetni a gyülekezetet, meg egyebeket csinálni, hanem változást akarsz, mert nem bírod ki. A magad gyülekezetét nem bírod ki, mert magad érzed, hogy ez nem jó, meg bűn van, meg halál szag van. Magad nem bírod ki. A Szent Szellem megmutatja, hogy nem jó ez így. A világ mit mutat? Szuper jó! Ezt úgy tudja megmutatni, hogy semmi ütközés nincs a világ és a hívő ember, illetve a gyülekezet között. Olyan egyformák vagyunk, hogy már végül nem is tudod, hova kell rakni a keresztet, vagy a csillagot, vagy a nem tudom micsodát. Olyan mindegy, hogy kultúrházba mész el, vagy imaházba. Így lesz kulturális ima és imádkozó kultúra, meg keverhetem össze-vissza mindet. Összemixeltek mindent.

 

Tehát ez a kérdés, hogy tényleg akarom-e a békétlenséget?

Ember vagyok én is, nem szeretem a békétlenséget, de a gyakorlatban kimondom: amikor az ember előveszi, hogy igencsak voltak fájdalmas pillanatok, évek az életemben, igencsak megtalált Isten, igencsak nem hagyott békén, fájdalmas idők voltak, de abból élet lett. Abból a békétlenségből bűnbánat lett, abból életátadás lett, abból Élet lett, méghozzá örök élet. Ezt a békességet senki, de senki nem veheti el. A világnak a békessége, pontosabban a Sátánnak a békessége pillanatnyi, leplet rá, dugjuk el, és ott rohad benned az a fertőzés, amibe belehalsz. Ott van benned, mert azért vigyáz, hogy egy kicsit mindig féljél, kicsit mindig add alább, végül add át az életedet a halálnak. Legnagyobb nyugalom a temető! Legnagyobb nyugalom az, ha nem is létezel. A Sátán békességét hadd ne kelljen az embernek megélni. A következő évben úgy szeretnék szolgálni, úgy szeretnék mindenhol lenni, hogy fájjon! Ha megszólalok, tudja meg mindenki, hogy nem én akarok valamit, nem én akarok dirigálni, és uralkodni, de a szavam az vágjon, fájjon! Legyen törvény, hogy legyen kegyelem! Nem én akarok kegyelmes úr lenni, nem én akarok törvénykezni, de szeretnék krisztusi módon úgy a jövő évben is lenni, hogy legyen békétlenség. Ha meglát valaki, ne tőlem féljen, hanem attól, hogy Isten mit üzen általam, és én ennek teljes mértékben átadom az életemet. Nem akarok hasfelmetsző Jacket játszani, nem akarok senkit kivégezni, letaposni, de minden szó után ott legyen, hogy telitalálata legyen a törvénynek. Minden szóban ott legyen, hogy tudja, mit csinál rosszul, vagy mit csinál jól. Legyen meg az a békessége, ami áldás, hogy „köszönöm Istenem, hogy ezt a törvényt megtanulhattam, és ebben már Istennel van békességem. Nem kell sumákolnom, titkolóznom, és egyéb, hanem szabadon, nyíltan mehetek, mert Istennek az ítélete alatt már nem vagyok, mert a törvény, a kegyelem már elvette. És nem vagyok a törvény alatt, mert van kegyelmem. Hálás vagyok Istennek, hogy megmutatta azt a mocskot, ami az életemben van, és szeretnék ilyen világító lenni. Olyan, hogy ott az életed változzon meg. Ne a hamis békédben legyél.

 

