51. Zsoltár

Van-e új szíved?

2017. január 17.

 

Orbán Béla:

 

„51. Zsoltár, 12. vers: Tiszta szívet teremts bennem, óh, Isten, és az erős lelket újítsd meg bennem.”

 

„Ezékiel 36. fejezet, 26. vers: És adok néktek új szívet, és új lelket adok belétek, és elveszem a kőszívet testetekből, és adok néktek hússzívet.”

 

Az 51. zsoltár nagyon érdekes zsoltár, fontosságát tekintve is, hiszen sokszor elgondolkodhatunk azon, hogy valójában Dávidnak az egész életében talán ez volt a legnagyobb probléma, ez volt a legnagyobb bűn, és ez volt a fordulópont, amikor Betsabéval vétkezett. Különösen azért kérdezendő ez meg, amikor nem is olyan régen magam is beszéltem arról, hogy igazából mit is jelent, hogy egyedül Isten ellen vétkezett Dávid.

 

Mennyire, de mennyire más, amikor a mi saját bűneinket és a bűneinknek a következményeit visszük Isten elé. S mennyiben különbözik Dávid vétke, és mi a folytatása ennek? És mi az életünkben is a folytatás, amikor a bűneinkkel odaállunk Isten elé bocsánatot, megbocsájtást kérve?

 

A zsoltárnak ez a verse nagyon-nagyon mély és nagyon-nagyon őszinte, és nagyon nagy fordulópont. „Tiszta szívet teremts bennem, óh, Isten…” Tiszta szívet teremts bennem, óh, Isten, és felmerül a kérdés. Most akkor mi van Dáviddal? A régi szíve meghalt, vagy tisztátalan? Egyáltalán mi az, hogy szívet teremteni? S ha nagyon mélyen belegondolunk, ez a zsoltár lényegében nem más, mint a jövendőbe mutat akkor, amikor Isten ígérete beteljesedik, amelyiket az Ezékiel könyvéből mellette Igeversként szóltunk, és említettünk meg. Tiszta szívet teremts bennem, és jön az Ezékiel próféciából az ígéret, hogy új szívet adok nektek, hússzívet a kőszív helyett.

 

Ez a két bibliai vers, ez a két ígéret, Dávidnak a kérése, Istennek az ígérete vajon ma mennyire aktuális? Különösen azért kérdezem meg, amikor most ebben a 2017-es évben, protestáns körökben lózungként, tehát vezérfonalként ez az Igevers van mindenki előtt, amelyiket olvastunk, Ezékiel könyvét. Új szívet adok, és új lelket, megerősítlek, tulajdonképpen ugyanaz, amit Dávid kért. Vajon van összekapcsolódás és vajon szabad-e most ezeket kérni? Tiszta szívet teremts bennem, óh, Isten, és a gyenge lelket erősítsd meg bennem, miközben ott van a próféciának is az ígérete. Mindezt Isten adja, Ő kínálja. Vajon szabad-e nekünk kérni új szívet, és valóban szabad-e bizonyságból kimondani, hogy nekünk fog új szívet adni, hússzívet a kőszív helyett?

 

Úgy gondolom, hogy most sokan tévedésben vannak. Úgy gondolom, sokan nem ismerik meg azt a folyamatot a világ történelmében, az üdvtörténetben is, ami Dávidtól kezdődően egész napjainkig, amíg le nem zárul a kegyelmi idő, folyamatában van. Sokan ezt nem ismerik. Sokan ezt nem ismerik, egy berögzött keresztény szokás, úgy tűnik, hogy új szívet adj nekem, óh, Istenem, amely Teérted ég. Teljesen szabálytalan és teljesen nem azonos azzal, ami a Bibliában van, bármennyire jónak hangzik ez a kérés. Hiszen a szív nem más, mint az embernek a szelleme. S amikor új szívet kér valaki, akkor új szellemet kér? Akkor, amikor ezer éve már hívő? Amikor száz éve abból az időszakból már magát üdvözültnek tartja? Magát nemcsak üdvözültnek tartja, hanem abszolút Krisztus Testének a tagjának. Új szívet adj Istenem?

