|
Shabbat Besálách I. A szombat megtartása Elhangzott a Sófár Jesua HaMassiah-ban hívő Közösség szombati istentiszteletén 2019. január 19.
Orbán Béla:
Ennek a szombatnak a neve Shabbat Besálách, vagyis küldetésben. Mózes 2. könyvének a 13. fejezeténél járunk körülbelül, és onnan egyetlen egy bibliai verset veszek most elő. Nem veszem elő az egész Szidra Parasát, egyrészt a délelőtti alkalomnak a hosszúsága miatt, másrészt meg tényleg ennek a szombatnak csak egy kis részét szeretném elővenni ma délután. Mózes 2. könyvének, a Kivonulás könyvének a 16. fejezetének a 29. versét, vagyis: „Lássátok meg! Az Úr adta néktek a szombatot, azért ad ő néktek hatodnapon két napra való kenyeret. Maradjatok veszteg, kiki a maga helyén, senki se menjen ki az ő helyéből a hetedik napon.” Shabbat Besálách-nál tartunk és a Shabbat Besálách előtti szombaton, Shabbat Bo-nál mérhetetlen mennyiségű törvény volt és a legnagyobb örömömre ezen a szombaton összesen egy törvény van a heti szakaszban. Az, amit most felolvastam. Ez a heti szakaszban fellelhető egyetlen egy törvény, ami utasítás a Biblia népének, nekünk is természetesen. A 613 parancsolatból azt hiszem a 25/613-as. De mi is ennek az üzenete? Először is a szombat megtartása egyértelműen benne van. De itt maga a parancsnak a lényege nem az, hogy a szombatot tartsd meg, hanem ennek a törvénynek egyetlen egy lényege van: szombaton ne hagyd el a helyedet! Ó ez a törvény úgyis csak akkor volt hivatalos, ott a pusztában, amikor a manna esett, ugye? Nem. Nem, ez egy általános törvény. Egy olyan általános törvény, ami magának – az utolsó vacsora előtti időszakot is ismerjük a Bibliából – Jézus élete. Ő is csak egy megtett távolságra ment el: Jeruzsálemből a Gecsemáné kertig. A zsidóság szabályozza ezt a távolságot, mennyi távolságra lehet menni: 1900 m különben, annál tovább nem lehet menni. Mert a zsidóság ezt tudja, hogyha 1900 méter után építek egy sátrat, onnan újabb 1900-at lehet tovább menni, de ez nem a törvény, hanem a törvénynek a megszegése. S itt mégis miért szól nekünk ez a törvény bármit is? Hát egyrészt a szombatnak nem a megünnepléséről, hanem a megszenteléséről beszél. Valóban semmi, de semmi dolgod ne legyen. Nem az a lényeg, hogy ne menj el: hanem maradj otthon! S amikor egész nap arról beszéltünk, hogy család, egész nap arról beszéltünk, hogy hogyan kell elkezdődnie egy újnak, egy közösségnek, akkor bizony a magánembernek is észre kellene venni ennek a törvénynek az aktualitását: szombat, ne menj el otthonról, legyél Isten előtt. Ne legyen más dolgod, tartsd már meg a szombatot, mert Ő adott neked mannát, két napra elegendőt, hogy szombaton ne kelljen dolgoznod. S adott neked mindent az elmúlt héten, a munkahelyeden, a bankszámládon és mindent, hogy elég legyen. Ha ezt a törvényt nem veszed figyelembe, akkor te hálátlan vagy Istennek, hogy az előző héten nem áldotta meg a munkádat, vagy: engedetlen vagy Istennel szemben, mert neked még több kell, még több kell, még több kell. Nagyon egyszerű törvény: ne hagyd el. Ne hagyd el szombaton a társadat, legyél vele együtt! Legyél vele együtt Isten előtt, nincs fontosabb! Amikor a szombatot ünnepeljük, a szombatot megéljük, akkor nem a hétnek a fáradságait pihenjük ki, hanem felkészülünk a jövő hétre, felerősödünk a jövő hétre. A Sátán mindent megfordít és bennünk is a gondolat bennünk van: itt van a szombat, most aztán laza, kipihenjük. Nem. Itt van a szombat, a jövő hétre készülj fel, és nemcsak fizikailag, hogy fekszem, pihenek és egyéb, nem végzek munkát, hanem a gondolataimat rendezem, és magát az Istennel való viszonyomat rendezem. Nem utólag rendezek, hanem előre rendezek. Nem utólag, hogy mit csináltam a múlt héten, most mindenem fáj, és minden bajom van, hanem az, hogy mi lesz a jövő héten a feladatom. Isten nem leállítani akar, hanem mobilizálni akar. Így néz ki egy törvény. Az a törvény, ami nem kell. S