Magamra is ugyanezt kívánom a következő évre. Isten, úgy, ahogy van, tegye fájdalmassá! Úgy, ahogy van, legyen bennem az a békétlenség, hogy tenni kell valamit! És ha kell, másokért legyek békétlen, hogy tenni kell őérte, amazokért, akit Isten megmutat, hogy fáj az ő állapota. Legyen egy ilyen békétlenség, hogy nehogy valaki elbújjon a hamis békességben. Nehogy önmagát becsapva nekiálljon hallelújázni, meg dicsőíteni, énekelni, meg nyelveken szólni, meg szórakozni, hanem rendezett legyen az élete. Legyen benne olyan fájdalom, hogy ne tudja elviselni. Ezt szeretném, mert fáj nekem az állapot. Sokszor ki sem mondja az ember, mert nem szabad kimondani, mert el is szaladnának emberek. Fáj X, Y embernek az élete. Fáj a körben járása. Fáj a totyorgása. Fáj az, hogy nem tud dönteni. Tudod mit? Fájjon neki! Szóljon Isten Igéje, hogy ne csak nekem fájjon az ő élete, hanem saját magának fájjon az élete. Legyen krisztusi a szolgálat úgy, hogy elhangozzon: én most nem a kedves nővér leszek, nem az elmeápolód, és nem a Joe bácsi, vagy a cukros bácsi, én ezt hozom. Fájjon, hogy többé ne fájjon! Ez a halott dolog, amit te ellepleztél, büdös legyen előtted, de élet. Indulj el, mozogj, élj! Nem adok receptet. Nem én akarlak irányítani. Nem akarlak pásztorolni, ebben a félremagyarázott pásztori titulusban, hanem azt szeretném, hogy ami nekem fáj, fájjon neked is. Csupán ezt szeretném! Ebben is legyünk egyek! Fájjon a te bűnöd, és az én bűnöm neked is fájjon, és szóljál nekem, hogy „testvérem, ez, meg ez nem jó!” Nem a te ígéreted, és a kényed-kedved szerinti vádbeszéd legyen, hanem a szeretetteljes, hogy „testvérem, ez nem jó”. Úgy, ahogy Pált félremagyarázzák. Igenis álljon a helyére, fedjük egymást, hogy „te, ez így nem jó, én ezt így látom, beszéljük meg”, hogy ne legyen elvarratlan szál. Ne legyen békesség a békétlenségben, ne legyenek elleplezett, letakart bűnök, megoldatlan bűnök esetén. Ne legyenek függő dolgok egymás között, ezt mind rendezni kell. Ezek fájjanak! Fájjanak sorba, sorba, hogy a te bűnöd fáj nekem, az enyém neked. És segítsük egymást, hogy te szóljál, vagy én hadd szóljak, „ez így nem jó”! Mert Isten szerint a krisztusi békétlenséget szeretném.

 

Azt szeretném, hogy most, amikor jön a kábítás: kezd minden jóvá lenni, kijöttünk a pácból, vége a gazdasági válságnak, minden oké zsoké! Ebben a pillanatban nagyon vigyázz! Ez egy másik béke. Nagyon jó, de tudd meg, ez nem mentesít attól, hogy benned békétlenségnek kell lenni! Ne szédítsen el a világ békéje! Ne szédítsen el, hogy minden szép, és minden jó. Ferenc József is ezt mondta, hogy minden szép és minden jó, és kitört az I. Világháború! Nehogy ez legyen most! Csak ismétlek példákat a történelemből. Nehogy ez legyen, hogy te szépen mindent kifizettél, minden szép és jó, s elfelejted Istennel rendezni azt, hogy hogyan is kerültél te abba az állapotba? Kibékültem a férjemmel, minden szép és minden jó! Eltakartad a bűnt, ami bármely pillanatban kipattanhat és újra, már halálosan működik? Rendezett életek legyenek! Rendezett életek legyenek minden szolgálat után. Mindegy, hogy növekedő, vagy most kezdődő, újjászülető élet. Legyen békétlenség, hogy Isten békéje Krisztus által működjön! Krisztus békéje lakozzon gazdagon bennetek! Ne csak szlogen legyen a Pál szavait idézendő, hanem valóság legyen, kívánság és fájdalom megszülése legyen egymás irányába. Akarom, hogy Krisztus békessége, és nem a te békéd legyen! Ne a világ békéje uralkodjon! A világ békéje legyen békétlenség benned, hogy lássad mi a rossz, és ne legyél toleráns.

 