 

Úgy gondolom, hogy nem szabad elfogadni az új szívet annak, aki már újjászületett. Lehet, hogy megdöbbentő, amit mondok, de az, amit kért Dávid, az, amit ígéretként kapott Izrael népe a szívre és magának a lelkének a megváltozására, ígéretként kapta Ezékielben, ez rég beteljesedett. Rég beteljesedett, amikor Isten új Szellemet adott, Krisztus Szellemét adta. A Messiás Szellemét adta annak, aki ugyanolyan helyzetben volt, és őszintén Isten előtt állt, mint Dávid. Dávid odaállt és elmondta ezzel a pár szóval, Istenem, az én szívem, az én szellemem nem tiszta. Az én szellemem nem tiszta, csinálj egy újat, teremts bennem egy új szellemet. Teremts bennem egy új mozgató motort, amelyik a lelkemet, érzéseimet, ismereteimet, a tudásomat és mindent, ami lelki, és a testemet is kontroll alatt tartja, mert ezt szeretném. „Tiszta szívet teremts bennem…”

 

Nem tisztíts ki, nem bűnbánati ebben az értelemben, hanem még több annál. Dávid olyat kért, ami később Jesua HaMassiah, vagyis Jézus Krisztusnak a váltságműve után és akkor, Savuotkor, a Szent Szellem kitöltetésekor valósult meg. Amióta nem szabad már az újjászületett hívőnek új szívet kérni.

 

Az a 2017-es évi lózung, amelyik ígéretként veszi fel és keresztényi örömmel fogadja ezt az ígéretet, egy kicsit eltévedt. El van késve. Vagy nem tudja, mit jelent az, hogyan áll fel az embernek a lénye: test, lélek, szellem hármasságában. Nem tudja, vagy nem is akarja, hanem önmaga humanista lelki jellegű és nem szellemi állapotában. Bár tudja, hogy kellene valami új és változás, olyat kér, ami réges régen megtörtént. Olyat kér, ami 2000 évnél régebben megtörtént.

 

Jó lenne, ha pontosítanánk olykor a zsoltárokat. Jó lenne, pontosítanánk olykor a próféciákat, hogy ezek mai aktualitásukban vannak-e. Ki kell mondanom, hogy az, ami Dávidnál az 51. zsoltár, az, amit az 51. zsoltárban most elővettünk, ezt a verset, ez a zsoltár annak az embernek a kérése, akinek még nincsen szíve. Aki tudja azt, hogy az őbenne levő szelleme olyan, amilyen. Olyan, amelyik kísérthető, olyan, amelyik a bűnökre megkísérthető. Olyan, amelyik bűnös cselekedetekre készteti a lelkét, testét, illetve teste és lelke által védtelen, és ez egy jó kérés. De egyszeri kérés, és nem lehet már egy hívő életben folytatni, hogy teremts bennem.

 

Isten csak egyszer teremtett. Egyszer teremtett, majd utána teremtette azt az új szívet, azt, aki Krisztus, azt, aki Krisztus Szelleme, Ő teremtette. Maga Jézus Krisztus nem egy született emberpéldány. Ő teremtett emberi testben. Lehet ezen elgondolkodni, hogy az a szellem, ami bennünk van születésünkkor, mennyire szennyezett, mennyire átöröklött, és mennyire kaphatunk új életet. Mert az új élet nem más, mint az új Szellem. Az, amikor új szívet kapsz. Új szívet.