ha ezt nagyobb léptékekben mondom, azért mert te a szombatot ott hagytad, és elmentél dolgozni külföldre, ezzel magát Istent tetted szégyenletessé, hogy nem volt elég az, ami itt volt. Nem álltál harcolni a többiekkel együtt a megélhetésedért. Elégedetlen voltál, és teljesen magaddal tettél kárt önmagadban, a családod szétment, te ettől nem erősödtél, hanem fogyasztasz. Ne hagyd el az otthonodat! Ha családod van, igen, ne csinálj semmit, hanem rendeződjél szellemben, lélekben, és fizikailag is, hogy a következő feladatot, a következő hetet, a következő hatot pontosabban – hiszen a következő hetedik nap megint a tied – arra elegendőd legyen, mert Isten szombaton akar neked elegendőt adni. S Ő már a hat nap alatt, – hatos az emberi számnak a teljessége, emberi teljesség száma – Ő neked hét közben mindent, de mindent megadott, hogy szombaton te hálát tudj adni. Ne légy hálátlan. Ne légy hálátlan, mert ennek mindig is következménye, nem büntetése, hanem következménye van. Egy törvény. Egy törvény, ami generációkra kihat, hogyha nem tartod be, mert elhagytad az otthonodat. Ezért van ebben a szerencsétlen világban, hogy már nincs egy egységes nemzet, egy egységes nép sehol sem, mert mindenki elhagyta, mert mindenki távol van. Nincs otthon. Hányan, de hányan hiányoznak szombaton és ezer, kétezer kilométerre vannak a családjuktól. Hogy tud az a család erősödni érzelemben, értelemben, akár a gyerek, akár az anya, akárki? Otthagytad a családodat. Nem tartottad meg ezt a törvényt. Szörnyű következménye van. Istent nem tisztelted meg. Nem. Önmagad tiszteletére még rápakoltál. Isten parancsát, mint olyat, bizony semmibe vetted. Ez bizony Istent sértő, bárhogy is veszem. Igen, kell wellness, meg ilyen, meg olyan, meg amolyan. Biztos kell? Biztos kell olyan, ami a te istenednek, önmagadnak kell, és amit Isten kér, az meg nem? Biztos, hogy egy wellness, vagy akármilyen hétvége: az téged erősít? Ne csapd be magad! Azért többet dolgozol, hogy többet pihenj. Ugyanannyit fektetsz be, amennyit elköltesz. Ha nem mennél el szombaton, nem tagadnád meg ezt a törvényt: kevesebbet dolgoznál hét közben, kevesebb lenne a fáradságod, kevesebb lenne a pszichés leterhelésed, és szellemben is többet tudtál volna lenni Istennel. Képzeld el, nem reggel 6-tól este 7-ig dolgozol, hanem este 6-kor már az Igéről tudtunk volna beszélgetni, mert neked a pihenésre kell még több energiát befektetned. Nem veszed észre, hogy be vagy csapva? Itt megtermeled, ott elfogyasztod. Még többet termelsz, esetleg még többet fogyasztasz. Ne hagyd el az otthonodat. Ezt mondanám azoknak is, akik éppen most valahova elindulnak, Anglia vagy akármelyik országba. Ne, ne, ne. Ne hagyd ott a családodat, hogy még plusz egy kicsit rápakolok. Plusz munka, ilyen munka, olyan munka. Te fogsz kifáradni. Te leszel idegbeteg, Istennel semmi kapcsolatod, és még fizikailag is mehetsz az orvoshoz, mert tönkre tetted magad. Nem fenyegetés ez, sima egyszerű tények. Megfeszíted magad, hogy egy kicsit pihenj. Megfeszíted az agyadat, hogy… Miért? Egyetlen egy törvény: küldetésben vagy. Ennek a küldetésnek van egy rendje. Isten gondoskodik, hogy hat nap alatt Ő ellát bőséggel. Igen, hálát lehet adni a munkahelyedért, hálát lehet adni azért, amit kaptál Tőle. Nem azt, amit elpocsékoltál, nem, nem. Az a te balhéd. Nem az, amit betarháltál, te tarháltál és fölösleges vagyont gyűjtöttél. Nem az. Isten bőséggel ellátott. Ismerem-e a határaimat, hogy Isten hat nap alatt mindennel ellátott? Vagy nem elég? Ha kimondod, hogy nem elég, Istennel kerülsz szembe. Magának, Istennek a nevét szentségteleníted meg. Mert, ha az Övé vagy, Ő mindenből éppen annyit és eleget adott. Ő adta a szombatot. Ő adta azt a napot, amikor Vele lehet találkozni. Ő adta a testi, lelki, szellemi megerősödést, hogy indulj el a jövő hétre. De jó lenne, ha szombaton így tudnánk együtt erősödni. Nem az, hogy mi