20 éve ezt hallom a gyülekezetektől, hogy tolerancia, majd az Úr, meg szeressük egymást gyerekek, meg nem számít, meg sok minden ilyet hallok. A bűnt teljesen legalizálják. Egy hamis békével a gyülekezet megy a pokolba. Abba az irányba, pontosabban, mert a végeredményt nem mondhatom meg, nem az én jogom. És jönnek a hamis békék. Bekapcsolom a dicsőítést, hallelujah, közben rohad az egész életem. Hozzák nekem a zenekart, a fesztivált, a nem tudom micsodát, és elszédülök, úgy, mint szilveszter napján, durrog a pezsgő, petárda, minden, megígérjük, 10 percig boldogok vagyunk, teljesen kamu módon, mert mögöttünk ott van egy roncs év, tele bajjal, tele megoldatlansággal, és megáldjuk, és istenítjük önmagunkat, és kábítjuk hamis békességgel. Tényleg, úgy jó lenne, ha a holnapi napon, sok-sok keresztény azt mondaná: „szeretném, ha nem lennék nyugodt a jövő évben, mert kérem a Te nyugodalmadat, a Te békességedet, a rendezettséget, és ehhez persze kell a Te törvényed, kell a Te rendelkezési utasításaid, mit hogyan tegyek”. Akkor meg fogsz nyugodni, hogy neked nem Mercédesz kell, hanem nagyon jó nekem ez az autó, ami elvisz oda, és nem a hiper szuper nő kell, hanem a feleséged kell, és nem vagyon kell, hanem megelégedett élet kell, és szépen álljon ez a rend a helyére.

 

A következő évben sem tudok mást mondani. A törvényről kell beszélni, mert a törvény betöltése maga az ítélet, az, hogy Isten megítél, békétlenné tesz, hogy az Ő békességébe menjen át a te bűnöd, az, hogy rendezett viszonyban békéd legyen Istennel. Ez, amikor a Törvény működik. Ez, amikor a Törvényt betöltötte Krisztus, ami annyit jelent, hogy a Törvény addig statáriális volt. A betöltés annyi, hogy ítéljen meg, hogy tudjál kegyelmet kérni, tudjál bűnbocsánatot kérni, mert egyedüli hatalom, és felkent király a Messiás Király, aki elé mehetsz. De addig, míg magadat áltatod, magadnak van egy hamis békéd, te nem fogsz odamenni. Igenis legyen békétlenség! Igenis benned legyen békétlenség! Igenis békétlenséggel nézzél arra a területre, amit Isten adott neked feladatul, szolgálatul, felelősségül. Legyen békétlenség, ha ránézel a feleségedre, férjedre, hogy miért szomorú? Nyugtalanosítson el, hogy tudjál kérdezni, nincs-e valami baj, vagy benned nincs-e baj, tudjuk rendezni Istennel. Ez a békesség már Isten előtti békesség. Ez a rendezett viszony már Isten békéje bennem, ami tényleg minden értelmet felülmúl, ezt nem tudjuk megérteni. Nem tudjuk megérteni, de mégis ezt mondja Krisztus: „békétlenséget hozok, hogy egy másik békét hozzak”. Ebben a békétlenségben ott van: szólni kell az Igét! Nem a betűt, hanem azt: „azért vagy ilyen, mert”. Ha kell célzottan, mert kérdeznek, ha kell nem célzással, hanem Isten azt mondja, hogy erről beszélj, biztos be fog találni a megfelelő szívbe. Írni és mindent, de mindent csinálni.

 

Amikor a törvénynek a megszüntetéséről van szó, itt egy hamis békének az épülése is van. Amikor a gyülekezetekben nincsen már Krisztusról szó sem, beszélnek a jézuskáról, csinálnak egy jézusvallást. Bocsánat, a kereszténység nem Krisztusé. Nagyrészt jézusvallás. Nem jut el Krisztusig. A Golgotánál stop, állj meg a kereszt alatt, nehogy tovább menjél! Nem kell az az út, ahol találkoznak az elszomorodott tanítványok a megjelenővel. Te ne találkozzál Krisztussal, neked nagyon jó Jézus. Ezt hívják jézusvallásnak, ami messze van Istentől, és messze van a Názáretitől, de legmesszebb mégis a Messiás Királytól van! Ez nem krisztusi. Ne állítsál meg a bölcsőnél senkit, és ne állítsál meg senkit a keresztnél! A keresztig elvitted, vidd tovább! Az emmausi úton mindenkinek találkozni kell! Legyen békétlenséged, hogy mit ácsorog ennek a templomnak a népe a keresztnél?! Mit celebrálják itt a megállót, ami a végállomás náluk? Miért nem léptetik tovább? És, ha nem szólnak, te szóljál, mert nem tudsz mást csinálni. Fájjon a szíved, mikor látsz egy vallásos embert, és ne üssed, vágjad, mint a répát, hanem mondd neki, hogy van több. Ez a békesség egy álbékesség, hogy te most ilyen –’istának, meg olyan –’istának mondod magad, meg be vagy locsolva, vagy bemerítettek, oly mindegy, és nem léptél tovább, ez egy ilyen hamis lelki békesség, de van egy szellemi, amikor tudom, hogy van egy Atya, Akihez bármikor mehetek, és ha most itt a vége, akkor tudom, hova megyek. Mert onnan kezdődik a kezdet.