 

Miért is mondja az Ezékielben a prófécia azt, hogy nem olyan lesz, mint a régi? Hússzív, érző szív. Azért, mert a kőtáblák, a Törvény, a törvényeskedés valóban kemény szív volt. Egy emberi szellemnek a kontrollja, ha ezt a törvényt megszabta Isten és nem tartod be, ez a következmény. S így lett önmagával szemben és másokkal szemben az ember érzéketlenül kegyetlen, önvádoló, önpusztító szinte, hogy ő mereven be akarta tartani a törvényt, és nem volt érzése. Nem volt összekapcsolódva azzal, Aki. Nem volt még az az idő Dávid idejében, hogy maga Isten Szelleme uralkodó Szellemként működjön, úgy, mint a Messiás Szelleme bennünk, mint az Savuotkor kitöltetett, a Joeli prófécia beteljesedett. Hiszen azóta, amióta Krisztus váltságműve ott a kereszten megtörtént, a Szent Szellem kitöltetett, és ha valaki ezt a kettőt elfogadta, maga az üdvösséget és azt az alázatos engedelmes életet, amelyik Krisztus által Isten akaratában van, akkor új szívet kap, új szellemet kap. Érzőt.

 

Igen, a hívő embernek hússzíve van. A hívő embernek olyan hússzíve van, amelyik érzi az önmaga vagy saját, vagy másoknak is a fájdalmát. Azt a fájdalmat, hogy valaki bűnt követett el, és nem azért fájt, mert ellenem, hanem azért, mert fáj, hogy ő tette, és fáj az ő élete, hogy elveszendőben van. Ugyanakkor az új szív érző állapota odáig is vezet, hogy teljes öröm van benne. Teljes öröm, mert érzi a kapcsolatot magával a Szívvel, és most nem a katolikus képek jutnak eszembe természetesen. Magával Krisztus Szellemével, ami szívként a vérkeringést működteti az életünkben.

 

Új szívet adj. Talán itt kellene megérteni az 51. zsoltár egy kezdet, az Ezékieli prófécia egy folytatás, de szinte sikítva kellene ordítani, hogyha ezeket elfogadtad, megkaptad. Megkaptad, és az új szív helyett már nem teremt benned Isten új szellemet, új szívet, hanem annak a karbantartásáról, annak a működéséről mindig is figyelmeztet Önmaga, hiszen mindig érezni fogod a cselekedeteidben, hogy mi az, ami nem Isten szerinti. Hiszen benne vagy abban a vérkeringésben, ami Krisztus Szelleme tebenned. Tebenned levő új szív, egy állandó karbantartás alatt van, állandó védelem alatt van, hiszen emberként természetesen kísértve vagyunk szellemben. Állandó kapcsolatban van magával a Messiás Szellemével, a Szent Szellemmel a mi szellemünk. Ami már nem az a régi ó emberi szellem, hanem az, akik lehetünk, üdvösség birtokában a kegyelem beteljesedése által, Őbenne lehetünk.

 

Amikor ezt a zsoltárt így elővettem, elsőként természetesen eszembe jutott egy régi mondóka is, amit egymásnak mondogattunk, amikor találkoztunk egymással némelyek és elhangzott, egymás között egy köszöntés, amit soha sem tudtak mások, akik nem zsidók, miről is beszélünk. Egymásnak úgy köszöntünk: malév, és a válasz az volt mindig, hogy malév. Igen, a malév egy kérdés héberül: mi van a szívedben? Mi a szíved? És a válasz az volt, hogy malév. A malév természetesen a repülőtársaságot jelentette, és mi így köszöntünk egymásnak, hogy mi van a szíveden? Az, hogy malév, hogy elmegyünk, aliázunk, hazamegyünk. Ez a légitársaság megszűnt. Azonban a kérdés ma is aktuális. Malév? Mi van a szíveden? S talán jó lenne odáig eljutni, ahova Dávid is eljutott.

