Bizonyságok
 
 
 
Mi történt velem? ... A női identitásról
 

Újra meg újra előtüremkedik valamiféle szívmelengető érzés, melyet kellemessége ellenére, próbálok elnyomni magamban. Mégis ez az érzés makacs, és időről-időre szemtelenül előbukkan. 

Már egy ideje készülök az elmúlt időszak visszatekintésére, és annak ellenére, hogy mély hálaadás van a szívemben, nem vettem a fáradságot, vagy inkább a bátorságot, hogy végig gondoljam a gyorsnak mondható események pergését. 

Mi történt velem? 

Jesua HaMassiah (Jézus Krisztus) folyamatos helyreállító munkája nyilvánvalóvá és valósággá lett az életemben. Isten finom és szelíd vezetését tapasztaltam meg. Megtanultam elfogadni és megélni az élet legalapvetőbb dolgait. Elfogadtam női identitásomat, azt, hogy Isten szerinti házasságban éljek, hogy én is egyszer anya leszek. 

Sajnos a Sátán hosszú évekre becsapott, gondolatban mindig valami szebbet, jobbat, kecsegtetőbbet ajánlott. A hétköznapi dolgok, a házasság, a család kérdése nem vonzott. Aztán, mikor megtértem, kaptam a tanításokat az isteni rendről, de ez továbbra is csak egy távoli eseménynek tűnt, melyet csak toltam magam előtt, talán félelemből nem tudtam elfogadni és magamra vonatkozatni, vagy szimplán a közönséges gőg, hogy én nem lehetek olyan „átlagos”, mint mások. Készültem – igaz, csupán csak gondolatban – a nagy elhívásra, mindent buzgón elszellemiesítve.

Újjászületésemtől fogva, Jeshua HaMassiah, Szent Szelleme által, a bennem levő gátak dacára munkálkodott bennem, olyannyira, hogy már fájt, feszített a rendezetlenségem. El kellet fogadnom, belátnom, hogy egész életünk egy folyamatos szolgálat, és ebben a felfordult világban az aprónak tűnő – de mégis óriási dolgok – a legfontosabbak! 

Szóval beláttam, hogy ÉLNI kell, és az élet legfőképpen a hétköznapokból áll, hétköznapi eseményekkel, hétköznapi emberekkel. Ebben élve kell nekünk is bizonyságot mutatni a világ számára, ami mindannyiunk kötelessége.

Igen, feleség lettem, igen, anya is leszek, igen, vállalom a családomért való munkálkodást, a család melegének biztosítását, vállalom a felelősséget azokért, akik már hozzám tartoznak, vagy a jövőben fognak. Vállalom a közösséget a testvérekkel. Elfogadom, hogy Isten tervében csak egy részfeladatom van, hogy egy vagyok a sok közül Krisztus Testében, éppúgy, mint a világban. 

Köszönöm Istennek azt a gyümölcsöt, melyet Ő adott az Ö munkája által, hogy hordozhatom az Ö dicsőségét, hogy mások épülésére bizonyság lehetek. 

Csodálom Istent, az Ő igazságát és igazságosságát – mely nem olyan, mint a miénk, embereké – csodálom, hogy Ő az Ő Népe közt lakik, és csodálom, hogy Jeshua HaMassiah által én is e Néphez tartozhatok, melyre büszke vagyok, és nem, mert megérdemlem, hanem Krisztus szeretete végett. 

Hálával vegyített örömöt érzek, melyet még nem tapasztaltam, ami hiszem, hogy erőt ad az életemben, a következő mérföldkőig. 

Anna 

2008.01.15                                                                                                                                      

Copyright © 2005-2019 SÓFÁR Közösség
http://kehilatshofar.com