 

Legyen békétlenség! Tudom, mindenkinek ez elég fájó pont. Milyen békétlenség? Nem elég ez a nyomorult élet? Hát történjen már valami! Ez a nyomorult élet a törvénytelenség miatt van! Minden pontja a törvénytelenség. Az eldobott törvények, és az eltakart bűnök miatt vannak. Nem akarom tudomásul venni, hogy én vagyok a bűnös, és kinevezem magamat „hát, ilyen világot élünk!” című állampolgárnak. Nem, te ebben a világban is bűnös vagy, bármennyire is mondják, milyen klassz srác vagy, és milyen jó állampolgár vagy. Te akkor is bűnös vagy! Egészen más az, amikor a világ békéjébe beleilleszkedsz, és a bűnre te mondasz áment, és akkor békén hagynak, meg nekem is jobb, más se ítél meg engem, és egészen más az a békétlenség, amikor Isten mondja: „ez így nem megy tovább, ezt vesd el”. S, amit az életemből is elmondtam néhány részt, nem volt könnyű, de amikor Isten a nullára levitt, az nagyon fájt, és nagyon-nagyon életté vált az, ami nagyon-nagyon halálos volt. A békétlenségem megszűnt, és nekem akárki akármit mond, azt mondom: „ne haragudj, ez már egészen más világ. Nekem Istennel van békességem”. És itt van az, hogy nem ér el az, hogy elváltként megbélyegeznek. Nekem Istennel rendezett viszonyom van. Hogy ez neked nem tetszik, majd egy pszichológussal beszéld meg, miért bánt az én elválásom, miért fáj az neked? Attól félsz, hogy megszökik az asszony? Nem tudom, de intézd el magad, én békességben vagyok. A te békétlenséged nem érdekel ebből az irányból. Az én békességem békétlenség után történt, mert nem hagyott Isten ott fetrengeni a mocsokban, a bűnömben, az állapotomban. Ő mondta, hogy na, most akkor fájni fog, mint egy operáció, de utána egészséges leszel. Megszűnik minden. Ha szabad így mondani, régen is így hívtam a csendes heteket, hogy most jönnek az operációk. Has felmetszés. Igen, folyt a vér, átvitt értelemben, igenis mélyrehatóak voltak a szolgálatok, tényleg a sírásig és egyebekig, és azok az emberek maradtak meg, akiknél tényleg bele kellett vájni, Isten engedelmével, akaratával, és az ő vágyával is. Jogkörben mondható ez. Bele kellett menni az életének a mélységeibe, mi az, amit ki kell dobálnod, de én nem tudom kidobálni. Ő viszont azt mondja, hogy a szellemi veseköved szúr, jó lenne már egy operáció. A te gondolataid csináltak a vesédbe valami kis követ, a sok lerakódás a teológiával, dogmával, tudománnyal, ki kellene szedni, hogy tudjál normálisan gondolkodni. Sok ilyen operáción túlmentünk, amikor életek születtek, és ennek a folytatása jó lenne, ha működne. Nem személyesen szándékom, hanem egymás irányába, otthon, a kapcsolatokban, közösségekben, családban, mindenhol, hogy legyen békétlenség! Hogy este, amikor bezáródik a nap, akkor egymással leülni az asztalhoz: „ne haragudj, ezt tettem a mai nap. Ne haragudj, ezt nem tettem meg. Ne haragudj, így gondoltam rád. Ne haragudj a hirtelen szavamért, a mulasztásaimért és mindenért.” Fájjon a mulasztásod. Fájjon, amikor úgy cselekedtél, ami nem Isten szerinti. És akkor tudsz nyugodtan aludni, képzeld el! Éa akkor már horkolhatsz is, mert nem fog eszedbe jutni, hogy ez a piszok mit csinált, és majd teszek róla, mindjárt bele is rúgok, és ha ő csinálja a bűnt, akkor én is csinálhatom. Vége! Ez törölve lesz. Abban a pillanatban Isten békéje tényleg minden értelmet felülhalad, hogy értehetetlen helyzetben is nyugalmad és békéd van. Ezt jó lenne megélni a következő évben.