 

Uram vétkeztem. Egyedül Te ellened vétkeztem. Nem emberek és egyebek ellen. Itt szívbeli problémák vannak, és el kellene odáig jutni, szellembeli problémák vannak, hogy más szellem hatására tette ezt Dávid. Magyarul nem volt teljes életátadású akkor Isten akaratának. Éppúgy, mint ma egy vallásos ember. Nagyon tudja Istennek mi az akarata, mi a célja az emberiséggel, sőt, abban őneki is mi adatott, csak nem fogadta el. Csak sok-sok esetben tesszük azt, hogy mi akarjuk, mi akarunk valamit tenni. Dávid sem tett mást Betsabé esetében sem. Ő akarta biztosítani az uralkodási háznak az építését, amit Isten ígért neki. És igencsak a saját szíve szerint, a saját szelleme szerint tett, és így került abba a helyzetbe, hogy mondjuk így, hogy belezavarodott mindenbe. Hiszen rádöbbent arra, kénytelen volt rádöbbenni, hogy Isten akaratának a meg nem tartása, és helyette istenként lépni a saját akaratunkat, ez egy tragikus állapot. Nagyon jó és szép állapot, Dávid mikor kimondja: tiszta szívet teremts bennem. Ez annyit jelent, hogy nekem nincs.

 

Ez annyit jelent, hogy roncs vagyok. Ez annyit jelent, hogy elég volt, sok mindent jelent. Ez maga a megtérés utáni állapot. Hiszen Dávidról elmondhatjuk, hogy ő Istennel kapcsolatban volt, Istennek a keze alatt volt, de mégis nem volt átadott életű. Ezért történt, ami történt, és eljutott addig a pontig, amikor kimondta: Uram, nekem egy új kell. Nekem egy új kell, és erősítsd meg a lelkem, erősítsd meg a gondolataimat, az érzelmeimet, hogy hogyan is tovább. Talán erre volna szükség neked is, vagy bárkinek is, hogy eljusson addig a pontig. Nem én akarom! Idáig én akartam, ott a csőd. Ott van, amikor nem is tudtam, de Isten akarata ellen mentem, amikor én akartam utódot nemzeni, és Isten nem nézte jó szemmel, meg is büntetett érte. Ott van bennünk a dávidi nagy király, a kiskirályban, és ott van bennünk, sokszor Istennek hála, amikor Ő megállít, azt mondja: na, most akkor beszéljünk.

 

Szembesít a bűneinkkel, az állapotunkkal, a piszkos szíveinkkel. A piszkos szellemiség, ami bennünk van, ami annyira használhatatlan, ez az emberi szellem, ami mindentől védtelen, ami mindennel támadható, Sátánnak a célpontja, ami folyamatos támadás alatt van a testünktől, folyamatos támadás alatt van a gondolatainktól, az érzelmeinktől. Igen, jó idáig eljutni, hogy tudjuk. Tudjuk, hogy itt meg kell állnunk. Tudjuk, hogy itt nem mehetünk tovább. Itt csak Isten segít, és teljesen újat kérek most. Új szellemet, hogy a lelkem és a testem ne uralkodjon felettem, azért, hogy a lelkem a szellememet ne támadhassa, azért, hogy a lelkem és a testem együtt ne támadhassa a bennem lévőt. Azért, hogy védett lehessek. S ezért született, ezért lett teremtve a világ Megváltója, és ezért adott Általa új szívet ennek a világnak. Új Szellemet, magát Krisztus uralkodó Szellemét, ennek a világnak, hogy az övéinek, ebben a királyi hatalomban, ebben a vérkeringésben új szívet kapva, új élete legyen, és gondolataiban megváltozhasson és megerősödhessen.

