Bizonyságok
 
 
Élek többé nem én, hanem a Krisztus énbennem  

Először csak annyi jött le, Isten a Fiát adta értem. Akkor ez az Isten szeret. Azt mondták, tartozom neki annyival, hogy jó leszek,azaz azt csinálom amit majd mondanak a bibliából, és azt nem, amit nem szabad. Jó, elfogadtam. Kint "evangelizáltam" az utcán, kudarc, kudarc után, de nem éreztem magam jobbnak, nem változott az életem, ahogy mondták, hogy kellene, de igyekeztem jó arcot vágni,  mintha minden nagyon jó lenne. Kb két évig bírtam ezt, utána megbeszéltük a vezetőkkel, hogy szerintem ők törvényeskedők, és test szerint járnak (bár igazán magam sem értettem, ez mit jelent), ők meg azt mondták kritikus vagyok és büszke, vagy megtérek,és elfogadom nekik, van igazuk, vagy mennem kell (nem az első voltam, bár azt hittem csak én fedeztem egyedül ezt fel).

Hát, gyülekezetbe muszáj járni, különben eltávolodok Istentől (ezt gondoltam), találtam egy "karizmatikus" gyülekezetet. Itt, mivel aki keresztyén annak szolgálni kell, teremfelelős lettem, én raktam össze a hangtechnikát, nyitottam, zártam a termet, ilyesmik. Sajnos az örömmel itt is baj volt, bár próbáltam nagyon boldog lenni a dicsőítés alatt (vajon a többiek mitől ilyen boldogok?).

Szabadítottak is, hogy felszabadult legyek, mindenféle kötelékeket vagdostak képzeletbeli ollókkal, mindenki látomásokat látott, földön hevert ( vajon hogy tartozhatnék igazán közéjük?).

a vezetők hatalommal szóltak. Itt is kellet jó pár hónap, mikor elkezdtem látni, hogy még Istent is kényszerítik hatalommal, mit tegyen, természetesen "Igei" alapon. (természetesen Istent nem uralhatja senki)

Karácsonykor beszéltem meg a pásztorral, hogy ami itt megy, én abban nem vehetek részt. Eljöttem onnan is.

 

Istenem én téged nem értelek, mit akarsz tőlem? bár hallottam, hogy Te vagy az Élet, az Út, az Igazság, én még is a legnyomorultabbul érzem magam, talán elvetettél, egyáltalán, mit jelent ez?

 

Találkoztam emberekkel, akik azt mondták, a probléma gyökere, hogy nem jó kezekbe adtam az életem, nem azéba Aki meghalt és feltámadt, és Akié minden hatalom mennyen és földön.

 

Igaz.

 

Elfogadtam Krisztust, aki a Jézus. (a Messiás Istent, aki a Szabadító)

Sok idő eltelt mire világossá vált számomra, Isten törvényei nem azért vannak, hogy Én teljesítsem,és ezt adjam Istennek, hanem, hogy megmutassa bennem a bűnt,és hogy bennem semmi jó nincs, és az Igaz Isten nélkül vagyok, tehetetlenül, a Bűn hatalma alá rekesztve.

Isten pedig csak tökéletes áldozatot fogad el!

Innen kezdve kezdte el nekem megmutatni a Fiát, akiben most már tudom, el van rejtve az életem, akivel a kereszten én is meghaltam, és akivel fel is támadtam, hogy ne magamnak éljek, hanem annak aki a Krisztust feltámasztotta a halálból. Valóban Ő az Út, az Élet, és az Igazság.

 

Aki olvasod ezt, ne félj, ha látod a bűnösséged, és tehetetlenséged, Isten mutatta ezt is meg, fogadd el az üdvössége útját, ne menekülj, ne utasítsd el, Ő szeret, mindig is szeretett. Ő az üdvösség Útja, és nem te!

 

Zoli
 

Copyright © 2005-2019 SÓFÁR Közösség
http://kehilatshofar.com