 

Legyen békétlenség, hogy legyen béke. De az a béke, amit a világ ad, amit a Sátán kínál, legyen már előtted tiszta, hogy Krisztus nem azt mondta, hogy fátylat mindenre, hanem azt mondta, hogy rendezni! Nem azt mondta, hogy bemész egy kórházba, lefektetnek és letakarnak, és meg van oldva a betegséged. Persze, hogy meg van oldva, mert két nap múlva meghalsz. Isten operálni akar az életedben, Isten rendezni akarja az életedet. Igenis a fájdalom nagyon jó dolog, mert ez mutatja, hogy baj van! Igenis legyen békétlenség, hogy ezzel is érezzed azt, hogy békére van szükséged. Istentől távol vagy, érezd azt a békétlenséget! Csak nagyon vigyázz, mert a korszellemnek ezt az idejét éljük! A Sátán, mindig, mint a majom, utánoz! Ő is békességet ad. Olyan békességet ad, ami kamu, de a testem, lelkem azt kívánja! És ingyen van, és olcsó, és nem kell érte két térdre esni, nem kell kimondani, ki vagyok, nem kell bűnvallást tenni, és magamat bemutatni Istennek, hogy „itt ez a mocsok, csinálj belőle valamit!”. Nem! Ő letakar, és a mocsokra fölrakja a bohóc királyi ruháját, és farsangi játékokat játszhatsz a magad kis szerepjátékában, s közben belül tudod, valami nincs rendben, és kívülről nem látja senki. Boldog házasságban élek, s közben rohad az egész életed, s közben, ha jól megállsz öt percre, rájössz, hogy az egész valami nagyon nagy bajban van, és magam tolom el a gondolatokat is, hogy baj van. Dehogy van baj! A szomszédnál nagyobb baj van. Dehogy van baj, hiszen a világban így kell viselkedni! Tudd meg, nem így kell viselkedni! Ebben a világban Isten már valamikor megmondta, mi az Ő Törvénye, mi az Ő rendelete, a fűszáltól kezdve az orángutánig, és neked is megmondta, hogyan kell élned. Istennek az egész teremtett világra van terve, akarata, és ha ebben benne vagy, akkor van békességed. Ha ez a teremtett világ egy másik akarat alatt van, ott is van békesség. Nagyon nagy békesség van. Kiirtom a vadállatokat. Ja, hogy az egész rendszer fölborul, az egy dolog. De hát nincsenek oroszlánok már, és akkor a nyulak megeszik Ausztráliát, csakhogy példálózzak. Teljesen felborítunk mindent a mi békénkkel.

 

A békénél mindig is tényleg igaz a mondás, amit a politika is ismer: „békét csak háborúval lehet szerezni”. Csak egyre vigyázzunk: az a Jézus, Aki egyben Szabadító, az a Krisztus, Aki Király. Ezt a háborút Ő végezze el az életedben! És kérjed, hogy engem győzzön le, és kérjed, azt győzze le, aki engem tart rabságában, és akkor tényleg ez a győzelem a golgotai váltságmű lesz a valóság az életedben. Ez egy folyamat, hogy lássa meg az ember a saját életében, hol van az a pont, ahol még nincs megváltva? Hol van az életemben az a pont, ahol a Sátán kicsit megbirizgál, akkor kísérthető vagyok? Takarítsa ki az életemet! Mert akkor van békesség, ha a háznál nincs kutya, és nem amikor láncra van kötve. Mert a lánc elszakadhat! Az életedben kísérthető vagy, vigyázz! De, ha nincs bennem már, ami kísérthető, megtisztított, megszabadított, megszentelődtél azon a területen is. Legyen békétlenség, hogy ott csahol a kutya! Meglátsz egy jó nőt, és akkor csahol a kutya! Csak a lánc ott van az ő kezében, nem tudsz elszabadulni. Az indulataid, érzelmeid nem tudnak elszabadulni. Ott van, de ott van! Szabadítson meg! És a szabadulás az tényleg egy harcnak a vége, egy háború vége, amikor a győztes teljes békességet csinál. Teljes békességet, átveszi az életeden a hatalmat, és minden rejtett partizánt, úgy, ahogy van, szépen likvidál az életedből. A suta gondolataidat, a rejtett érzelmeidet, rejtett terveidet. Szépen leleplezi, hogy hoppá! Ott egy orvlövész, mindjárt agyonlő! Ja, hogy ebben még sebezhető vagy? Kintről beszól a Sátán, és visszaválaszol belőled valaki? Azt is ki akarja irtani.