 

Dávid kéri, hogy erősítsd meg a lelkemet. Igen, tudom azt az állapotot, amikor az ember ott áll, ezt én akartam, és hát bűnt követtem el. Minden embernek vannak ilyen állapotai vallásos szinten. Mindig is előfordulhat. Azonban tudom azt is, hogy mennyire áldás volt, amikor odaálltam Isten elé, ez így nem megy. Cseréld ki bennem azt, ami mindig sebezhető, mindig, de mindig rosszra visz, és ez nem a lelkem, hanem a testem és a lelkem együttesen, azt támadja, aki a szellemem, akinek uralkodni kell, hogy uralkodjon a lelkem és testem fölött. Az volt sokszor elbukva, sokszor megtámadva, és Isten kegyelme, hogy megszólított. Isten kegyelme, hogy szembesített, hogy neked nincs új életed, neked nincs új szíved, neked nincs, nem teremtett még benned Isten új szívet. De van lehetőség, ha bűnbánatod van, van lehetőség tovább lépni. Van lehetőség Dávidként odaállni: teremts bennem új szívet. Nem adjál, meg takaríts, meg adni fog. Teremts bennem.

 

Abszolút új, nem kitoldozott, foltozott. Nem olyan vallásos élet, ahol a törvényekkel próbálom itt, ott, amott, a hasadásokat a szívemen, az egész lelki állapotomon és a szellemi állapotomon javítgatni. Az a legszebb pillanat az ember életében, talán az egyik, hogy kimondhatom: teremts bennem új szívet. Ebben benne van a bűntudat, benne van a teljes odaadás, benne van az, hogy engedelmes akarok lenni. Benne van az új életnek a hite, és az akarása is.

 

Most, amikor ebben az évben lózungként, jelszóként, útravalóként, Bibliakalauzként, fő Igeként előkerül Ezékiel 36-ból az elmondott Ige, akkor egy kicsit sajnálom, hogy nem hallják azt, egy kicsit többet kellene most már lépni. Nem az, hogy legyen változás a lelkemben, nem az, hogy legyen változás a szívemben. Már abban a szívben, amit ma a szív, a szellem azonossága ellenére a lelket tekintik szívnek és szellemnek. Változásnak kell történnie a látásban, elsőként természetesen úgy, hogy meg kell érteni az emberi hármasságnak, a lényünk hármasságának az egymásra épülését. Meg kellene érteni végre, nem azt kell kérni, hogy én jobb legyek, nem azt kell kérnem, hogy szebb és jobb tetteim, gondolataim, érzelmeim legyenek, hanem új érzelmeim, és új gondolataim legyenek. S ha megvan, akkor ebben erősödést, és ebben előrelépést kellene kérni. Hiszen aki arra gondol, hogy újfajta gondolkodás kell nekünk, új lélek, akkor semmi mást nem akar tenni, mint egy új vallási ágazatot, új módszert, új teológiát akar létrehozni. Aki arra gondol, hogy a szívének meg kell változni, az nagyon-nagyon bajban van, és nagyon-nagyon félreértelmezi, hogyha az érzelmekre vetíti ki, hogy nekem fáj a szívem valakiért. Nem úgy kell fájni a szívemnek valakiért, mint humanistának, hanem szellemben kell érezni egymást, és szellemben kell érezni a világot. Szellemben kell érezni azt a részt, ami rám és nekem adódott, ameddig az én látótávom és hatókerületem tart, amiért felelős vagyok.

 

Új szívet adok neked? Ez ma már hívő embernek nem lehet ígéret. Vallásosnak igen. Én kívánom azt, hogy a vallásos emberek értsék meg, hogy igenis akármikor, úgy, mint Dávid, oda lehet menni Isten elé, Uram, adj egy új szívet. Új szellemben akarok lenni, ami kontrollálja, felügyeli, maga a másik, Krisztus Szelleme által az én életemet, testi és lelki állapotomat. Annak működését kontrollálja. Mindaddig, amíg valaki azt szeretné, hogy Isten olyan változásokat hozzon létre az ő életében, hogy gondolkodásában valami sziporkázóbb legyen, többet tudhasson, és tetteiben más legyen, késésben van.