volt, meg mi van, meg akármi, hanem a szombat közösségi alkalomként úgy működne mindenhol: mi vár rám holnap? Mi vár rám a következő hat napban, és ebben látom-e a dolgomat, működik-e maga az eszem, és az érzületem? Mit akar Isten elsődlegesen és alkalmas leszek-e rá, mert akkor inkább pihenek még fizikálisan is, ha kell. Isten a jövőre adta a szombatot. A múltra emlékezvén, a teremtésre, de a teremtésnek a célja a jövő. Az, amiben élünk, ez egy folyamatos idő. Sápítozunk, hogy ilyen fáradt vagyok, meg olyan, jaj, nem szól hozzám az Úr, meg pszichésen lökött vagyok. Nem tartod meg a szombatot. Nem vagy elégedett Istennel. Nem vagy egy kicsit önző? Mert hogyha szombaton Isten elé tudsz állni, akkor Ő megtanít arra: hogy bánj a pénzeddel, az erőddel, az időddel, megmutatja, hogy hova kell menned, imádkoznod: Ki elé? Ő megtanít mindenre. Istennél van egy rend, és a szombat a rendnek egyike. A teremtés rendjében benne van a szombat. Te a teremtés rendjében úgyszintén benne vagy, és a kettőnek valahol találkozni kellene. Nem szombatistának kell lenni. Gagyarászni, hogy én ilyen szombatista vagyok. Nem. Megérteni, hogy a szombatod a jövőnek az előszobája. Ott készülhetsz rá, és hogyha te valóban szombaton elő tudsz készülni, akkor utána az a hét erősen, szellemi, lelki, és ha kell, fizikai erővel meggazdagodva tud előre menni. Tudod te, hogy holnap mit kell csinálni, holnapután, és így tovább? Nem volt szombatod, hanem a napokat éled fel, és egyiket halmozod a másikra. Nem fogod bírni. Pedig Istennek ez a gondviselése. Állj meg! Ma nem kell dolgoznod, hogy még pakolj rá, ott a manna, adtam eleget. Egész héten meg tudod termelni azt, ami kell az életedhez. Egész héten. Ha nem tudod megtermelni, akkor vagy mulasztási bűneid vannak, vagy az elégedetlenségnek az Istent megvető állapotában vagy. Úgy gondolom, hogy a szombat megszentelésénél erről van szó: hogyha Ő kiemelt valamit, azt érted tette. Neked adott időt, és akkor újra felmerül a kérdés: kellenek Isten törvényei? Döntsd el! De, ha már kifáradtál pszichésen, nem bírom tovább, majd mikor az izmaid megfeszülnek, mindenféle kopások és egyéb lesz, mert túlterhelted magad, és amikor nem hallod Isten Szavát, egyedül egyvalakit okolhatsz: az te vagy. Ne másra mutogass, hogy milyen világban élünk. Milyen nehéz a világ. Ne arra mutogass, hogy: hol van az Isten? Hanem kérdezd meg magadtól: ezt a szombatot hogyan töltöttem? Erősödtem általa? Kaptam valamit? Testi, lelki, szellemi erősödésem megvan? Ha igen: érdekes, egy törvényt betöltöttél! Egy törvényt használtál, és itt az áldása, hogy holnap friss vagy, erős vagy, céltudatos vagy. Erős, és biztos, mert tudod, hogy Isten akaratában mész. Talán ezt kellene megérteni, hogy jó lenne a törvényeket megnézni: miért is jó ez nekem? S a törvényekért áldani Istent, hogy igenis adott mannát, igenis nem kell kínlódnom szombaton, mert Ő megadta a lehetőséget, hogy nem kell még, még, még robotolnom. Igen, a törvény így néz ki. El lehet dobni. Nem kell betartani. De még többet fogsz dolgozni, ha a túlhajszoltságod miatt kórházba kerülsz, ha a túlhajszoltságod miatt elveszíted a családodat, meg ki tudja, hol a gyereked. Vagy elveszíted a társadat, felbomlik a házasságod. Ne Istent hibáztasd! Ha a szombati napot nem töltöd együtt a társaddal, egy közösséggel, akkor a társaddal és a közösségeddel nem fogsz testileg, lelkileg, szellemileg a jövő tekintetében megerősödni. Pedig azt hiszem, hogy sokszor erre volna szükségünk. Ebben lehet az ember még, még, még, fokozatosabban igényes. Szeretnék még erősebb lenni, még erősebb lenni. Többet kapni Istentől, több áldást kapni Tőle. De mindez rajtad, a te hiteden, a te engedelmességeden függ. A szombat megtartása ezért lényeges.
AZ OLDALAINKON SZEREPLŐ ÍRÁSOK SZERZŐI JOGVÉDELEM ALATT ÁLNAK, ÍGY AZOK BÁRMILYEN JELLEGŰ TERJESZTÉSE ÉS PUBLIKÁLÁSA KIZÁRÓLAG ELŐZETES BELEEGYEZÉSSEL TÖRTÉNHET! |