 

Úgy gondolom, hogy még az ilyen dolgokban is bőven van a hívő embernek az életében békétlenség. Békétlenség teszem azt, az én életemben. Természetesen a Törvénynek vannak következményei, hogy dühít a törvénytelenség, de ez nem krisztusi. Sokszor önmagamat kell visszafogni, hogy ne ítélkezzek úgy, hogy nyakon verem, hanem vissza kell fogni magamat. Sebezhető vagyok. Tényleg, kérnem kell azt, hogy Isten vegye el tőlem ezt az önítélkezésnek, önbíráskodásnak a leghalványabb szándékát is. Ha meg van kötözve, de sebezhető valamikor. Tehát ne úgy nézzek erre a világra, hogy agyon kell verni mindenkit, de nem tehetem, hanem úgy nézzek erre a világra, hogy tényleg haldokló, tényleg nagyon bajban van. Szeressem így az ellenségemet, és ne úgy, hogy odatartom az arcomat, hogy ide üss Józsi! Nem! Így szeressed! Így szeressed ezt a világot, hogy fáj! Így szeressed, hogy békétlenség legyen benned a világban, és tegyél meg mindent, hogy ez a világnak Krisztus által Istennel rendeződjön a békesség viszonya. Isten ezért küldte a Földre Önmagát Krisztusban, és ezért adta a golgotai váltságművet. Pontosan ezért, hogy ezt a békességet kínálja benne, amely a hamis béke helyett van.

 

Legyen a következő év tényleg olyan, nem önmarcangoló békétlenség, hanem kérd Istent mindig, mutassa meg, hogy mi az, ami Neki nem testszik, és ami nem szerinte való, és ne csak mutassa meg, hogy itt választási lehetőség legyen, hogy „igen, majd jó leszek, vagy nem leszek jó”, hanem fájjon! Hogy ne tehessél mást, hanem a békétlenségedet egy békével megváltoztatva, Istennel rendezett viszonyban legyél. Nehéz lesz, mert a Sátán most a békét fogja kínálni! Egyre kevesebbszer fogja ez a világ hallani Isten Igéjét. Egyre több eszközzel fogják bedugózni Isten Igéjét. Te készülj arra, hogy neked kell ennek a világnak Krisztusról bizonyságot tenni. Arról a békétlenségről, amiről Ő azt akarja, hogy Istennel való béke legyen. Ez pedig nem más, mint hogy mentsd át a következő generációra Isten Törvényét! Éld meg az életedben Isten békéjét, hogy nem egy hamis békében bazsalyogsz, hanem éld meg! Kincs lesz Istennek a Törvénye! Kincs lesz a Törvénye, mert a kegyelem előbb-utóbb kell, hogy jöjjön, mert a zűrzavarban az ember fog fölordítani, hogy „így nem megy tovább!” Egyik része ki akar halni, meg akar halni, hogy „nem bírom”, a másik része kiabál, hogy „jöjjön valaki!” Erre a Sátán megint bedobja a maga kis trükkjét: ő fog jönni! Ő fog békességet, ő fog uralmat, ő fog hatalmat gyakorolni, hogy nyugodtan maradj békébe!

 