 

Meg kell érteni, az új szív a szellemnek új teremtésének hiányában, mi csak erőlködünk. Mi csak vágyakozunk, hogy fájó szíve lesz valakinek, fájó szíve lesz irányomban, valakik meg fognak sajnálni, érezni fogják bajomat, búmat, örömömet. Ezek hiú vágyak. Ezek jó vágyak, csak hiú vágyak, ami nem rajtunk függ, és nem tőlünk lóg, ahogy szoktam mondani, ez nincs a hatáskörünkben. Egyetlen esetben van változás, amikor kimondom: Uram, a szellememben adj egy végső változást, hogy ne kelljen kérni azt, hogy új szívet adj. Nem új szívre van szüksége annak az embernek, akinek üdvbizonyossága van.

 

Így azért figyelmeztetésként természetesen újra meg kell ismételnem, ha előveszünk egy Dávid életét, ne próbáljuk magunkra vetíteni, mert azóta sok minden változott. Nagyon sok dolog van, amiben Dáviddal azonos egy hívő embernek az igen csak háborús, és igen csak támadott, és mindenféle értelemben azonos vagy hasonló élete. De a mi életünk nem Dávid élete. A mi életünknek van egy része, ami Dávidéval hasonló. Ugyanígy a próféciákkal is, úgy, mint ez az Ezékiel prófécia is, nem nekünk szól. Nem az újjászületett keresztényeknek szól. Ez annak a népnek szólt, amelyik törvényes módon kőkeményen betartotta a törvényeket, és látható módon előttünk is, Isten ismertette módon, minden erőlködése ellenére újra és újra elesett. Neki ez volt az örömhír, neki ez volt az evangélium. Neki ez volt Isten szeretetének a kinyilvánítása, hogy annak a népnek, amelyik a törvények igen csak kemény uralma alatt volt, és önmagukat is keményen fegyelmezték, és másoktól is elvárták, a sok-sok csalódás, sok-sok elbukás után Isten ad egy másik lehetőséget. Amikor már nem nekünk kell mereven a kőtáblához ragaszkodni, hanem azt a kőtáblát is, mindazt, amit Isten Törvényében, rendeleteiben, és végrehajtási utasításában vannak, azt érző szívvel tudjuk szellemünkben megérteni, hogy mit kell cselekednünk, hogyan kell élnünk, és hogyan kell gondolkodnunk. Miközben ez az érzés, miközben ez a gondolkozás és a tetteink, bizony a szellemünk uralma alatt sokszor nem saját és szabad vállalkozásunk és akaratunk által megszületett tény.  

 

Krisztus Szelleme, az uralkodó Szellem természetesen meghagyva a mi szabad akaratunkat, mindig is a szívünkre helyezi az Ő Törvényét. A szívünkre helyezi, mit kell tennünk, a szívünkre helyezi, hogy mit kell gondolnunk, és ez nem más, mint szellemi kapcsolat Krisztus Szelleme által Isten Szellemével, vagyis a Szent Szellemmel folyamatos kapcsolatban lenni. Ismételten kell mondanom, így érthetjük meg, hogy Dávid idejében Isten Szelleme az Ő népével mindaddig, amíg Krisztus Szelleme nem jutott hatalomra, ott volt, és ma is ott van azok felett, akik nem önakaratuk nélkül, saját hibájuk nélkül nem fogadták el Jesua HaMassiah-t, mint Urat.

 

Bizony ott van Isten Szelleme ma is a Krisztusban nem hívő zsidóval is és ott van sokakban, akik ma is keményen kőtábla szinten a törvényeket be akarja tartani. Nekik szól, ma is nekik szól az Ezékieli prófécia. Adok neked mást, érző szívet. Ne kínlódj, ne szenvedj, ne érezd mindig a bukást. Ne érezd mindig azt, hogy félni kell Istentől, mert bűn után büntetés, habár van Jom Kippur, és lehet rendezni. Ne kelljen ebben, hanem lehessen egy olyan életet élni, amikor Krisztus Szelleme megmutatja nekünk, mi a jó, mi a rossz. Nem a kőtábla, hanem maga Krisztus Szelleme a mi szellemünkkel értekezik, és a mi szellemünknek jelzi, ez nem. Amikor nem a gondolataink és az erősködéseink, nem a teológiák, a dogmák, és egyebek visznek előre. Ez nem a mi utunk már.

 

Ez nem a mi utunk, én ezt az Ezékieli próféciát, mint véglegesen be nem teljesedőt, szívesen adnám minden zsidónak, aki nem ismeri Jesua HaMassiah-t csak hallomásból. De nem tudja ki Ő, mert ebben nekünk is van még bűnünk és teendőnk. Bizony, nekik mondanám, ne erőlködj, van ennél sokkal jobb. Kaptál egy sokkal jobbat, érezni fogod, hogy mit kell tenned. Érző szívet ad, és ad olyan gondolatokat, ami megerősít téged, és ezen az úton megérted végre, megérted a lelkeddel és érzed, magával a lelkeddel, és mindebben kiteljesedik benned az, Aki Szellem, Aki ott ül az Atya mellett, Aki vezetni akar. Aki a szívedre akarja helyezni az örömöt, a szívedre akarja helyezni a fájdalmat és a bűneidet is, hogy mielőbb letedd.

 

 Hadd legyen egy lózung helyett: új szívet adok neked, meg új lelket. Nem! Nekünk már nem szól ez. Vigyázz az új szívedre, menj oda, mindig maradjon tiszta. De azért beszélj arról, ami Dáviddal történt. Ő más szellemben, és nem Isten Szellemének alárendelten végezte el azt, ami vétek Isten előtt. De eljutott odáig, hogy ki tudta mondani: szükségem van egy új szívre. S akinek idáig eljut a tudatában is, az érzelmeiben, a szellemét megérinti Isten, hiszen a hitet is Ő adja, mindez valóság lesz. Akkor első lépésként ne tétovázzon, mondja ki őszintén Isten előtt: újat akarok. Újat, egyszer és véglegesen.

 

S ha ezt megteszi, akkor nem néhány évszázad után, mint a sorrendben Ezékiel és Dávid közötti időszakban, hanem hamarosan megkapja. Igen, Én erre vártam fiam. Erre vártam, mert be van készítve az az érző szív neked, ha átveszed, és igent mondasz, és alázatosan követsz. Az én akaratomat, a Szent Szellem akarata által, a Te Szellemed és az én szellemem hadd legyen egy, mert nem akarok eltévedni, mert nem akarok Isten ellen tenni, mert élni akarok. S hozzá elkérheted, és elkérhetem, hogy Isten adjon világosságot érzelmeimben, hogy mi a jó, és mi a rossz. Valóban ne csak vezetésünk legyen maga a Szent Szellem által, hanem maga az értelmünk is felfogja, hogy mit kell tenni.

 

Nem vagyunk szellemieskedők, akik mindent elszellemiesítenek. Isten nagyon őszintén és nagyon egyszerűen beszél mindenkivel. Azzal, akivel Szellemben azonos, Krisztus Szellemében, Krisztusban egyenlő ő, és Krisztusban benne élővel, maga Isten beszél, hogy meg tudja adni neki mindig azt, hogy tudja, hogy mit tehet és mit nem. Ha pedig rosszat tesz, akkor fájóvá teszi az életében. Nem kell erősködni, nem kell erősködni és nem kell nyájaskodni, miszerint minden bajnál, mikor valami kis negatív állapotba kerülünk, mikor kis padló van, amikor egy kicsit elrontottuk az életünket, mikor kicsit nem látunk, mikor kicsit bajban vagyunk, akkor nem az a dolgunk már, hogy új szívet adj, és új lelket. Hanem szabad azt mondani: Uram, erőtlen vagyok. Erőtlen vagyok: újíts meg.