Bejöttél a könyvtárba. Mentsd át Istennek a Törvényét, mentsd át a Krisztusit, éld meg, legyél továbbvivője, mert így nem fognak szeretni. Sőt, elmondom neked, egyre inkább nem fognak szeretni, mert a világ békéjének a terjedésével szemben te egyre nagyobb békétlenséget okozol csak a megjelenéseddel. Csípni fogja a szemét a hamis békében levő embernek, hogy neked mitől van mégis békéd? Pozitív értelemben is csípni fogja a szemét, mert tulajdonképpen erre vágyna, csak nem tud kijönni abból a békéből, ami a világnak a fogháza, várbörtöne. Nem tud kijönni. Szabad bizonytalanságot tenni. Igen, békétlen voltam. Szabad bizonyságot tenni, hogy miattad is békétlen vagyok. Szabad bizonyságot tenni arról a békéről, amit megkaptál Krisztus által, és rendezett viszonyban vagy Istennel. Ez a lényege a hívő életünknek. Nem jézusvallást kell megélni, eleget téve embereknek és bálvány jézuskának, hanem a világ Urának, a Királynak a birodalmában folyamatosan meg kell tanulni azt, ami a mennyországban általános lesz: az a béke az örök béke, az az öröm örök öröm, és az a nyugalom, ami örök nyugalom, amit itt megkóstolhatunk, megérezhetünk a földi mennyországban. Ez többet már nem idegesít, szabad vagyok tőle. Nem vagyok békétlen, mert nem tudom, mennyi pénz van a zsebemben. Szabad vagyok tőle, és ilyenkor tudom elmondani azt, hogy tényleg fogalmam sincs, mennyi pénzünk van, fogalmam sincs, mi van a zsebemben. Nem érdekel, mert tudom, hogy Isten kezében van az én életem, és ebben a pillanatban engem nem érdekel, mi milyen árban van, meg micsoda új kütyü, vagy valami. Az érdekel, működik, vagy nem működik, hogy kell, vagy nem kell. Ezt a szabadságot soha nem adnám semmiért oda. Én, aki a pénzt hajkurásztam, és lapátot is használtam néha, mert annyi is volt, meg mínusz is volt, ki tudom mondani: „de jó, hogy nem tudom, mi a sok, és mi a kevés!” Hú de jó! Én mondom, hogy szabad vagyok! Az a békesség, ami Istenben való békesség, az a teljes szabadságra akar elvinni. A teljes szabadságra, ami nem más, mint Krisztusnak a teljes uralma, és valamikor az örök élet.

 

Legyen békétlenség 2016-ban, vagy akár holnap, vagy akár már ma délután! Igenis fájjon Isten Igéje! Ezt a rosszat kívánom, mert ennél jobb nincs a világon! A rendezett viszony Istennel, még akkor is, ha a világ leköp, a világ egy hülyének tart. Ez mind le van írva a Bibliában. Nem onnan veszem elő, a gyakorlatban is tudom. Én ebben a világban egy hülye vagyok. Annyi minden jelzőt kaptam, hogy nem is érdemes felsorolni. Én vagyok a veszélyes, a romboló, a stb. Adja Isten, hogy még nagyobb rombolást végezzek! Adja Isten, hogy minden helyen, ahol valaki egyszer megérzi a békétlenséget, verje szét a tunya, alvó és mindenféle állapotot a gyülekezetben! Igenis, Krisztus Testének élni kell! Igenis, talpra! Igenis, ezt nem lehet tűrni! Nem egy új gyülekezetet kell csinálni, egy új habos békét, valutát váltok. Nem, nem, nem! Teljesen új, amiben a réginek semmi helye nincs! Ez a békétlenség maga Isten áldása. Legyen 2016-nak is, meg egész életünknek áldása. A békesség megszületésének eszköze.

 



 


AZ OLDALAINKON SZEREPLŐ ÍRÁSOK SZERZŐI JOGVÉDELEM ALATT ÁLNAK, ÍGY AZOK BÁRMILYEN JELLEGŰ TERJESZTÉSE ÉS PUBLIKÁLÁSA KIZÁRÓLAG ELŐZETES BELEEGYEZÉSSEL TÖRTÉNHET!
HONLAPJAINKON TALÁLHATÓ VALAMENNYI ÍRÁS SZABADON LETÖLTHETŐ ÉS KINYOMTATHATÓ, MAJD MINDEN FORMÁBAN TOVÁBBÍTHATÓ AZ ADATVÉDELMI ELŐÍRÁSOKNAK MEGFELELŐEN.

A FELHASZNÁLÁS FELTÉTELE, HOGY AZ ÍRÁSOK BÁRMELY FORMÁBAN TÖRTÉNŐ FELHASZNÁLÁSA, A MÁSOLATOK TOVÁBB ADÁSA ENGEDÉLYÜNKKEL, TELJES TERJEDELEMBEN ÉS VÁLTOZTATÁS NÉLKÜL, FORRÁS MEGJELÖLÉSÉVEL TÖRTÉNHET, VALAMINT KIZÁRÓLAG INGYENESEN ADHATÓK TOVÁBB.

Copyright © 2005-2016 SÓFÁR, Jesua HaMassiah-ban hívő közösség
JHVH  NISSZI Szolgálat