 

Dávidnak az 51. zsoltára, amit itt olvastunk, ez pedig nem más, mint magának a Messiásának a hívása. Uram, ez nem megy, ez a törvényeskedés. Ez a törvényeskedés az önfejűséghez vezet. Tudom, mi az akaratod, de mint ember, elbuktam. Mint ember, ha nem is akartam, mégis istenné lettem. Igen, Dávid, Krisztus Szellemét, a Messiás Szellemét kérte. Új szívet adj, azt az uralkodó Szellemet, ami Isten akaratából megteremtetett Máriában, megteremtetett egy testben, beültetve, teljességgel benne hordozva. Igen, Krisztus Szelleme mindenkinek ott áll, és várja, hogy a vallásos erőlködés helyett végre egyszer kimondja: teremts bennem új szívet. Teremts bennem és erősítsd meg a lelket. Erősítsd meg az érzelmeket mások felé, erősítsd meg az érzelmet az Úr felé, erősíts meg. Éljek ebben a világban, hogy ne csak gépiesen cselekedjem azt, ami Dávid korában igen csak gépies volt még. A zsidóság, mint Ezékiel korában gépiesen cselekedte, törvényeskedve az életét. Isten ezt jóvátéve, és Isten ezt látva azt mondja, ne kínlódj ember. Sokkal több van ennél.

  

Új életed, vagyis új szíved, és ebben megerősödik a gondolatod, megerősödik az érzületed, és embertársakkal, testvérekkel, azokkal, akikkel egy vagy, azokkal is rendeződik az életed, teljességgel. Nem szabad humánosan kérni, hogy a helyzet változzon meg, hanem egyszerűen kérni kell, Uram, ez a helyzet tarthatatlan: adj helyette mást. Egy új életet, új szívvel, új lélekkel, új szellemmel, új gondolkodással, új érzelemmel, szellemünkben megváltozva. Értelmünkben is változzunk meg, miszerint a testünk is már hiába tolakodik, hogy elkábítsa az érzelmeinket, megszédítse az agyunkat, elkábítsa és így, mikor ez a kettő egyesül, ne tudja többé az én szellememet megtámadni. Márpedig, ha az Ő Szellemében egy vagyok, Krisztusban vagyok, ez a kettő csak kívülről tud kiabálni. Kísérteni, próbálni, de a támadásra mindig számíthatsz. Új szív esetén a támadásokat látod, érzed, tudod, pontosan ezért érző a szíved. De nem kivédened kell, és nem vereségből felállnod, hanem azt mondani: Uram, én csak a Te akaratodban akarok járni.   

 



 


AZ OLDALAINKON SZEREPLŐ ÍRÁSOK SZERZŐI JOGVÉDELEM ALATT ÁLNAK, ÍGY AZOK BÁRMILYEN JELLEGŰ TERJESZTÉSE ÉS PUBLIKÁLÁSA KIZÁRÓLAG ELŐZETES BELEEGYEZÉSSEL TÖRTÉNHET!
HONLAPJAINKON TALÁLHATÓ VALAMENNYI ÍRÁS SZABADON LETÖLTHETŐ ÉS KINYOMTATHATÓ, MAJD MINDEN FORMÁBAN TOVÁBBÍTHATÓ AZ ADATVÉDELMI ELŐÍRÁSOKNAK MEGFELELŐEN.

A FELHASZNÁLÁS FELTÉTELE, HOGY AZ ÍRÁSOK BÁRMELY FORMÁBAN TÖRTÉNŐ FELHASZNÁLÁSA, A MÁSOLATOK TOVÁBB ADÁSA ENGEDÉLYÜNKKEL, TELJES TERJEDELEMBEN ÉS VÁLTOZTATÁS NÉLKÜL, FORRÁS MEGJELÖLÉSÉVEL TÖRTÉNHET, VALAMINT KIZÁRÓLAG INGYENESEN ADHATÓK TOVÁBB.

Copyright © 2005-2017 SÓFÁR, Jesua HaMassiah-ban hívő közösség
JHVH  NISSZI Szolgálat